Sebestyén Aba színész, rendező, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió kortárs független színházi műhely vezetője
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár több mint 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk. Sebestyén Aba többek közt arról beszélt, meglátása szerint 2025-ben melyek a színház legfontosabb feladatai, valamint hogy ő rendezőként, az erdélyi kortárs független színházi műhely vezetőjeként arra törekszik, a színházi eszközökkel tükröt tartson a mának.
2025. március 27., 08:002025. március 27., 08:00
– Sebestyén Aba miként fogalmazná meg saját színházi világnapi üzenetét: 2025-ben mi lehetnek a színháznak a legfontosabb feladatai, célkitűzései?
– A mindenkori színházcsinálók számára az a legnagyobb kihívás és gyakorlatilag kötelesség, hogy reagáljanak a társadalmi, szociális, és akár politikai jelenségekre. A színházi alkotónak azt kell megpróbálnia, hogy a színházi eszközöket minél változatosabban használja.
A néző pedig így továbbvihet magával egy gondolatot, és – akár talán öntudatlanul is – de talán kicsit másképp látja a világot, és ezáltal egy picit ő is változik és a környezete is. Talán ezt megvalósítani a színházcsinálók számára a legnagyobb kihívás.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió közönsége. A digitális információáradat közepette a színház által közvetített személyesség is értékesebbé válik
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
– Nyilván nagy mértékben hat mindenkire az, amilyen mértékben felpörgött a világunk, hogy a bennünket érő információk milyen sebesen ömlenek ránk. Mindez óhatatlanul hat az emberre, az egyénre, a közösségekre, és természetesen a színházra is.
Hiszen ez mással nem pótolható. Évszázadok óta temetik a színházat, de közben él is továbbra is szükség lesz rá, nagyon is. A mindenkori embernek ugyanis alapvetően igénye, szüksége van arra, hogy élő embert lásson, élő szót halljon a színpadon. És ezt a fajta, semmivel nem pótolható csodát tudja képviselni a színház.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
– Színészként, rendezőként, színházvezetőként miként valósítja meg ezt az élő kapcsolatot a saját hatósugarában?
– Ismétlem, számomra a jelen megfogalmazása, a jelenkorra való színházi reflexió a legfontosabb. Jelenleg éppen a szolnoki Szigligeti Színházban kortárs magyar művet rendezek, Egeressy Zoltán Portugál című darabját, amely közel 30 évvel ezelőtt íródott. Rendezőként mindig ez a legnagyobb kihívás, hogy egy darabot, egy előadást miként tudok érvényesen, a jelen szemszögéből megközelíteni.
színészi munkán, látványon, hangzáson keresztül kidolgozva, hogy minél gazdagabban, részletgazdagabban tudjunk igaz, őszinte tükröt mutatni a mának.
Sebestyén Aba a színházi világnap alkalmából úgy fogalmazott, a színház művészete semmivel nem pótolható csodát tud képviselni
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
– Az ön által vezetett marosvásárhelyi Yorick Stúdió idén húszéves lesz. Jelenleg Szolnokon rendez, de mikor várható a következő erdélyi, marosvásárhelyi rendezése?
– Erdélyben, a Yorick Stúdióban ősszel fogok rendezni. Magyarországon is körvonalazódik rendezésem: a szombathelyi színházban. Igen, idén a 20. születésnapját ünnepeljük a Yorick Stúdiónak, és nagy dolog, hogy immár húsz éve létezünk kortárs erdélyi független színházi műhelyként. Ez számunkra nagy ünnep lesz, legalább akkora, mint a színházi világnap. Az ősszel, novemberben tervezzük megünnepelni a jubileumot egy ősbemutatóval.
Sebestyén Aba: „rendezőként mindig ez a legnagyobb kihívás, hogy egy darabot, egy előadást miként tudok a jelen szemszögéből megközelíteni”
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
Színpadi adaptáció készült Visky András kolozsvári író Kitelepítés című regényéből, az ősbemutatót december 4-én tartják – olvasható a produkciót létrehozó Óbudai Társaskör Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!