Teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota: új kulturális központ létesül a Csonkatorony szomszédságában

A Csonkatoronyban működő, megújult Arany János Emlékmúzeum sok látogatót vonz •  Fotó: Rostás Szabolcs

A Csonkatoronyban működő, megújult Arany János Emlékmúzeum sok látogatót vonz

Fotó: Rostás Szabolcs

Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában. A felújításról, a közgyűjtemény, valamint a tájházként működő Arany-porta látogatottságáról Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2020. február 08., 19:072020. február 08., 19:07

Felfrissíti Arany János szülővárosa, Nagyszalonta kulturális vérkeringését az az új kulturális tér, amely a Csonkatorony szomszédságában található, Arany-palotának nevezett ingatlanban kap helyet a tervek szerint ősztől. Az épületet, amelyben galériát, előadótermet, múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd, javában korszerűsítik – tájékoztatta a Krónikát Patócs Júlia, az ingatlan tulajdonosának, az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) az elnöke.

Két épület és kert
a kultúra szolgálatában

Megtudtuk, az épület teljes mértékben a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újul meg, és várhatóan augusztusra átadható állapotban lesz.

Az Arany-palotában továbbra is helyet kap a városi könyvtár, a földszinten kiállítótér, galéria, a költőóriás hagyatékát bemutató múzeum irodája, kiszolgálóegysége működik majd, akárcsak a múzeumi kávézó, ami elengedhetetlen egy ilyen térben.

„A padlástérben előadótermet és vendégszobát tervezünk, meghívott előadókat tudunk vendégül látni, a havonta egy alkalommal működő szabadegyetem előadásait, különféle kulturális eseményeket tartunk majd itt. A Csonkatorony kertjében szabadtéri színpad áll, a kertet háromszáz férőhelyes nézőtérré tudjuk alakítani. Nyári szezonban, amikor június végén a Szentivánéji Fesztivált tartjuk, itt kapnának helyet a programok, és az Arany-napokat is itt szerveznénk. Tehát a két épület és a kert a magyar kutúra szolgálatába áll” – mutatott rá az egyesület elnöke.

Kifejtette, eddig is számos kulturális program várta a látogatókat a hajdúvárosban, de nyilván minél méltóbb a környezet, annál rangosabb eseményeket szervezhetnek. „Például az eddig is galériaként működő kiállítótér sokkal felszereltebb lesz. Nem volt megfelelő a világítás, a felfüggesztés lehetősége, ezeknek a minősége most jelentős mértékben javul” – közölte Patócs Júlia. Mint mondta, augusztusig el kell készülnie a felújításnak, és bíznak benne, hogy akkorra már átadható állapotban lesz az ingatlan, és ősszel már rendezvényeket tarthatnak az új kulturális térben.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az Arany-palota a múzeumnak otthont adó Csonkatoronnyal egy udvarban álló bérház, mindkét épület az AJME tulajdonában van.

A palotát az 1900-as évek legelején azért építette az egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt.

Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az államosítást követően az épületbe költözött a városi könyvtár az első emeletre, a földszinten üzletek kaptak helyet.

Patócs Júlia kifejtette, az 1990-es évek után galéria működött az épületben, az egyesület 2016 végétől próbálja újra kulturális központtá átalakítani az egész teret. A kert sem volt használható, a múzeum pedig – amely 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriumán, az Arany-év keretében újult meg teljes egészében – nagyon rossz állapotban volt.

Idézet
Mivel szerves része az udvarnak, mindenképpen kulturális intézményként szeretnénk üzemeltetni az Arany-palotát. Amióta száz éve megépült a ház, ilyen teljes körű tatarozás nem történt, a magyar kormány segítségével azonban sikerül teljesen felújítani: a belső és külső vakolatokat, a nyílászárókat is”

– mondta el az egyesület elnöke.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Főként magyarországiak
látogatják a közgyűjteményt

Az Arany-emlékév legfontosabb hozadéka volt Nagyszalonta számára 2017-ben, hogy kívül-belül teljesen újjászületett a Csonkatoronyban látogatható Arany János-emlékmúzeum, amelyet az önkormányzat tart fenn. Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma a költőre vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrzőhelye.

Az Arany János relikviáit összesítő gyűjteménynek helyt adó Csonkatornyot és az emléktárgyak egy részét csaknem egy évig tartó munka során újították fel, mintegy félszáz restaurátor vett részt a munkálatokban.

A torony renoválását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból.

„Azóta határozottan érezhető, hogy megélénkült az érdeklődés a gyűjtemény iránt, sokkal többen látogatják, mint azelőtt. Főleg a nyári szezonban érkeznek a turisták, bár mi hirdetjük, hogy a felújítás óta fűtés is van az épületben. Ez fontos, hiszen azelőtt fűtetlen volt a Csonkatorony” – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Kérdésünkre elmondta, a látogatók zöme, mintegy hetven százaléka Magyarországról érkezik, de jönnek erdélyi magyarok is, ezenkívül olykor a helyi román diákság és Nyugat-Európából oda látogatók is megtekintik a gyűjteményt. „Nincs nyelvi akadálya a múzeum meglátogatásának, mert egy alkalmazás segítségével román és angol nyelvű eligazítást is kapnak az érdeklődők” – közölte Patócs Júlia.

Egyébként az intézmény kiállítási tárgyait Budapesten restaurálták a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársai, a négy évtizede létrehozott állandó tárlat anyagának darabjai nagyobbrészt felújításra szorultak. A 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatók, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János-portréja.

A bútorok és használati tárgyak valaha egy szoba berendezését alkották, a költőnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában berendezett lakásából származtak, és Arany László végakaratából kerültek Nagyszalontára.

A gazdag tárgyegyüttesben található Aranynak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala, Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője. Szintén a PIM szakemberei restaurálták a költő nádazott székeit, piperetárgyakkal felszerelt éjjeliszekrényét, mosdószekrényét, bőrtárcáját és hímzett írómappáját is.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Az Arany-porta
is várja az érdeklődőket

A Nagyszalontán található úgynevezett Arany-portát is az egyesület gondozza. A tájházként működő ingatlan helyén állt egykor az az épület, amelyben a költőóriás született 1817. március 2-án. A portát is több ezren látogatják évente. „2017 elejére sikerült az épületet rendbe tenni, ez a látványosság is várja a látogatókat, de csak nyáron, mivel itt nincs fűtési lehetőség” – tudtuk meg Patócs Júliától. Az eredeti szülőház 2010-ben felavatott rekonstrukciója élethű, a tenyérnyi telken a kis közösség, a család megtartó erejét idéző Családi körből ismerős eperfa és kútágas is megcsodálható.

Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Arany-kutató kiderítette, hogy a jelenlegi ingatlan sorrendben a negyedik a költő eredeti szülőháza után, az egykori szalmatetős, paticsfalú szegény parasztházat ugyanis egy 1823-ban bekövetkezett tűzvész elpusztította. Az évtizedekig üres telken később Arany egyik rokona épített új házat, amelyet 1908-ban az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolt, ezt a kommunizmus idején államosították. Az ingatlant bérlő lakók közül még a rendszerváltás után is akadtak, akik senkit nem engedtek belépni a portára. Az egyesület végül kiharcolta az épület visszaszolgáltatását.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 13., csütörtök

Több mint fél évszázados munka után megjelent a Petőfi összes versét tartalmazó kritikai kiadás utolsó kötete

Megjelent a Petőfi Sándor összes versét tartalmazó kritikaikiadás-sorozat utolsó, hatodik kötete, amelyben az 1848-1849-es időszak versei találhatók. Petőfi nagy terjedelmű epikus művét, Az apostol című verses elbeszélést is tartalmazza a kötet.

Több mint fél évszázados munka után megjelent a Petőfi összes versét tartalmazó kritikai kiadás utolsó kötete
2025. február 12., szerda

Marosvásárhelyen rekedt a fejedelmek aranya

Marosvásárhelyen rekedt a Fejedelmek aranya kiállítás magyarországi múzeumokból kölcsön vett anyaga. Egy 2012-es kormányhatározatra hivatkozva ugyanis a rendőrség olyan feltételeket támaszt a visszaszállításához, amelyek teljesíthetetlennek bizonyulnak.

Marosvásárhelyen rekedt a fejedelmek aranya
2025. február 12., szerda

Trianon utáni képzőművészetről szóló kötetet mutatnak be több erdélyi helyszínen

Több erdélyi helyszínen mutatják be Demeter Ervin Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című kötetét.

Trianon utáni képzőművészetről szóló kötetet mutatnak be több erdélyi helyszínen
2025. február 11., kedd

Az ötvenéves Gyergyószárhegyi Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás Budapesten

A Gyergyószárhegyi Művésztelep 64 alkotójának munkáiból nyílik kiállítás a budapesti Műcsarnokban március 7-én a székelyföldi művésztelep megalakulása 50. évfordulója alkalmából.

Az ötvenéves Gyergyószárhegyi Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás Budapesten
2025. február 10., hétfő

Nobel-díjas író drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház február 13-án, csütörtök 20 órától a mutatja be az irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse Én vagyok a szél című drámáját Tompa Gábor rendezésében a színház Stúdiótermében.

Nobel-díjas író drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2025. február 07., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója tiszteletére filmvetítést szerveznek Kolozsváron

Kolozsváron vetítik február 13-án Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula dokumentumfilmrendező, tévés szerkesztő filmjét.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója tiszteletére filmvetítést szerveznek Kolozsváron
2025. február 05., szerda

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma

Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma
2025. február 05., szerda

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben

Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben
2025. február 03., hétfő

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja

Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja
2025. február 02., vasárnap

Az Angyal szállt le Babilonba a szentgyörgyi színház következő premierje

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő premierjére készül: Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül produkció Bocsárdi László rendezésében. A szentgyörgyi színház premierjét február 8-án és 9-én tartják.

Az Angyal szállt le Babilonba a szentgyörgyi színház következő premierje