A higgadt román olvasó elfogadhatja alternatív narratívaként

Kérdésünkre, hogy a kiadványok kapcsán érkeztek-e visszajelzések a román történészi szakma irányából, Hermann Gusztáv azt mondta, egyelőre nem, de még korai erről beszélni, az effajta visszajelzés még várat magára. Hozzátette, a tankönyv „felnőttesített” román változatához az előszót Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári történész írta.

„A Curtea Veche kiadónál megjelent kötetet eleve románoknak írtam, úgyhogy az kicsit más, mint a tankönyv, ami eredetileg székely gyerekeknek íródott. A tankönyv román változatát igyekeztem helyenként úgy átfogalmazni, hogy ne csak gyerekeknek szóljon, hanem felnőtt olvasóknak is” – mondta a történész. Mint fogalmazott, a szöveg többszöri átolvasása után is úgy érezte,

„Aki viszont másképp veszi kézbe, megtörténhet, hogy a neki szánt, neki szóló szöveget sem tudja elfogadni, amennyiben az nem a tankönyveiből ismert előképeket ismétli” – mondta a történész.

Az október eleji bukaresti bemutatón Lucian Nastasă-Kovács történész kifejtette: a könyv erényének azt tartja, hogy az embert helyezi a középpontjába, és nem csak száraz adatokat, tényeket közöl. Üdvözlendőnek tartotta, hogy a könyvben vannak történetek, legendák, szó esik a székelyek sajátos foglalkozásairól, ruházatáról, munkaeszközeiről, ami a széles közönség számára is élvezetessé és befogadhatóvá teszi a kötetet, de a történelemtanároknak is sok újdonságot mond. Lucian Mândruță újságíró azt emelte ki, hogy nem zászlókra és szlogenekre van szükség a román–magyar kapcsolatokban, hanem nagyon alapos tájékozódásra és nyugalomra.

Nincs benne aktuálpolitika

Hermann arra is kitért, szerkesztési szempontok tekintetében különbségek vannak a két könyv közt: míg a tankönyv eleve leckékre, fejezetekre tagolódik, elsősorban információkat közvetít és magyaráz látványos illusztrációkkal, érthető narratívával, hiszen ez egy tankönyv rendeltetése, a másik kötetben inkább történelmi folyamatokat próbált nyomon követni.

– mondta a szerző.

Kifejtette azt is, a kötetek a történelmet a jelenkorig tárgyalják, de aktuálpolitikai vonatkozások nincsenek benne. „Lehetnek olyanok, akik a történelmi narratívákat megpróbálják aktuálpolitikai tartalommal megtölteni, de a könyvek megírásának, megjelentetésének nem ez volt a szándéka” – mondta Hermann Gusztáv Mihály. Úgy fogalmazott, hogy amikor a Curtea Veche kiadó megkereste őt, akkor említette, hogy létezik már a székelység történetét összefoglaló tankönyv, ami átdolgozható román nyelvre, de nekik az volt az óhajuk, hogy egy szerző egy hangja, egy narratíva legyen egy kötetben – így született meg A székelység rövid története című kötet.

Arra is kitért, a tankönyvnek létezik egy „kalózfordítása” az interneten, ami nagyon tendenciózus, szakszerűtlen és gyenge: az önkormányzatot, önigazgatást például függetlenségnek tünteti fel, vagy Julianus barátot Prietenul Iulianként szerepelteti. „Ilyen szempontból is indokoltnak tartottam, hogy a székelység történetéről szóló tankönyvet a román olvasó egy alattomos ferdítésektől mentes fordításban ismerhesse meg” – mondta Hermann Gusztáv Mihály. A tankönyvet, a kötet koordinátorán kívül Forró Albert, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András, Sztáncsuj Sándor József és Ferencz S. Alpár történészek írták magyarul, Gyöngyössy János illusztrálta, román nyelvre pedig Nastasă-Kovács Annamária fordította.