Román olvasók elé tárni a székelység történetét – Hermann Gusztáv Mihály történész szerint minden népnek vannak érzékeny pontjai

A székelység rövid története című kötet a bukaresti Curtea Veche kiadónál látott napvilágot

A székelység rövid története című kötet a bukaresti Curtea Veche kiadónál látott napvilágot

Bár érzékeny pontokat érinthet, hogy magyarok, avagy székelyek meséljenek saját történelmükről a románoknak, a folyamatot valamikor el kell kezdeni, sőt elkerülhetetlen – szögezte le megkeresésünkre Hermann Gusztáv Mihály. A székelyudvarhelyi történészt annak apropóján kérdeztük, hogy nevéhez fűződően két román nyelvű kötet is napvilágot látott az utóbbi időben a székelység történetéről.

Kiss Judit

2020. október 17., 20:102020. október 17., 20:10

 „Európának ebben a térségében a történelemmel kapcsolatban mindenik népnek megvannak az érzékeny pontjai. Egymásnak mesélni a saját történelmünkről sohasem kockázatmentes vállalkozás, mert elkerülhetetlenül érintünk olyan érzékeny pontokat, amelyeket a másik nép vagy másként tud, vagy másként ért” – fogalmazott megkeresésünkre Hermann Gusztáv Mihály. A székelyudvarhelyi történészt annak apropóján kérdeztük, hogy nevéhez fűződően két román nyelvű kötet is napvilágot látott az utóbbi időben a székelység történetéről.

Bukarestben mutatták be október elején A székelység képes története című, eredetileg magyar diákok számára írt tankönyv románra fordított változatát; a kötetnek, amely 11 székelyföldi szakember munkája, Hermann Gusztáv Mihály volt a tudományos koordinátora. A román fordítást a Hargita megyei önkormányzat gondozásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adta ki. A másik kötetet Hermann Gusztáv Mihály eleve románul írta: A székelység rövid története című kiadvány a bukaresti Curtea Veche kiadónál látott napvilágot. A szerző elmondta, a történelmi adatokat és háttér-információkat tartalmazó tankönyv mintegy kiegészíti a Curtea Vechenél megjelent, olvasmányosabb kötetet. Kifejtette,

bár érzékeny pontokat érinthet, hogy magyarok, avagy székelyek meséljenek saját történelmükről a románoknak, a folyamatot valamikor el kell kezdeni, sőt elkerülhetetlen.

A higgadt román olvasó elfogadhatja alternatív narratívaként

Kérdésünkre, hogy a kiadványok kapcsán érkeztek-e visszajelzések a román történészi szakma irányából, Hermann Gusztáv azt mondta, egyelőre nem, de még korai erről beszélni, az effajta visszajelzés még várat magára. Hozzátette, a tankönyv „felnőttesített” román változatához az előszót Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári történész írta.

„A Curtea Veche kiadónál megjelent kötetet eleve románoknak írtam, úgyhogy az kicsit más, mint a tankönyv, ami eredetileg székely gyerekeknek íródott. A tankönyv román változatát igyekeztem helyenként úgy átfogalmazni, hogy ne csak gyerekeknek szóljon, hanem felnőtt olvasóknak is” – mondta a történész. Mint fogalmazott, a szöveg többszöri átolvasása után is úgy érezte,

egy higgadt, előítéletektől mentes román olvasó (mert létezik ilyen) el tudja fogadni alternatív narratívaként.

„Aki viszont másképp veszi kézbe, megtörténhet, hogy a neki szánt, neki szóló szöveget sem tudja elfogadni, amennyiben az nem a tankönyveiből ismert előképeket ismétli” – mondta a történész.

Az október eleji bukaresti bemutatón Lucian Nastasă-Kovács történész kifejtette: a könyv erényének azt tartja, hogy az embert helyezi a középpontjába, és nem csak száraz adatokat, tényeket közöl. Üdvözlendőnek tartotta, hogy a könyvben vannak történetek, legendák, szó esik a székelyek sajátos foglalkozásairól, ruházatáról, munkaeszközeiről, ami a széles közönség számára is élvezetessé és befogadhatóvá teszi a kötetet, de a történelemtanároknak is sok újdonságot mond. Lucian Mândruță újságíró azt emelte ki, hogy nem zászlókra és szlogenekre van szükség a román–magyar kapcsolatokban, hanem nagyon alapos tájékozódásra és nyugalomra.

Nincs benne aktuálpolitika

Hermann arra is kitért, szerkesztési szempontok tekintetében különbségek vannak a két könyv közt: míg a tankönyv eleve leckékre, fejezetekre tagolódik, elsősorban információkat közvetít és magyaráz látványos illusztrációkkal, érthető narratívával, hiszen ez egy tankönyv rendeltetése, a másik kötetben inkább történelmi folyamatokat próbált nyomon követni.

Idézet
Folyamat folyamathoz kapcsolódik, így egységes kibontakozású, egymáshoz szervesen kapcsolódó történések sorozataként jelenik meg a székelység múltja. Felnőttek számára némiképp olvasmányosabb kiadványról van szó, amit akár egy hosszabb vonatút alatt is el lehet olvasni”

– mondta a szerző.

Kifejtette azt is, a kötetek a történelmet a jelenkorig tárgyalják, de aktuálpolitikai vonatkozások nincsenek benne. „Lehetnek olyanok, akik a történelmi narratívákat megpróbálják aktuálpolitikai tartalommal megtölteni, de a könyvek megírásának, megjelentetésének nem ez volt a szándéka” – mondta Hermann Gusztáv Mihály. Úgy fogalmazott, hogy amikor a Curtea Veche kiadó megkereste őt, akkor említette, hogy létezik már a székelység történetét összefoglaló tankönyv, ami átdolgozható román nyelvre, de nekik az volt az óhajuk, hogy egy szerző egy hangja, egy narratíva legyen egy kötetben – így született meg A székelység rövid története című kötet.

Arra is kitért, a tankönyvnek létezik egy „kalózfordítása” az interneten, ami nagyon tendenciózus, szakszerűtlen és gyenge: az önkormányzatot, önigazgatást például függetlenségnek tünteti fel, vagy Julianus barátot Prietenul Iulianként szerepelteti. „Ilyen szempontból is indokoltnak tartottam, hogy a székelység történetéről szóló tankönyvet a román olvasó egy alattomos ferdítésektől mentes fordításban ismerhesse meg” – mondta Hermann Gusztáv Mihály. A tankönyvet, a kötet koordinátorán kívül Forró Albert, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor József és Ferencz S. Alpár történészek írták magyarul, Gyöngyössy János illusztrálta, román nyelvre pedig Nastasă-Kovács Annamária fordította. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra