A kapuzatot szőlőindás faragványokkal díszített oszlopfejezetek és csúcsívsorok hangsúlyozzák és magas, háromszögű oromzat zárja
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Restaurálták a gyulafehérvári székesegyháznak a 13. század vége és a 14. század második fele közötti időszakban készült kapuzatát, amely a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásáról tanúskodik. A munkálatok a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával valósulhattak meg.
2021. március 25., 10:582021. március 25., 10:58
Megújult bejárattal várja az érdeklődőket a gyulafehérvári székesegyház: a kapuzat restaurálása a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával valósulhatott meg idén. A munkálatot Asztalos György kőrestaurátor felügyelte – tájékoztatott a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Facebook-oldalán.
A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuzata feltehetően a 13. század vége és a 14. század második fele közötti időszakban készült, építésének pontos dátuma nem ismert. A gótikus kapuzat részletei a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásáról tanúskodnak. A kapuépítmény a nyugati homlokzatot díszíti, a falat szinte teljes egészében kitölti. A templom hossztengelyében áll és a két torony között kialakított nyitott előcsarnokból nyílik. A kapuzatot szőlőindás faragványokkal díszített oszlopfejezetek és csúcsívsorok hangsúlyozzák, és magas, háromszögű oromzat zárja. Eredetileg a bélletekben oszlopok állhattak (vagy voltak elképzelve), amelyek még impozánsabb külsőt adhattak az építménynek.
A gótikus kapuzat a részleteivel a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásának tanúja. A restaurátorok a bélletek (a kapunak a fal vastagságában kialakított, lépcsőzetesen szűkülő díszített keretei) és a faragványok zugaiban festéknyomokat azonosítottak. Ebből arra lehet következtetni, hogy egykor a kapuzat több színben festett volt. A lunetta is festett lehetett, de ebből csak egy vörös színű előrajz – valószínűleg a donátor ábrázolása – maradt fenn.
A bejárat két oldalán, a gyámköveken egy angyal- és egy ördögfigura látható. A jó és gonosz megtestesítői mintegy figyelmeztetik és állásfoglalásra késztetik a kapun be- és kilépőket. A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház vízkereszt napján ünnepli Jézus születését. A naphoz számos néphagyomány is kapcsolódik.
A magyar irodalom és a kultúra számos jelentős személyiségének lesz 2025-ben kerek születési vagy elhalálozásai évfordulója. Az irodalmi évfordulók idei ünnepeltjei közt vannak erdélyi alkotók, gondolkodók is.
Riccardo Muti olasz karmester 2025. január 1-jén hetedik, és egyben utolsó alkalommal vezényli a bécsi újévi koncertet, amelyet a román köztévé 1-es csatornája is közvetít élőben.
Kétrészes szilveszteri kabarét láthat a közönség a Kolozsvári Magyar Operában.
Fergeteges szilveszteri mulatság keretében a legnagyobb magyar slágerekkel búcsúztathatják december 31-én 22:50-től az óévet a Duna nézői. A szilveszteri mulatság keretében ..feldobott" Csináljuk a fesztivált! gálaadásában számos zenei műfaj jelentkezik.
Átadta a 2023/2024-es évad művészeti díjait a pénteken tartott évzáró társulati gyűlésen a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Karácsony másodnapja Szent István, az első vértanú és az egyik leggyakoribb magyar férfinév napja.
December 29-én lesz a Semmelweis Ignácról szóló magyar film országos tévépremierje a Dunán – jelentette be a közmédia.
Dokumentumfilm készül Zalatnay Saroltáról és Mádl Ferencről is. Hét filmterv gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága.
A Viktória című operett nyílt próbájával kötötték egybe a nagyváradi Szigligeti Színház évértékelőjét. A nagyváradi színház társulata a debreceni színházzal közösen mutatja be év végén a Viktória című operettet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!