A kommunista rendszer áldozataira emlékeztető szoborcsoport a máramarosszigeti börtönmúzeum udvarán
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook/Linzenbold Szabolcs
Szimbólumértékűek, így a totalitárius rendszerre emlékeztető mementókként az UNESCO Világörökség részévé válhatnak Románia egykori kommunista börtönei – jelentette be ezen a héten Raluca Turcan kultuszminiszter. Murádin János Kristóf kolozsvári történész, a korszak kutatója a téma kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, a szakma és a nagyközönség, az utókor szempontjából is mindenképpen üdvözlendő a kezdeményezés, de ennek mentén jó lenne, ha a magyar foglyok, illetve az őket fogva tartó egykori börtönök emlékezete is előtérbe kerülne. Ma, február 25-én van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
2024. február 25., 10:062024. február 25., 10:06
2024. február 25., 12:072024. február 25., 12:07
Románia egykori kommunista börtönei – mint amilyen a máramarosszigeti, a fogarasi, a pitești-i, a zsilávai, a Râmnicu Sărat-i – az UNESCO Világörökség részévé kellene váljanak, ez irányban pedig már lépéseket tett Raluca Turcan kulturális miniszter. A tárcavezető szerdai, közösségi oldalán megjelent bejegyzésében fontosnak nevezte, hogy emlékeztessék az utókort a kommunista rendszer borzalmaira, áldozataira ezek a börtönök. Raluca Turcan kifejtette, tárgyalásokat folytatott az illetékesekkel, elindították a hivatalos folyamatot, amelynek eredményeképp bekerülhetnek majd az UNESCO világörökségbe a kommunizmus ideje alatt működő büntetés-végrehajtási intézetek.
Ma múzeumként működik a máramarosszigeti börtön, a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Mint mondta, a kultuszminisztérium megtette az első hivatalos lépéseket az UNESCO Világörökségbe való felvétel útján.
A téma kapcsán megkerestük Murádin János Kristóf kolozsvári történészt, a korszak kutatóját, egyetemi docenst, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének vezetőjét. Mint kifejtette, fontos minél több fronton az utókor emlékezetébe idézni a kommunizmus szörnyűségeit.
Murádin János Kristóf történész: „kérdés, hogy az erdélyi magyarok meghurcoltatásának tekintetében mennyire nyithat, nyit vajon Bukarest, az lenne jó, ha nemcsak a börtönviselt román értelmiségiekre vonatkoztatnák a feltárást”
Fotó: Székelyhon Tv
„Természetesen ez pozitív elmozdulás, tekintettel arra, hogy a román állam nem szokott a múlt effajta sötét foltjaival előhozakodni.
Hozzátette, azért fontos a kezdeményezés, mert az az igazság, hogy a mai fiatalság szemében ez a téma mondhatni abszurd, egyáltalán a kommunizmus gondolata is abszurd. „Hogy mit jelent a pszichés terror, amit ez a rendszer alkalmazott, felfoghatatlan a mai fiatalok számára, ezért számukra elemien fontos, hogy primér forrásokhoz jussanak a kommunizmust illetően. Egy történész számára pedig nagyon jó, amikor arra tud hivatkozni, hogy íme, ott van például a máramarosszigeti börtönmúzeum, vagy hogy tessék megnézni egy kicsit a barcaföldvári tábor maradványait – vagyis azokat a konkrét, kézzel fogható emlékeket, amelyek a fiatalok számára a leginkább releváns hatással bírhatnak” – mutatott rá a történész.
Börtönfolyosó az egykori fegyházban
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
„Gondoljunk a szamosújvári börtönre, ami ráadásul helyhiánnyal szenved. A kormány nemrég közölte elképzeléseit, miszerint kiköltöztetnék ezeket a börtönöket a belvárosokból és valahol külső területeken építenének újabb büntetőintézeteket. Viszont ez akkora anyagi ráfordítást igényel, hogy jó esetben is csak hosszú távon, évek múlva megvalósuló projekt lehet. Aminek azért a sikerében mindannyian bízunk, mert egy tényleg fontos lépés lenne” – fejtette ki a történész.
A máramarosszigeti börtön udvara
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook/Linzenbold Szabolcs
Egyébként a büntetőintézeteknek a Világörökség részévé tétel a történészi szakmának is hatalmas segítség lenne: nemcsak azért, mert a téma népszerűsítését szolgálná, hanem a szakma konkrét kutatásait is elősegítené, ha a börtönöket, azok zárt világát, levéltári részlegeit, celláit felkereshetővé, kutathatóvá tennék. „Mondhatnám azt, hogy közkinccsé tennék, így lehetővé tennék, hogy a történészszakma elvégezhesse ezt az átvilágítást.
Márton Áron püspök is raboskodott a hírhedt máramarosszigeti büntetőintézetben
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
A történészt arra kértük, hogy – nyilván a teljesség igénye nélkül – említsen olyan kommunista fegyintézeteket, amelyek falai közt ismert erdélyi magyar személyiségek raboskodtak. Mint elmondta, a miniszter által felsorolt börtönök is fontosak, de lényeges lenne, hogy szó essen a foksányi láger maradványairól, a nagyenyedi, a szamosújvári intézetről szintén. „A nagyenyedi börtön Márton Áron püspök raboskodása miatt is fontos helyszín az erdélyi magyarság szempontjából” – mondta a történész. 1951. augusztus 6-án a bukaresti katonai hadbíróság Márton Áront összeesküvésért 10 év szigorított fegyházra, hazaárulásért pedig életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Megláncolt kézzel és lábbal, marhavagonban szállították napokon át a nagyenyedi börtönbe, előbb ott, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodott. Később átvitték Bukarestbe, a belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. 1955 márciusában térhetett vissza Gyulafehérvárra.
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook/Linzenbold Szabolcs
Murádin azt is felsorolta, hogy
„Ezeken kívül természetesen azért bőven vannak olyan a helyszínek is, amelyeket mindenképpen meg kell jelölni, mivel ma már nem létező börtönök vagy lágerek helyszínei. Ilyen például a Brassó megyei Barcaföldvár, ahol a táborban szinte a fél Székelyföld ott raboskodott, és ahol több mint tízezer magyar foglyot tartottak fogva román kezdeményezésre – tehát nem orosz és nem más kezdeményezésre. Barcaföldváron csak egy civil kezdeményezésre állított emlékmű van, de a helyszínen kutatásokat, ásatásokat is kéne végezni” – fejtette ki Murádin. Hozzátette, a barcaföldvári láger halottainak ezrei kapcsán a Székelyföld mondhatni minden települése érintett, és ezt a helyszínt illetően nagyon-nagyon időszerű lenne feltárási munkát végezni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy szintén fontos romániai börtönhelyszín magyar vonatkozásban Snagov – itt tartották fogva Nagy Imre miniszterelnököt.
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
„A kommunizmus szörnyűségeinek köztudatba hozásával Romániának történelmi adóssága van. Európa más részein – Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon – ezt hangsúlyosan megtették. Budapesten 2002-ben nyílt meg az Andrássy út 60. szám alatt a Terror Háza múzeum, ahol a nagyközönség megismerheti a kommunizmus és nyilas rendszer borzalmait. Mi, Romániában ehhez képest már évtizedekkel elkéstünk, tehát mindenképp ideje van, hogy lépéseket tegyen az ország ezirányban” – mondta Murádin János Kristóf. Hozzátette, szintén rá kellene irányítani a figyelmet dr. Szász Pálra, a Erdélyi Gazdasági Egyesület dél-erdélyi szervezetének vezetőjére, aki a Vâlcea megyei Ocnele Mari börtönében raboskodott és 1954-ben ott halt meg. Vagy Demeter Bélára, aki a Bukaresthez tartozó Văcărești rabkórházában elszenvedett kínzások következtében hunyt el 1952 karácsonyán. Rámutatott,
„A politikai és kulturális vezetők mellett ugyanis a magyar nagyvállalkozók, a magyar nagypolgárság tagjai közül is sokakat bebörtönöztek, akik szintén nagyon sokat tettek az erdélyi magyarság megmaradásáért, sok esetben sajnos életüket is vesztették ott. A történelemnek ezt a szeletét is fel kell tárni. Kérdés, hogy az erdélyi magyarok meghurcoltatásának tekintetében mennyire nyithat, nyit vajon Bukarest, az lenne jó, ha nemcsak a román börtönviselt értelmiségiekre vonatkoztatnák a feltárást” – állapította meg a történész.
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook/Linzenbold Szabolcs
Rámutatott,
azokra a személyekre, akik a románság számára jelentősek, és közben a magyar közösség számára fontos személyiségekről hallgatnának. „Sajnos erre már van precedens tájainkon, úgyhogy ilyen szempontból egy picit szkeptikusan állok ehhez a hírhez. Viszont a kezdeményezés mindenképpen üdvözlendő, nagy nyitásnak tekinthető, hiszen Romániában hasonló kezdeményezés eddig még nem történt” – hangsúlyozta a Krónikának Murádin János Kristóf.
Máramarosszigeten létesült az első hazai börtönmúzeum, Sepsiszentgyörgyön is terveznek emlékhelyet
A kommunizmus időszakának borzalmaiba enged betekintést a máramarosszigeti börtönmúzeumként ismert Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma, amelynek létrejöttét Ana Blandiana Herder-díjas költő, író, újságíró, és férje, Romulus Rusan szorgalmazta, az Európai Tanáccsal fogadtatták el a szigeti börtön emlékmúzeummá történő átalakítását. A román állami támogatásra 1997-ig kellett várni, amikor a román parlament nemzeti közérdekű létesítménnyé nyilvánította a máramarosszigeti börtönmúzeumot. Ennek szerves része a román–ukrán határ közvetlen szomszédságában, a Tisza partján található Szegények temetője, ahol jeltelen sírokba hantolták el a nehéz börtönviszonyok miatt elpusztult politikai foglyokat. A börtönfelújítási munkálatokat magánadományokból kezdték el, az eredeti épületegyüttes valósághű rekonstrukciójával 1997 júniusára végeztek. Ekkor nyitotta meg kapuit Románia első és azóta is egyetlen, a kommunizmus több évtizedét bemutató múzeuma. Sepsiszentgyörgyön is létesül a kommunista diktatúra kegyetlenségeit bemutató múzeum, amely Románia-szinten is különleges élményt nyújt majd. A kalandra vágyó látogatóknak szabadulószoba épül, de kibérelhetnek egy korabeli stílusú szobát, amelyhez a kornak megfelelő csöpögő csapok és áramkimaradások is járnak. Az Országos Helyreállítási Terven keresztül 11,4 millió euróval támogatják a múzeum létrejöttét – jelentette be az RMDSZ 2022 októberében.
Hatalmas kollektív traumának tekinthető a Krónikának nyilatkozó Murádin János Kristóf szerint, hogy Erdélyből legkevesebb 20 ezer magyar civil férfit és fiatal fiút hurcoltak el 1944 őszén a Szovjetunióba, a legtöbb esetben sokéves kényszermunkára.
Frissíteni kellene a hozzáállásunkat Trianonhoz – vallja Murádin János Kristóf történész, aki szerint Trianon tragédiáját nem szabad „bagatellizálni”, viszont nem szabad belerekedni sem, „át kell lépni valahogy fölötte”.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
1 hozzászólás