Sebestyén Aba színész, rendező, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió kortárs független színházi műhely vezetője
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár több mint 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk. Sebestyén Aba többek közt arról beszélt, meglátása szerint 2025-ben melyek a színház legfontosabb feladatai, valamint hogy ő rendezőként, az erdélyi kortárs független színházi műhely vezetőjeként arra törekszik, a színházi eszközökkel tükröt tartson a mának.
2025. március 27., 08:002025. március 27., 08:00
– Sebestyén Aba miként fogalmazná meg saját színházi világnapi üzenetét: 2025-ben mi lehetnek a színháznak a legfontosabb feladatai, célkitűzései?
– A mindenkori színházcsinálók számára az a legnagyobb kihívás és gyakorlatilag kötelesség, hogy reagáljanak a társadalmi, szociális, és akár politikai jelenségekre. A színházi alkotónak azt kell megpróbálnia, hogy a színházi eszközöket minél változatosabban használja.
A néző pedig így továbbvihet magával egy gondolatot, és – akár talán öntudatlanul is – de talán kicsit másképp látja a világot, és ezáltal egy picit ő is változik és a környezete is. Talán ezt megvalósítani a színházcsinálók számára a legnagyobb kihívás.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió közönsége. A digitális információáradat közepette a színház által közvetített személyesség is értékesebbé válik
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
– Nyilván nagy mértékben hat mindenkire az, amilyen mértékben felpörgött a világunk, hogy a bennünket érő információk milyen sebesen ömlenek ránk. Mindez óhatatlanul hat az emberre, az egyénre, a közösségekre, és természetesen a színházra is.
Hiszen ez mással nem pótolható. Évszázadok óta temetik a színházat, de közben él is továbbra is szükség lesz rá, nagyon is. A mindenkori embernek ugyanis alapvetően igénye, szüksége van arra, hogy élő embert lásson, élő szót halljon a színpadon. És ezt a fajta, semmivel nem pótolható csodát tudja képviselni a színház.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
– Színészként, rendezőként, színházvezetőként miként valósítja meg ezt az élő kapcsolatot a saját hatósugarában?
– Ismétlem, számomra a jelen megfogalmazása, a jelenkorra való színházi reflexió a legfontosabb. Jelenleg éppen a szolnoki Szigligeti Színházban kortárs magyar művet rendezek, Egeressy Zoltán Portugál című darabját, amely közel 30 évvel ezelőtt íródott. Rendezőként mindig ez a legnagyobb kihívás, hogy egy darabot, egy előadást miként tudok érvényesen, a jelen szemszögéből megközelíteni.
színészi munkán, látványon, hangzáson keresztül kidolgozva, hogy minél gazdagabban, részletgazdagabban tudjunk igaz, őszinte tükröt mutatni a mának.
Sebestyén Aba a színházi világnap alkalmából úgy fogalmazott, a színház művészete semmivel nem pótolható csodát tud képviselni
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
– Az ön által vezetett marosvásárhelyi Yorick Stúdió idén húszéves lesz. Jelenleg Szolnokon rendez, de mikor várható a következő erdélyi, marosvásárhelyi rendezése?
– Erdélyben, a Yorick Stúdióban ősszel fogok rendezni. Magyarországon is körvonalazódik rendezésem: a szombathelyi színházban. Igen, idén a 20. születésnapját ünnepeljük a Yorick Stúdiónak, és nagy dolog, hogy immár húsz éve létezünk kortárs erdélyi független színházi műhelyként. Ez számunkra nagy ünnep lesz, legalább akkora, mint a színházi világnap. Az ősszel, novemberben tervezzük megünnepelni a jubileumot egy ősbemutatóval.
Sebestyén Aba: „rendezőként mindig ez a legnagyobb kihívás, hogy egy darabot, egy előadást miként tudok a jelen szemszögéből megközelíteni”
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
Színpadi adaptáció készült Visky András kolozsvári író Kitelepítés című regényéből, az ősbemutatót december 4-én tartják – olvasható a produkciót létrehozó Óbudai Társaskör Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!