A tabutémák inspirálják a frissen kitüntetett Sebestyén Aba színész-rendezőt, a 20 éves Yorick Stúdió vezetőjét

A tabutémák inspirálják a frissen kitüntetett Sebestyén Aba színész-rendezőt, a 20 éves Yorick Stúdió vezetőjét

Székely János Dózsa György című műve alapján, monodráma formában adta elő Sebestyén Aba a Dózsa című előadást a Yorick Stúdióban

Fotó: Yorick Stúdió

A kortárs művészet előtérbe helyezését tartja egyik legfontosabb célkitűzésének Sebestyén Aba színművész, rendező, az immár 20 éves marosvásárhelyi Yorick Stúdió alapítója. A magyar kultúra napja alkalmából Kolozsváron Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal kitüntetett művészt pályájáról, szakmai hitvallásáról, valamint a Yorick Stúdió tevékenységéről kérdeztük.

Kiss Judit

2024. február 08., 09:042024. február 08., 09:04

A kortárs kultúra népszerűsítését, reflektorfénybe helyezését tartja egyik legfontosabb vállalásának Sebestyén Aba marosvásárhelyi színművész, rendező, akit értékteremtő színészi, rendezői, művészetoktatói és intézményszervezői tevékenységéért tüntettek ki az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjával. Az elismerést Kolozsváron adták át a magyar kultúra napja alkalmából, január 19-én.

Sebestyén Abát arról kérdeztük, hogy miként értékeli az elismerést, valamint arról is, miért tartja szívügyének a kortárs kultúra népszerűsítését – ugyanis immár 20 éves az általa vezetett, a kortárs drámairodalomra nagy mértékben összpontosító Yorick Stúdió.

Galéria

Sebestyén Aba A tér című monodrámában, amely Kocsis Istvánnak a Bolyai János hitéről, küzdelméről és szerelmeiről szóló darabja alapján készült

Fotó: Yorick Stúdió

„A díj mindenképp hatalmas megtiszteltetés és fontos visszajelzés az eddigi munkámra nézve, ugyanakkor kötelez is, és további lendületet ad. Persze az ember nem a díjakért teszi a dolgát, de az elismerések erőt adnak, hitet abban, hogy amit csinálunk, arra odafigyelnek” – fogalmazott a Krónikának Sebestyén Aba.

Idén lesz 20 éve, hogy a színművész, rendező elindította a Yorick Stúdió kortárs színházi műhelyt, amelynek jogi hátterét képező Yorick Kulturális Egyesület 2004 júniusában alakult. „2005-ben volt az első bemutatónk, és hát az a lendület, az a hit valahogy a sok-sok nehézség ellenére is kitartott. Hálát adok a Jóistennek, minden alkotótársamnak és segítőmnek, mentoromnak, tanáraimnak, akik a kezdeti lépésekben segítettek. Itt mondok pár nevet: sokat segített Béres András, Kovács Levente, Balássi András, illetve a színház akkori aligazgatója, Kárp György is támogatott, pozitívan fogadta a kezdeményezést. Bármilyen kérdéssel, kéréssel fordultam hozzájuk, segítettek, hiszen meg kellett tanulnom, hogyan is lehet egy stúdiót menedzselni, művelni” – elevenítette fel Sebestyén Aba. Kifejtette, egy színházi műhely irányítása külön szakma, tulajdonképpen semmi köze a színészethez vagy a rendezéshez.

Galéria

Lázadni veletek akartam. A Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkciójának története a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik

Fotó: Yorick Stúdió

„Azelőtt nem csináltam ilyesmit.

Nagy kihívás volt megtanulni, miként lehet egy érvényes, művészileg és gazdaságilag is erős kulturális pályázatot megírni úgy, hogy az ütős legyen, hiteles legyen. Később a projektmenedzseri képzést is elvégeztem, és szerencsém volt, mert nagyszerű emberek álltak mellettem” – vallotta be Sebestyén Aba.

A díjátadón elhangzott Kovács Levente rendezőnek, színészpedagógusnak, egyetemi tanárnak a laudációjában az is, hogy Sebestyén Aba az elmúlt évtizedek alatt a kortárs kultúrát, kortárs drámát helyezte tevékenysége középpontjába. Megkérdeztük a művésztől, hogy miért tartja ezt fontosnak. „Rendkívül érdekelt, hogy a mai generáció mit gondol a világról, hogy miként szemléli a közvetlen környezetünket egy kortárs drámaíró, hogy milyen aktuális társadalmi-szociális problémák foglalkoztatják. Székely Csaba drámaíró munkássága például nagyon lényegrelátó e tekintetben. Fontosnak tartom ugyanakkor úgy tükröt tartani a világnak, úgy beszélni a színház eszközei által a világról, hogy kultúraközi párbeszédet is teremtsünk ezáltal” – fejtette ki a színművész, rendező.

Galéria

A Yorick Stúdió Eltűntek című előadása Elise Wilk kortárs erdélyi szász drámaíró darabjából készült

Fotó: Yorick Stúdió

Rámutatott, lassan 16 éve, hogy elindította a Kultúraközi párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projektet: minden évben egy kortárs magyar és egy kortárs román szerző darabját vitték színre a Yorick Stúdióban, ezáltal elindítva a kultúraközi párbeszédet a szerzők, az előadások és a közönségek között. „Számomra színházcsinálóként fontos, hogy abból a környezetből induljak ki, ahol élek.

Marosvásárhely lakossága majdnem fele-fele arányban magyar és román anyanyelvű, és ennek a színházi térben is valamilyen formában tükröződnie kell. Az ember nem tudja megváltani a világot, de hiszek abban, hogy egymás kultúrájának megismerése által talán közelebb kerülhetünk egymáshoz.

A kíváncsiság is hajtott, a tabutémák inspiráltak erősen” – fejtette ki Sebestyén Aba. Hangsúlyozta, ebben a tekintetben fontosak Székely Csaba drámái, az íróval hosszú ideje szoros szakmai barátság alakult ki, de szintén fontos Elise Wilk brassói szász drámaíró munkássága is – ők mindketten úgymond házi szerzői a Yorick Stúdiónak.

„Jelenleg egy új előadás létrehozásán dolgozunk Alaszka címmel, amelynek szövegét Elise Wilk írja. Egyébként az, hogy egy társulatnak házi szerzője van, aránylag ritka manapság, pedig vannak kortárs szerzők Erdélyben, akik ezt a fajta bizalmat megérdemelnék” – mutatott rá Sebestyén Aba. Arra is kitért, hogy novemberben mutatták be az ő rendezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Székely Csabának Az igazság gyertyái című darabját, amely a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket.

„Hálásak vagyunk a színház vezetőségének, hogy teret adtak az előadásnak. Egyébként a kultúraközi párbeszéden túl fontos számomra a múlt feldolgozása, mint témakör. Bódi Attila Lázadni veletek akartam című darabja, ahogyan Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című darabja is a kommunizmus egy időszakát és az utána következő éveket dolgozza fel. Elise Wilk Eltűntek című darabja egy nagyobb történelmi korszakot ölel fel, és arról beszél, ami Erdélyben, Romániában történt a szászokkal. Az ő történetük a mi történetünk is, egyben hatalmas felkiáltójel számunkra, hogy ne ez a sors várjon ránk, erdélyi magyarokra” – tette hozzá Sebestyén Aba.

Galéria

Sebestyén Abának Kelemen Hunor RMDSZ-elnök adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat január 19-én Kolozsváron

Fotó: RMDSZ/Facebook

Szintén lényegesnek tartja, hogy fontos történelmi személyiségeket bemutató előadásokat is létrehozzon. Így került bemutatásra Kocsis István A tér – monodráma Bolyai János hitéről, küzdelméről és szerelmeiről című, valamint Székely János Dózsa című monodrámája is.

A díjazott arról is beszélt, hogy fontosnak tartja a kortárs költészet népszerűsítését is. Barátjával, alkotótársával, Cári Tibor zeneszerzővel 2018-ban létrehozták a Kór-Társak zenekart, erdélyi és magyarországi kortárs költők költeményeit zenésítették meg, azokat vitték színre koncertszínházi formában.

Amint Kovács Levente a laudációban fogalmazott, Sebestyén Abának „hamar kibontakoztak rendezői képességei is, és a vágya arra, hogy mindkét területen kifejezhesse belső lényének üzeneteit”. Elvégezte a színművész szakot, majd rendezői képesítést is szerzett. A Köpecről induló és Sepsiszentgyörgyön kibontakozó nyurga ifjú hamarosan ismertté és keresetté vált a „szakmában”. Pályájának első szakaszában az egyetemi vizsgaelőadásokban játszott szerepeivel hívta fel magára a figyelmet. A Művészeti Egyetemen kezdte pedagógusi pályáját is. Jelenleg: egyetemi docens, közben doktori diplomát szerzett a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Színészként a Szatmárnémeti Északi Színház, a Debreceni Csokonai színház, a Kolozsvári Magyar Opera, a Nagyváradi Állami Színház színpadjain vendégművészként játszott szerepei arattak sikert.

2004-ben megalapította a marosvásárhelyi vár egyik bástyájában működő Yorick Stúdiót (amelynek mindmáig elnöke, rendezője), melyben sikeres pályázatok révén országos és nemzetközi visszhangot keltő kísérleti előadásokat rendezett.

Azóta is színésze a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak és docense a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek, osztályvezető tanár a rendezőszakon. Gazdag rendezői pályafutása során jelentős elképzeléseit vitte sikerre. Gianina Cărbunariu 20/20, a marosvásárhelyi fekete március eseményeit feldolgozó darabja Londonban is sikert aratott. Elise Wilk Eltűntek című műve az erdélyi németség megrázó sorskérdésit, a menni vagy maradni dilemmáját, Székely Csaba Bányatrilógiája és más művei a román–magyar viszonyt, az elsorvadó falusi életformát dolgozza fel. A fent említett szerzők Sebestyén Aba igyekezetéből fakadó műveik színpadra juttatása révén a multikulturalitás értékteremtő modelljét teremtették meg.

Sebestyén Aba híre elterjedt a Kárpát-medencében a különböző fesztiválok és vendégszereplések révén, és így „elkerülhetetlenül” rendeznie kellett Magyarországon, a Felvidéken és a Délvidéken. „Példaadó és meghatározó egyénisége színházművészetünknek.

Számára a színház nem letudandó feladat, hanem felvállalt életforma, hivatás, mely életének minden percét áthatja, érzi a kultúránk iránti felelősséget,

állandóan kutat-keres, hogy minél jobban segítsen elmélyíteni az önmagunkról és a világról szóló ismereteinket” – fogalmazott méltatásában Kovács Levente.

korábban írtuk

Kortárs Magyar Dráma-díjat ért a Yorick Lázadása
Kortárs Magyar Dráma-díjat ért a Yorick Lázadása

Kortárs Magyar Dráma-díjat hozott haza a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Budapestről.

korábban írtuk

Nem befelé, hanem kifelé fordulni nehéz helyzetben is – Sebestyén Aba társulatvezető a vásárhelyi Yorick Stúdió 15 évéről
Nem befelé, hanem kifelé fordulni nehéz helyzetben is – Sebestyén Aba társulatvezető a vásárhelyi Yorick Stúdió 15 évéről

Az alapításának 15. évfordulóját online ünneplő marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház megpróbál továbbmenni ugyanazon az úton, amelyen eddig haladt: izgalmas, társadalmunkat közvetlenül is érintő témákat feldolgozni – mondta el a Krónikának Sebestyén Aba színművész, társulatvezető. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
2024. március 28., csütörtök

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat

Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat