Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
Negyven kortárs magyar zeneszerző 77 egyházi alkotása csendül fel hat nap alatt Kolozsvár kilenc templomában, liturgikus keretek között vagy koncert formájában a Magyar Egyházzenei Fórum keretében.
2022. augusztus 13., 13:252022. augusztus 13., 13:25
2022. augusztus 13., 13:522022. augusztus 13., 13:52
A 13. Kolozsvári Magyar Napok társrendezvényeként megszervezett fórum augusztus 12–17. között várja az érdeklődőket. A rendezvénynek a Vallásszabadság Házában péntek délután tartott ünnepélyes megnyitóján részt vettek a magyar történelmi egyházak vezetői, akik egyben a rendezvény fővédnökei is. Gergely Balázs, a KMN főszervezője elmondta: a rendezvény a hídépítés szándékával jött létre, a fórum pedig
„Kolozsvár méltán lehet szülővárosa egy ilyen rendezvénynek, nem csupán a felekezeti sokszínűség miatt, hanem azért is, mert a teljesség igénye nélkül három olyan neves kortárs magyar zeneszerző, karmester tanult, élt és alkotott itt, mint Orbán Gyögy, Selmeczi György és Gyöngyösi Levente” – hangoztatta Gergely Balázs.
Selmeczi György szerint itt az ideje, hogy az egyházzene találkozzon azzal a közönséggel, amely számára született
Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
László Attila Kolozs-dobokai főesperes megnyitóbeszédében köszönetet mondott a rendezvény szervezőinek, hangsúlyozva: az esemény felemel lelket és embert Isten felé. „Megható és mély üzenetet hordozó a fórumot meghirdető plakát, amelyen templomaink tornyai jelennek meg. Azontúl, hogy helyszínek ezek, azt is üzenik, hogy ugyanannak az istennek száll a dicséret, bármely felekezet kincsestárából hangzik fel. Ember által, az ő munkája, műve tehetsége által Isten nyilatkozik meg. Ebben áll a mi nagyságunk és ez a mi kiváltságunk. Háború és számtalan válság árnyékában ez az eseménysorozat lyukat üt az égbolton, hogy azon át láthassuk Isten áldott napjának ragyogását” – húzta alá a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke háláját fejezte ki azért, hogy felcsendül a zene, ami megelőzi a szavakat. „Az egyházi zenének különös jelentősége az, hogy ott volt elsőként, megelőzte a szóban elmondott imádságot, a prédikációt. Az emberi hang, ahogy az Istenhez emelkedett, a zenei harmóniát kereste és így tette teljessé a liturgiát, az istentiszteletet. Egy megszólaló orgona, egy hangszer mindig rápirított a legékesebben szóló szónokra is, jelezve, hogy a szavakon túl az isteni harmóniát a zene tudja megteremteni” – mondta Kovács István.
Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, a Magyar Egyházzenei Fórum kezdeményezője és főszervezője zárszóként az egész magyar muzsikusszakma háláját fejezte ki a történelmi egyházak kolozsvári vezetőinek azért, hogy lehetővé tették ennek a vállalkozásnak az elindítását. Elmondta: a rendezvény célja, hogy a zeneszerzők művei találkozzanak azzal a világgal, közösséggel, szellemi térrel, ahol megszülettek. „Fel kell oldani azt a sajátos Kárpát-medencei ellentmondást, hogy létrehoztunk valami nagyon szépet, nagyon emelkedettet, professzionálisat, és az mégsem ér célba. A nagyszerű magyar egyházzene koncerttermekben zajlik. Itt az ideje, hogy elinduljanak a valódi helyükre, a templomokba és találkozzanak azzal a közönséggel, amely számára születtek” – hangsúlyozta Selmeczi.
A Vallásszabadság Házában megtartott megnyitó után a rendezvény ünnepi hangversennyel folytatódott a Szent Mihály-templomban. A megnyitó hangversenyen fellépett a kolozsvári Szent Cecília Kórus, vezényelt: Potyó István, közreműködött Miklósa Erika (szoprán), Horváth István (tenor) és a Fórum zenekar.
Nagyszabású egyházzenei fórumot rendeznek az augusztus 14. és 21. közt tartandó Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!