A Csonkatoronyban működő, megújult Arany János Emlékmúzeum sok látogatót vonz
Fotó: Rostás Szabolcs
Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában. A felújításról, a közgyűjtemény, valamint a tájházként működő Arany-porta látogatottságáról Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt a Krónikának.
2020. február 08., 19:072020. február 08., 19:07
Felfrissíti Arany János szülővárosa, Nagyszalonta kulturális vérkeringését az az új kulturális tér, amely a Csonkatorony szomszédságában található, Arany-palotának nevezett ingatlanban kap helyet a tervek szerint ősztől. Az épületet, amelyben galériát, előadótermet, múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd, javában korszerűsítik – tájékoztatta a Krónikát Patócs Júlia, az ingatlan tulajdonosának, az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) az elnöke.
Megtudtuk, az épület teljes mértékben a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újul meg, és várhatóan augusztusra átadható állapotban lesz.
„A padlástérben előadótermet és vendégszobát tervezünk, meghívott előadókat tudunk vendégül látni, a havonta egy alkalommal működő szabadegyetem előadásait, különféle kulturális eseményeket tartunk majd itt. A Csonkatorony kertjében szabadtéri színpad áll, a kertet háromszáz férőhelyes nézőtérré tudjuk alakítani. Nyári szezonban, amikor június végén a Szentivánéji Fesztivált tartjuk, itt kapnának helyet a programok, és az Arany-napokat is itt szerveznénk. Tehát a két épület és a kert a magyar kutúra szolgálatába áll” – mutatott rá az egyesület elnöke.
Kifejtette, eddig is számos kulturális program várta a látogatókat a hajdúvárosban, de nyilván minél méltóbb a környezet, annál rangosabb eseményeket szervezhetnek. „Például az eddig is galériaként működő kiállítótér sokkal felszereltebb lesz. Nem volt megfelelő a világítás, a felfüggesztés lehetősége, ezeknek a minősége most jelentős mértékben javul” – közölte Patócs Júlia. Mint mondta, augusztusig el kell készülnie a felújításnak, és bíznak benne, hogy akkorra már átadható állapotban lesz az ingatlan, és ősszel már rendezvényeket tarthatnak az új kulturális térben.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Arany-palota a múzeumnak otthont adó Csonkatoronnyal egy udvarban álló bérház, mindkét épület az AJME tulajdonában van.
Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épületbe költözött a városi könyvtár az első emeletre, a földszinten üzletek kaptak helyet.
Patócs Júlia kifejtette, az 1990-es évek után galéria működött az épületben, az egyesület 2016 végétől próbálja újra kulturális központtá átalakítani az egész teret. A kert sem volt használható, a múzeum pedig – amely 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriumán, az Arany-év keretében újult meg teljes egészében – nagyon rossz állapotban volt.
– mondta el az egyesület elnöke.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Arany-emlékév legfontosabb hozadéka volt Nagyszalonta számára 2017-ben, hogy kívül-belül teljesen újjászületett a Csonkatoronyban látogatható Arany János-emlékmúzeum, amelyet az önkormányzat tart fenn. Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma a költőre vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrzőhelye.
A torony renoválását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból.
„Azóta határozottan érezhető, hogy megélénkült az érdeklődés a gyűjtemény iránt, sokkal többen látogatják, mint azelőtt. Főleg a nyári szezonban érkeznek a turisták, bár mi hirdetjük, hogy a felújítás óta fűtés is van az épületben. Ez fontos, hiszen azelőtt fűtetlen volt a Csonkatorony” – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Kérdésünkre elmondta, a látogatók zöme, mintegy hetven százaléka Magyarországról érkezik, de jönnek erdélyi magyarok is, ezenkívül olykor a helyi román diákság és Nyugat-Európából oda látogatók is megtekintik a gyűjteményt. „Nincs nyelvi akadálya a múzeum meglátogatásának, mert egy alkalmazás segítségével román és angol nyelvű eligazítást is kapnak az érdeklődők” – közölte Patócs Júlia.
Egyébként az intézmény kiállítási tárgyait Budapesten restaurálták a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársai, a négy évtizede létrehozott állandó tárlat anyagának darabjai nagyobbrészt felújításra szorultak. A 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatók, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János-portréja.
A gazdag tárgyegyüttesben található Aranynak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala, Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője. Szintén a PIM szakemberei restaurálták a költő nádazott székeit, piperetárgyakkal felszerelt éjjeliszekrényét, mosdószekrényét, bőrtárcáját és hímzett írómappáját is.
Fotó: Rostás Szabolcs
A Nagyszalontán található úgynevezett Arany-portát is az egyesület gondozza. A tájházként működő ingatlan helyén állt egykor az az épület, amelyben a költőóriás született 1817. március 2-án. A portát is több ezren látogatják évente. „2017 elejére sikerült az épületet rendbe tenni, ez a látványosság is várja a látogatókat, de csak nyáron, mivel itt nincs fűtési lehetőség” – tudtuk meg Patócs Júliától. Az eredeti szülőház 2010-ben felavatott rekonstrukciója élethű, a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható.
Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Arany-kutató kiderítette, hogy a jelenlegi ingatlan sorrendben a negyedik a költő eredeti szülőháza után, az egykori szalmatetős, paticsfalú szegény parasztházat ugyanis egy 1823-ban bekövetkezett tűzvész elpusztította. Az évtizedekig üres telken később Arany egyik rokona épített új házat, amelyet 1908-ban az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolt, ezt a kommunizmus idején államosították. Az ingatlant bérlő lakók közül még a rendszerváltás után is akadtak, akik senkit nem engedtek belépni a portára. Az egyesület végül kiharcolta az épület visszaszolgáltatását.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
szóljon hozzá!