„A padlástérben előadótermet és vendégszobát tervezünk, meghívott előadókat tudunk vendégül látni, a havonta egy alkalommal működő szabadegyetem előadásait, különféle kulturális eseményeket tartunk majd itt. A Csonkatorony kertjében szabadtéri színpad áll, a kertet háromszáz férőhelyes nézőtérré tudjuk alakítani. Nyári szezonban, amikor június végén a Szentivánéji Fesztivált tartjuk, itt kapnának helyet a programok, és az Arany-napokat is itt szerveznénk. Tehát a két épület és a kert a magyar kutúra szolgálatába áll” – mutatott rá az egyesület elnöke.

Kifejtette, eddig is számos kulturális program várta a látogatókat a hajdúvárosban, de nyilván minél méltóbb a környezet, annál rangosabb eseményeket szervezhetnek. „Például az eddig is galériaként működő kiállítótér sokkal felszereltebb lesz. Nem volt megfelelő a világítás, a felfüggesztés lehetősége, ezeknek a minősége most jelentős mértékben javul” – közölte Patócs Júlia. Mint mondta, augusztusig el kell készülnie a felújításnak, és bíznak benne, hogy akkorra már átadható állapotban lesz az ingatlan, és ősszel már rendezvényeket tarthatnak az új kulturális térben.

Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épületbe költözött a városi könyvtár az első emeletre, a földszinten üzletek kaptak helyet.

Patócs Júlia kifejtette, az 1990-es évek után galéria működött az épületben, az egyesület 2016 végétől próbálja újra kulturális központtá átalakítani az egész teret. A kert sem volt használható, a múzeum pedig – amely 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriumán, az Arany-év keretében újult meg teljes egészében – nagyon rossz állapotban volt.

– mondta el az egyesület elnöke.

A torony renoválását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból.

„Azóta határozottan érezhető, hogy megélénkült az érdeklődés a gyűjtemény iránt, sokkal többen látogatják, mint azelőtt. Főleg a nyári szezonban érkeznek a turisták, bár mi hirdetjük, hogy a felújítás óta fűtés is van az épületben. Ez fontos, hiszen azelőtt fűtetlen volt a Csonkatorony” – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Kérdésünkre elmondta, a látogatók zöme, mintegy hetven százaléka Magyarországról érkezik, de jönnek erdélyi magyarok is, ezenkívül olykor a helyi román diákság és Nyugat-Európából oda látogatók is megtekintik a gyűjteményt. „Nincs nyelvi akadálya a múzeum meglátogatásának, mert egy alkalmazás segítségével román és angol nyelvű eligazítást is kapnak az érdeklődők” – közölte Patócs Júlia.

Egyébként az intézmény kiállítási tárgyait Budapesten restaurálták a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársai, a négy évtizede létrehozott állandó tárlat anyagának darabjai nagyobbrészt felújításra szorultak. A 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatók, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János-portréja.

A gazdag tárgyegyüttesben található Aranynak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala, Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője. Szintén a PIM szakemberei restaurálták a költő nádazott székeit, piperetárgyakkal felszerelt éjjeliszekrényét, mosdószekrényét, bőrtárcáját és hímzett írómappáját is.