Markó Béla költő, közíró, az RMDSZ korábbi elnöke
Fotó: Haáz Vince
Több elismert magyarországi újságíró mellett Markó Béla erdélyi költő, közíró, politikus kapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) életműdíját, az Aranytoll díjat. Magyar Sajtódíjban idén többek között Lukács Csaba székelyföldi származású újságíró részesült.
2021. március 15., 13:552021. március 15., 13:55
Az Aranytoll díj a MÚOSZ több évtizedes múltú életműdíja, amelyet hagyományosan a Magyarország határain belüli és túli magyar nyelvű újságírás magasan jegyzett képviselői kaphatnak meg – számolt be a hagyományosan március 15-én kiosztott kitüntetésről honlapján a magyar újságíró szervezet.
Idén az Aranytoll Bizottság szavazatai alapján Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa elismert magyarországi újságírók, valamint – a szakma határon túli reprezentánsai közül – Markó Béla részesült az elismerésben.
„Ezzel azt kívánjuk jelezni, hogy a magyar nyelvű újságírás olyan közös kulturális kincs, amely nincs figyelemmel a nagypolitika és a közigazgatás által mesterségesen létrehozott választóvonalakra. Aki magyar nyelven ír, a magyar nyelven olvasók (köz)tájékoztatása érdekében dolgozik, azt ennek a díjnak az odaítélésénél számításba vesszük, tekintet nélkül az országhatárokra” – mutat rá a MÚOSZ. Hozzáteszi, hogy az Aranytoll díj nem politizál: nem a politikai világnézetben, hanem a nyilvánosságról, a sajtószabadságról, a szabad tájékozódás és tájékoztatás jogáról vallott nézetekben keres közös pontokat. „Markó Bélát, az újságírót az anyaországi magyar közönségnek sem kell bemutatni.
A Népszava hasábjain is visszatérően jelentkezik rendszerint regionális nézőpontú, de mindig európai léptékű gondolatokat megfogalmazó írásaival” – szól a laudáció.
Az újságíró szervezet március 15. alkalmával a Magyar Sajtódíjakat is kiosztotta, ez a MÚOSZ három éve alapított szakmai díja a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére.
Lukács Csaba újságíró
Fotó: Veres Nándor
Rámutatnak, a Magyar Hang hetilap újságíró-lapigazgatója bár lapot vezet, aktív szerző is egyben: riportjai, tudósításai, publicisztikái (írásai sokszor mindhárom újságírói műfaj sajátosságait ötvözik) a mai magyar zsurnalisztika legkiválóbb darabjai közé tartoznak. „Témái között sok a romániai vonatkozású (romániai EP-választások, romániai kizsákmányolt gyermekek, bukaresti építkezések, unitáriusok, Olténia, a székelyudvarhelyi járványkórház stb.), ami érthető,
– szól a méltatás, kiemelve a témák földrajzi és tárgyi sokoldalúságát. Az élvezetesen megírt cikkeket a gondos adatgyűjtés, az olvasók objektív, elfogulatlan tájékoztatására irányuló törekvés hatja át, olvasható még a laudációban.
Négy erdélyi, vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat a március 15-ei nemzeti ünnepen, amelynek alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere művészeti kitüntetéseket ítélt oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!