A hónap végi műszaki átadást követően elkezdődik az Arany-palota épületének belső rendezése
Fotó: Archív
Mint ismeretes, teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota, új kulturális központ létesül az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épületben. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt lapunknak, hogyan haladnak a munkálatok, mire bukkantak időközben.
2021. április 04., 09:502021. április 04., 09:50
Az Arany-palotaként ismert, múlt század eleji épület felújítása, illetve kulturális központtá alakítása már több éve tervben volt.
A munkálatok elvégzését a magyar kormány 180 millió forinttal finanszírozza.
Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában.
Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke lapunknak kiemelte, Nagyszalonta mindig büszke volt nagy költő „fiára”, Arany Jánosra, így a település elöljárói már 1882 őszén, a temetésről hazafelé tartva megegyeztek abban, hogy a szülővárosnak kötelessége mindent megtenni a tárgyi és szellemi hagyaték megőrzése érdekében.
1894-ben megalakult az Arany János-emlékegyesület, mely néhány év alatt megvásárolta a szülőház telkét, majd a Bihar megyei város emblematikus épületét, a Csonkatornyot, később pedig a toronnyal szomszédos telket is, melyen bérházat építettek, megteremtve ezzel a múzeum működését biztosító anyagi hátteret.
Az ötvenes években államosították az egyesület vagyonát, de a múzeum továbbra is látogatható volt.
A felújítási munkálatok 2020 januárjában kezdődtek, az akkori tervek szerint augusztusra remélték az átadást. Patócs Júlia rámutatott, a támogatás megítélésekor egyéves futamidővel számoltak, azonban a romániai bürokrácia útvesztőjén nem olyan egyszerű áthatolni, mint ahogy képzelték, így szinte egy évbe telt, mire az építési engedély a kezükbe került.
Tavaly januárban, amikor elkezdődtek a munkálatok, azt remélték, hogy végre minden sínre került, de közbejöttek előre nem látható apróságok.
„Most már az utolsó métereken járunk, a lépcsőházban, illetve az udvari munkálatok utáni helyreállításnál tartunk. A műszaki átadás még e hónap végén megtörténik, ezt követően a belső rendezés következik. Ünnepélyes átadót nyár végén szeretnénk tartani, bízunk abban, hogy akkorra a járványügyi helyzet is kedvezőbb lesz” – fogalmazott az egyesület elnöke.
A termek felújításán kívül a berendezést is kicserélték, a tűzvédelmi követelmények szerint immár fém polcrendszeren sorakoznak a kötetek.
„Ugyanitt jegyezném meg, hogy értékes kötetekkel bővül az olvasnivalók sora: Dánielisz Endre, városunk 96 éves helytörténésze teljes könyvtárát, dolgozószobájának minden kincsét felajánlotta egyesületünknek. Mindez a könyvtár mellett kap helyet, s ott bárki olvashatja, tanulmányozhatja majd a köteteket. Helytörténeti és nyelvészeti kincsek, lexikonok, szalontai szerzők művei vannak a gyűjteményben, számos olyan kiadvány, melyből nincs a városban másik példány, magántulajdonban sem” – ismertette az elnök.
Patócs Júliát arról is kérdeztük, hogy milyen volt egyesületük számára a tavalyi „járványos” év. Elmesélte, hogy sok rendezvényük elmaradt, kedvelt és megszokott programok, mint például a szentivánéji fesztivál, a karácsonyi vásár, de a rendezvény nélküli évet segített átvészelni a felújítás lehetőségének öröme.
– idézte fel az egyesületi vezető.
A tavalyi év folyamán próbáltak a közösségi médiában is jelen lenni, mintegy pótolni az offline aktivitást, így például szerveztek őszi mesemondó és rajzversenyt is online. Patócs Júlia szerint bár igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez, alapvetően hiszik, hogy
„Amikor újra be tudjuk lakni az Arany-palotát, birtokba vehetjük az új, száz férőhelyes konferenciatermünket, előadóinkat saját vendégszobáinkban tudjuk majd elszállásolni. A manzárdon kialakított helyiségek akusztikája kis zenei estek rendezésére is lehetőséget ad majd. A földszinti galériában tágas kiállítási tér várja a képzőművészeket, és kisebb termeink is lesznek stúdiófoglalkozások rendezésére” – mesélt a tervekről az egyesületvezető.
Hozzátette, közben a szabadtéri programjaik számára is megszépül a tér,
Patócs Júlia arról is beszámolt, hogy a múzeum 2020-ban csak nagyon rövid ideig volt zárva, a Csonkatoronyban az év nagy részében fogadták a látogatókat, illetve fogadták volna, ha lettek volna. A művelődési egyesület elnöke szerint a járványhelyzet miatt tavaly nagyon kevesen érkeztek hozzájuk, de reménykednek, hogy az idei év jobb lesz, hiszen már vannak előjegyzéseik látogató csoportoktól.
Az egyesület Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az ilyen jellegű felújítási munkálatok meglepetéseket, illetve izgalmakat is tartogathatnak, az épület padlásterében például egy múlt század eleji fegyverre bukkantak az építőmunkások.
– viccelődött Patócs Júlia.
Kérdésünkre, hogy esetleg művészettörténeti tanulmány készül-e a több mint százéves épület felújítása apropóján, Patócs Júlia elmondta, eddig nem esett szó róla, de elgondolkodnak rajta, esetleg a készülő, nagyszalontai Arany-bicentenáriumot dokumentáló kötetben szentelhetnének egy fejezetet ennek a témának.
Kifejtette, bár az épület 1912-ben épült, sok szempontból meghaladta a korát, az akkor ismert legújabb technológiai megoldásokat alkalmazták. Ennek köszönhető például az is, hogy most
„A Csonkatorony a maga egyszerűségével, két méter vastag falaival állja az idők viharát, az Arany-palota pedig az átgondolt, előrelátó kivitelezésének köszönhetően időtálló” – összegzett Patócs Júlia.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!