Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című darabját a kolozsvári román színházban rendezte Bocsárdi László 2016-ban
Fotó: Nemzeti Színház Kolozsvár
Ellentmondásos érzések kavarognak Bocsárdi László rendezőben az UNITER által neki ítélt életműdíj kapcsán. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház aligazgatója – korábbi direktora – a Krónikának elmondta, meglepte az elismerés, mert még túl fiatalnak érzi magát hozzá, ugyanakkor nyilván nagyon megtisztelőnek tartja, hogy számon tartják eddigi rendezői munkásságát. A rendező az alkotók irányvesztéséről, az új trendekről is beszélt lapunknak.
2023. március 17., 19:532023. március 17., 19:53
A Román Színházi Szövetség (UNITER) március 14-én hozta nyilvánosságra az idei díjaira jelölt színházi alkotók és alkotások listáját, valamint azon személyek nevét, akiknek életműdíjat ítélt oda a szervezet szenátusa. Az idei UNITER életműdíjasok listáján Ida Jarcsek-Gaza színésznő, Alexandru Repan színész, Bocsárdi László rendező, Carmencita Brojboiu díszlettervező és Doru Mareş színházkritikus, színháztörténész neve szerepel.
A szatmári Harag György társulattal vitte színre Bocsárdi László a Scapin furfangjai című Molière-darabot 2020-ban
Fotó: Harag György Társulat
Antigoné (2003), Othello, a velencei mór (2005), Don Juan (2008), Yvonne, burgundi hercegnő (2009), A velencei kalmár (2010), Caligula (2011), Hamlet (2014), A mi osztályunk (2016) című előadásokért. Ezek közül a craiovai Marin Sorescu Nemzeti Színházban készült Caligula és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban készült Hamlet a Legjobb rendező, a Kolozsvári Román Nemzeti Színházban készült A mi osztályunk című előadás pedig a Legjobb előadás kategóriában nyerte el az UNITER-díjat.
Irányt vesztetté vált, trendeket utánzó alkotók
Bocsárdi László a Krónikának elmondta, olyan időszakban van, amikor teljes figyelmét az előtte álló rendezésekre tudja és akarja fordítani.
Bocsárdi László: „mintha elfáradtak volna az eddig fontos témák, amelyek az emberi méltósághoz, az erkölcshöz, a szabadsághoz kapcsolódnak”
Fotó: Tamási Áron Színház
„Megpróbálom átlátni, megérteni a minket érő változásokat, és megtalálni magam számára azt az új hangot, művészi formát, amellyel a legpontosabban ki tudom fejezni az ezzel kapcsolatos benyomásaimat. Nem kétséges, hogy a színházcsinálásban változásnak kell bekövetkeznie” – emelte ki a rendező. Mint fogalmazott,
„Mintha elfáradtak volna az eddig fontos témák, amelyek az emberi méltósághoz, az erkölcshöz, a szabadsághoz kapcsolódnak. Mintha kihalt volna belőlünk az együttérzés képessége, amire a hajdani nagy művek épültek. Megjelent egy új trend: a hétköznapi vagy politikai értelemben divatos történések, problémák dokumentarista »tematizálása».
Hozzátette, manapság a katarzis helyébe a jobbító szándékkal „kifogalmazott” üzenet lépett. Bocsárdi László azt mondta, reméli, hogy az, amiben most vagyunk, csak átmeneti állapot és a színház vissza fog találni mindenkori dimenziójához.
Shakespeare A velencei kalmár című darabjából 2010-ben rendezett előadást Bocsárdi László Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tamási Áron Színház
Közel áll hozzá Molière dimenziótágító világlátása
Kérdésünkre, hogy az általa rendezett előadások közül szerteágazó munkásságából ki tudna-e emelni olyanokat, amelyek a legközelebb állnak a szívéhez, Bocsárdi László azt mondta, nem könnyű kiválasztani egyes rendezéseket, hiszen különböző korszakok voltak a munkásságában, és valamennyi korszaknak volt egy-két kiemelkedőbb, művészileg érettebb előadása.
Nemes Levente (jobbra) a 2013-ban bemutatott Hamletben, az előadást Bocsárdi rendezte Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tamási Áron Színház
A számára legfontosabbak közül megemlítette például a Lorca-szövegből készült két Vérnász-változatot (1986-ban a gyergyószentmiklósi Figuránál rendezte, 2000-ben pedig a Tamási Áron Színházban a társulat és a Háromszék táncegyüttes közös produkciójaként), Tamási-rendezései közül A csoda című előadást, amelyet bevallása szerint egyfajta beteljesedésnek érez.
A színházi rendező azt mondta, kedvesek, személyesek számára a Bánk bán, a Tóték és a legutóbbi darab, a Rokonok. Kiemelte rendezései közül a Camus Caligulájából 2011-ben készült produkciót, amit Craiován rendezett. Azt is elmondta, Molière művei alapvetően fontosak voltak számára, ezt több előadás kapcsán is érezte.
Molière A mizantróp című darabja a sepsiszentgyörgyi színházban, Bocsárdi László rendezésében
Fotó: Tamási Áron Színház
„Közel áll hozzám a világ olyan fajta megközelítése, ami Molière-re jellemző. A mizantrópot, A fösvényt, a Scapin furfangjait, a Don Juant, a Tartuffe-öt is színpadra állítottam, és ezek mind fontos előadások voltak számomra, pont amiatt, ahogyan Molière az erkölcs problémájához közelít: dimenziót tágít, meghaladva a tanítást, a közhelyeket” – emelte ki a rendező.
Molière A fösvény című darabját 2013-ban mutatta be a sepsiszentgyörgyi társulat
Fotó: Tamási Áron Színház
Az idei, harmincegyedik alkalommal tartandó UNITER gálára a 2022-es év legjobb színházi alkotásaiból és alkotóiból állt össze a jelöltek listája. A jelölőzsűri tagjai Doru Mareș (színházkritikus), Maria Miu (díszlettervező), Victor Scoradeț (színházkritikus), Iris Spiridon (rendező) és Carmen Stanciu (teatrológus) voltak.
Bocsárdi László Móricz Rokonok című művéből rendezett előadást a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a bemutatót idén február elején tartották
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Mindannyiunk mindennapi átváltozásaira, rútságunk, szépségünk, gyarlóságaink szemfényvesztő változékonyságára, őszinteségünk és hazugságaink egyidejűségére is rávilágít a Bocsárdi László rendezte, Scapin című előadás. A Molière-darabból készült produkciót a szatmárn&
A színháznak nem a muzealitása, hanem a jövő felé tekintése az érdekes és a fontos – mondta el megkeresésünkre Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója annak kapcsán, hogy az intézmény idén ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
szóljon hozzá!