Markó Béla költő és Tompa Gábor színházigazgató az Alter-tanterv című, újonnan induló kulturális sorozat első részében
Fotó: Youtube/Erdély tévé
Ismert költők, írók, irodalomtörténészek, irodalomkritikusok izgalmas időutazás keretében közelítik meg a magyar irodalom különböző korszakait abban a kéthetente jelentkező műsorban, amely most indult el Alter-tanterv címmel. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Magyar Televízió együttműködésében születő sorozat első részében az irodalom mibenlétéről, korábbi századokban keletkezett alkotásokról esett szó.
2021. január 12., 12:042021. január 12., 12:04
Új, diákoknak szóló, kéthetente jelentkező kulturális sorozatot indított a Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Magyar Írók Ligája az Erdélyi Magyar Televízióban. Az Alter-tanterv keretében ismert költők, írók, irodalomtörténészek, irodalomkritikusok izgalmas időutazás keretében közelítik meg a magyar irodalom különböző korszakait, elevenítik fel nagyjainak ismert vagy méltatlanul feledésbe merült remekműveit.
A műsor, amint a címe is sugallja, teret biztosít a magyar irodalom középiskolai tantervének tágabb, új perspektívákból történő megközelítésére, célja kedvet teremteni az ifjabb és idősebb generációknak arra, hogy olvassanak verset, prózát, drámát, és így gazdagodjanak mindazzal, amit a magyar irodalom ajándékozott nekünk az évszázadok során.
A 13 adásból álló sorozat egyes részei összpontosíthatnak egyetlen íróra vagy alkotásra, de átfoghatnak egy nagyobb korszakot is. „Az irodalom a világ megismerésének sajátos eszköze, a környező valóság megismerésének egyedi formája. Színház és irodalom közös gyökerű, hiszen mindkettő énekből, táncból eredeztethető, a hajdani trubadúrok, a mai költők ősei zenés kísérettel adták elő műveiket.
– fogalmazott Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a műsor ajánlójában.
A sorozat vasárnap délután indult, az első részben Tompa Gábor, valamint Markó Béla költő, több magyar irodalom tankönyv szerzője beszélgetett a kolozsvári színházban. „Hogy miért fontos irodalmat olvasni, több ezer éves kérdés. Ha lecsupaszítjuk a kérdésről azt, hogy az irodalom sem nem történelem, sem nem propaganda, vagy szerelmes levél, akkor ki fog derülni, hogy nincs is irodalom. Az irodalomban minden benne van, de vajon mégis miben más a vers, regény, novella vagy dráma ahhoz képest, ahogyan a mindennapokban egymással kommunikálunk?” – tette fel a kérdést Markó Béla. Mint mondta, az Olvassuk együtt című, húsz éve megjelent verselemzéskötetében is ezt próbálta körüljárni:
„A vers például az a rövid műfaj, ami ugyanazt a valóságot, amit ismerünk, amivel nap mint nap találkozunk, máshonnan közelíti meg. Olyan, mint amikor egy házba, épületbe, kertbe az ember máshonnan lép be, nem a megszokott bejáraton. A vers letisztítja, újjá teszi a nyelvet és a szavakat, és ezáltal a világot is” – fogalmazott Markó Béla. Kifejtette, a vers, regény és novella is életminta, az irodalomból lehet nagyon sokszor megtanulni élni.
Tompa Gábor feltette a kérdést, hogy az irodalom ismerete vajon hozzátartozik-e az általános műveltséghez, vagy pedig több annál: valamiféle luxus.
„Továbbra is a kronologikus oktatás híve vagyok, indokolt a gyökerektől elindulni. Ez nem azt jelenti, hogy ez az egyedüli lehetséges módszer, és hogy ne tegyük egymás mellé különböző korok verseit. De az irodalomtörténeti megközelítés nagyon fontos, mert az egyik költő a másik költő vállán áll” – felelte Markó Béla. Példaként hozta fel, hogy József Attilától ismerjük azokat a sorokat, hogy „az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő langy melegben tapsikoltak a jázminok”, és azt érzékeljük, az „inog-jázminok” rím mennyire eredeti, mennyire József Attilá-s. „De ha elolvassuk Kosztolányit, kiderül: nála ez a rímpár már megvan, sőt Adynál is megjelent a Vörös szekér a tengeren című versben. Egymástól tanulnak a költők, egymástól vesznek át módszereket, formákat” – mutatott rá Markó Béla.
A beszélgetésen szó esett többek közt Balassi Bálint költészetéről, a Kőműves Kelemenné balladájáról, arról, hogy
De a szerelmi líra is terítékre került Csokonai Vitéz Mihály A méz méze című költeményén keresztül. A kolozsvári színház művészei közül Albert Csilla, Marosán Csaba, Laczó Júlia és Farkas Loránd szólaltatott meg költeményeket. A műsor kéthetente jelentkezik, a tévépremiert követően elérhető lesz az Erdélyi Magyar Televízió YouTube-csatornáján, a kolozsvári színház Facebook-oldalán.
Új online sorozat: a magyar és a román kultúra metszéspontján
Magyarország kolozsvári főkonzulátusa az Erdélyi Magyar Írók Ligájával együttműködve Dufart címmel online rovatot indít, amelyben a 20. századi román–magyar kulturális átjárások kérdésével, a két kultúra közti metszéspontokkal foglalkozik. A 10 részes sorozatban román és magyar írók, költők, képzőművészek, szakemberek értekeznek többek között a mai román és magyar irodalmi kapcsolatokról, Bölöni György és Marchis Otilia házasságáról, Kassák Lajos jelenlétéről a román és a magyar irodalmi térben, a 20. századi erdélyi magyar és román képzőművészet interferenciáiról. A rovat feliratozott epizódjait heti gyakorisággal teszik közzé a főkonzulátus YouTube-csatornáján. Az első, Marius Tabacu (portrénkon) és a Bánffy-trilógia című rész már elérhető, megtekinthető. Bánffy Miklós trilógiáját a tavaly elhunyt Marius Tabacu fordította román nyelvre. Amint a sorozat első részének ismertetője írja, a jó műfordító mindig háttérbe szorul. Ha jól sikerült a magyar regény román kiadása, akkor nem a műfordítóról, hanem a műről, az íróról beszélünk. Ez lehet az oka annak is, hogy a műfordítót ritkán díjazzák, róla csak akkor beszélnek, ha rossz munkát végzett. „Mi most Marius Tabacu műfordítóra emlékezünk, akit tavaly kétszer is díjaztak fordítói munkájáért. Róla tehát azért beszélünk, mert kiváló, alkotó műfordítóról van szó” – olvasható az ismertetőben.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Újságírás és Digitális Média szakán működő Spectator Média Szakkollégium portréfotó-kiállítása nyílik meg a kolozsvári Planetáriumban.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő előadása Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül Bocsárdi László rendezésében, az előadás olvasópróbái elkezdődtek – közölte a társulat.
Az idén januárban elhunyt Csíky András kolozsvári színművész nevét viseli az újonnan létrejött alapítvány, amely a színművész akaratából az általa kapott Kossuth-díjjal járó évenként pénzjutalmat fiatal erdélyi színészeknek ítéli oda.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!