A kapuzatot szőlőindás faragványokkal díszített oszlopfejezetek és csúcsívsorok hangsúlyozzák és magas, háromszögű oromzat zárja
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Restaurálták a gyulafehérvári székesegyháznak a 13. század vége és a 14. század második fele közötti időszakban készült kapuzatát, amely a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásáról tanúskodik. A munkálatok a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával valósulhattak meg.
2021. március 25., 10:582021. március 25., 10:58
Megújult bejárattal várja az érdeklődőket a gyulafehérvári székesegyház: a kapuzat restaurálása a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával valósulhatott meg idén. A munkálatot Asztalos György kőrestaurátor felügyelte – tájékoztatott a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Facebook-oldalán.
A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuzata feltehetően a 13. század vége és a 14. század második fele közötti időszakban készült, építésének pontos dátuma nem ismert. A gótikus kapuzat részletei a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásáról tanúskodnak. A kapuépítmény a nyugati homlokzatot díszíti, a falat szinte teljes egészében kitölti. A templom hossztengelyében áll és a két torony között kialakított nyitott előcsarnokból nyílik. A kapuzatot szőlőindás faragványokkal díszített oszlopfejezetek és csúcsívsorok hangsúlyozzák, és magas, háromszögű oromzat zárja. Eredetileg a bélletekben oszlopok állhattak (vagy voltak elképzelve), amelyek még impozánsabb külsőt adhattak az építménynek.
A gótikus kapuzat a részleteivel a középkori kőfaragó-technika színvonalas alkalmazásának tanúja. A restaurátorok a bélletek (a kapunak a fal vastagságában kialakított, lépcsőzetesen szűkülő díszített keretei) és a faragványok zugaiban festéknyomokat azonosítottak. Ebből arra lehet következtetni, hogy egykor a kapuzat több színben festett volt. A lunetta is festett lehetett, de ebből csak egy vörös színű előrajz – valószínűleg a donátor ábrázolása – maradt fenn.
A bejárat két oldalán, a gyámköveken egy angyal- és egy ördögfigura látható. A jó és gonosz megtestesítői mintegy figyelmeztetik és állásfoglalásra késztetik a kapun be- és kilépőket. A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!