Sorsunk nem pusztán egy leütés a zongorán – Nánó Csaba újságíró új életútinterjú-kötetéről

Nánó Csaba újságíró és a kötet alanya, Simon Gábor operaigazgató a Sors-szimfónia című könyv bemutatóján •  Fotó: Horváth László

Nánó Csaba újságíró és a kötet alanya, Simon Gábor operaigazgató a Sors-szimfónia című könyv bemutatóján

Fotó: Horváth László

Simon Gábornak, a Kolozsvári Magyar Opera nyolcadik, a bársonyszékben legtöbb időt (1990-től 2009-ig) eltöltő igazgatójának pályájáról szóló életútinterjú-kötet látott napvilágot Nánó Csaba újságíró tollából. Az Erdélyi Napló munkatársát a témaválasztásról, alanya életútjáról, az interjúkészítés műhelytitkairól faggattuk.

Kiss Judit

2021. augusztus 07., 20:132021. augusztus 07., 20:13

– Nemrég látott napvilágot legújabb, sorrendben 9. köteted, ezúttal életútinterjúról van szó: Simon Gáborról, a Kolozsvári Magyar Opera nyolcadik, a bársonyszékben legtöbb időt eltöltő (1990-től 2009-ig) igazgatójáról szól. Miért esett a választásod Simon Gáborra?

– Nem véletlenül esett a választásom Simon Gáborra, akihez közel három évtizedes ismeretség köt, amely idővel barátsággá mélyült. A 90-es évek közepétől kezdtem a kolozsvári színházat és operát némileg „hivatalos” minőségben látogatni, amikor a helyi lapban művészetekkel kapcsolatos cikkeket közöltem. Az operairodalmat kevésbé ismertem, de a zene iránti szeretetem valamennyire pótolta ezt a hiányosságomat.

Idézet
Akkoriban még az előadások után nagy társaság gyűlt össze az intézmény előcsarnokában, és kezdtem jobban megismerni az operásokat is, Gáborral az élen.

Néhány interjút is készítettem az igazgatóval, de ezeken túl rengeteg jó történetet mesélt, amik megragadták a fantáziámat. Mindig csodáltam felkészültségét, emberségét, remek humorát, türelmét, még a magamfajta „kíváncsiskodók” iránt is. Tartalmas beszélgetések voltak ezek, és lassan kialakult az elképzelés bennem, hogy mindezeket jó lenne kötetbe foglalni. Nyugdíjba vonulását követően neki is láttunk a munkának, ám végül objektív okok miatt ez félbeszakadt. Végül a művészek életét bemutató Prospero-sorozat szerkesztőjével, Demény Péterrel egyeztetve újra előkerült a téma, és megszületett a Simon Gábor életútját bemutató kötet, a Sors-szimfónia.

– Demény Attila, a nemrég elhunyt Erkel-díjas zeneszerző, operarendező írta az előszót 2019-ben a kötethez. Így fogalmazott: „Az újságíró Nánó Csaba az életútinterjú-kötetének a Sors-szimfónia címet adta. A cím szerintem telitalálat. (…) Nyilván az V., Sors-szimfóniáról van szó, mely Beethoven, az op. 145-ös utolsó, F-dúr kvartettig tartó hatalmas életművének egyik emblematikus állomása. Ebben valóban a megtett, monumentális út a lényeg”. Milyen szempontok szerint igyekeztél kötetben összefoglalni Simon Gábor pályáját?

– Nyilvánvaló, hogy egy ember életútjáról szóló könyv nemcsak annak szakmai részét igyekszik bemutatni, hanem magába foglalja élete összes fontosabb mozzanatát. A kötet címe is erre utal, hiszen sorsunk nem pusztán egy leütés a zongorán, egy hangjegy a kottában, hanem egy egész szimfónia, örömökkel, csalódásokkal, sikerekkel vagy akár kudarcokkal fűszerezve. Simon Gábor hálás interjúalany, aki nem kerülte meg a kényelmetlenebb kérdéseket sem, és nagyon őszintén foglalta össze szakmai és magánélete számára fontos állomásait. Ő sem született igazgatónak, a sikerek mellett voltak szakmai életének mélypontjai is, és ezeket sem titkolta el. Ugyanakkor

Idézet
szerettem volna emberközelbe hozni Gábort, a kötetben sokat mesél családjáról, sportról, amely végigkísérte szinte egész életét, kirándulásokról, operán kívüli életéről.

Hosszú ideig, két évtizedig volt igazgató, neve egybeforrt a kolozsvári operával, de nem szerettük volna elfelejteni, hogy a szakmán, a hivatáson túl is van élet. Úgy érzem, a kötetben sikerült egyensúlyt találnunk a társulat irányítójának, illetve a magán-
embernek a sorsa között.

– Simon Gábor jelenlétében mutattátok be a kötetet június közepén az opera előcsarnokában. Maga az alany hogyan fogadta, miként reagált a kötetre, annak bemutatására?

– A kötet még a tavaly látott napvilágot, ám a járvány miatt kitolódott a bemutatója. Igaz, a közelmúltban sikerült online bemutatni a Kolozsvár Társaság jóvoltából, de mindenkinek, aki részt vett a kötet létrejöttében – szerző, interjúalany, kiadó – hiányzott a közönség, a közvetlen visszajelzés, az ismerős arcok látványa, még akkor is, ha azok maszk mögé vannak bújtatva. Végül is, egy olyan embernek, aki

Idézet
húsz éven át vezette az operát, szerintem nincs méltóbb hely a róla szóló kötet bemutatásának, mint az intézmény, ahol annyi időt eltöltött, amely egy adott időszakban második otthona volt.

Gábor nagyon örült a lehetőségnek, amit a jelenlegi igazgató, Szép Gyula biztosított. Családias hangulat uralkodott a kötet bemutatóján, és bár szép számban eljöttek az érdeklődők, meggyőződésem, hogy „normális” időkben még többen gyűlünk össze a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában.

– Számos interjúköteted látott már napvilágot, de ez az első életútinterjú-köteted. Miként zajlik egy életútinterjú-kötet elkészítése, mesélj a kulisszatitkokról: mi okozza szerzőnek a legnagyobb szakmai sikerélményt, és mi a legnagyobb nehézséget?

– Valóban nagy a különbség egy hétköznapi beszélgetés és egy életútinterjú elkészítése között. Egy interjú általában arról szól, hogy a kérdező egy bizonyos dologra kíváncsi, egy adott témát jár körül az interjúalannyal. Az úgynevezett mélyinterjúban már ok és okozat közötti összefüggéseket is keresünk, az életútinterjú viszont – ahogy a nevében is benne van – igyekszik egy ember teljes létét egybefoglalni. Minden esetben szükség van a felkészülésre, a beszélgetésnek kell legyen egy váza, amire a válaszokból felépítjük a lényeget. Ebben az esetben azért voltam kissé szerencsésebb helyzetben, mert Gábort viszonylag régen ismerem, nem igényelt hosszadalmas előkészületet az életútinterjú megkezdése.

Idézet
Nagyjából másfél évet dolgoztunk a köteten, olykor személyesen, máskor írásban válaszolt a kérdésekre, és elmondhatom, az egész munkafolyamat örömöt okozott.

Szakmai elégtételt jelent, ha a kérdezett elégedett a végeredménnyel, de nyilván a legnagyobb boldogságot az adja, ha minél többen olvassák a könyvet. Az életútinterjú-kötetek elsősorban a kérdezettről szólnak, a kérdező feladata, hogy jól irányítsa a beszélgetést, hogy különbséget tudjon tenni a fontos és kevésbé fontos dolgok között, és lehetőleg kitérjen az interjúalany életének összes jelentős eseményére. A jó kérdező az, aki igazán kíváncsi az előtte ülő mondanivalójára, képes együttérezni vele, beleéli magát a történésekbe. És tudatosan felvállalja, hogy a háttérben marad, hiszen ez a történet nem róla szól. Nem szabad erőszakoskodni, leragadni olyan kérdések mellett, amiről az interjúalany nem akar beszélni, hiszen ez megrontja a kapcsolatot, és ezt a végeredmény sínyli meg. Gáborral nagyon jól együtt dolgoztunk, és ha neki örömöt okoz kézbe venni a kötetet, akkor már én is elégedettnek mondhatom magam.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra