Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, tanár a Dsida-életműnek az utókorhoz való eljuttatásában is részt vállalt
Fotó: Helikon.ro
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt – fejtette ki a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész. Mint felelevenítette, amit Láng Gusztáv kritikusként kezdett el, az fokozatosan irodalomtörténészi perspektívába váltott át.
2025. április 19., 13:482025. április 19., 13:48
– Az április közepén elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója volt. Hogyan értékelhető a munkássága, ugyanakkor adódik a kérdés: miként folyatódott, folytatódik az erdélyi irodalomról alkotott, alkotandó kép alakításában az, amit ő megteremtett és elkezdett?
– Az irodalomtörténész és kritikus mellé mindenképpen odakívánkozik a tanárszerep is, és ezt azért hangsúlyoznám, mert sokszor úgy éreztem, a szóbeliségben érzi igazán otthonosan magát. Kristálytisztán magyarázott, közben pedig újra és újra beleszőtt a fejtegetései közé egy-egy anekdotát, kevésbé ismert irodalomtörténeti tényt.
Két fő kutatási területe volt: az egyik, amit a kolozsvári Bölcsészkaron tanított, a huszadik század első felének modern magyar irodalma volt ‒ Kosztolányi, Babits, Radnóti és mások életműve. A másik az erdélyi magyar irodalom ‒ ehhez, Dsida Jenő életművéhez kötődött a doktori értekezése, és saját kortársainak a munkáiról írt még sokat: Páskándi Gézáról, Hervay Gizelláról, Szilágyi Domokosról, Bálint Tiborról, Veress Zoltánról és másokról. Amit kritikusként kezdett el, az fokozatosan irodalomtörténészi perspektívába váltott át, és miután Kántor Lajossal közösen 1971-ben kiadták a legendás, közelmúltról szóló irodalomtörténetüket az erdélyi magyar irodalom második világháború utáni korszakáról, amelyet máig „Kántor‒Láng” néven ismer mindenki, egyre szívesebben kalandozott visszafelé az időben, az erdélyi magyar irodalom két világháború közti időszakáig, tanította is a témakört Szombathelyen. Megkerülhetetlenek Kuncz Aladárról, Gulácsy Irénről, és persze Dsida Jenőről írott tanulmányai, és a kérdésbe foglalt
1973-as, Jegyzetek a transzilvanizmusról című, Utunkban megjelent cikke az egyik első józan és szakszerű megközelítés a témáról, és az ott vázlatszerűen jelzett koncepciót az idők folyamán sokat árnyalta, finomította, a Transzilvanizmus című, 2023-as, Boka László szerkesztésében megjelent kézikönyvben is tanulmánnyal volt jelen.
Balázs Imre József irodalomtörténész: „a művek lényegi megragadását még sokáig tanulhatjuk Láng Gusztávtól”
Fotó: Forrás: 10. Adventi Könyvvásár
– Kicsit tágabb perspektívából nézve: hol van Láng Gusztáv helye az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján?
– A legjobbak között. Egyszer azzal kapcsolatban viccelődött, hogy az ő műveinek a példányszáma a legfelkapottabb erdélyi írókéval vetekszik, ugyanis tankönyvszerző is volt annak idején, és a tankönyveit, kitűnő műelemzéseit sokan forgatták.
Nagyon jól kiegészítették egymást Kántor Lajossal, akivel személyes barátságban is voltak, és két könyv társszerzőivé váltak az idők folyamán: a már említett, 1971-es „Kántor‒Láng” egyfajta újrajátszásaként, 2018-ban jelent meg második közös könyvük Száz év kaland címmel, már Kántor Lajos halála után, de az ő kezdeményezésére. Ez az erdélyi magyar irodalomról szóló legfontosabb írásaikat gyűjti össze, amelyek mintegy kiegészítik az 1971-es kötetből kialakuló összképet. Kántor hihetetlen munkabírását és újabb és újabb terveit Láng a maga megfontoltságával és elmélyült elemzésekkel tudta kiegészíteni, megvalósulásukat elősegíteni.
Amennyit a hatvanas-hetvenes években két kritikus megtehetett a korabeli irodalomszemlélet megújításáért, egy új, hiteles értékrend elfogadtatásáért, azt ők megtették.
2019-ben Láng Gusztáv kapta az E-MIL Méhes György-nagydíját „egy emberöltőnyi irodalmi munkásságáért”
Fotó: Kiss Judit
– Dsida Jenő életművének jelentős, ha nem az egyik legjelentősebb kutatója, elemzője is volt. Ezt a munkásságát miért lehet jelentősnek tartani?
– Három szempontot említenék ezzel kapcsolatban: az egyik, hogy ő írta az első átfogó Dsida-monográfiát, ez végül 2001-ben jelent meg a Kriterionnál. 2012-ben aztán a máig legteljesebb gyűjteményes Dsida-verseskötetet rendezte sajtó alá Urbán Lászlóval közösen. És persze ide kívánkozik az is, hogy gyerek- és fiatalkora talán legfontosabb helyszínén, Szatmárnémetiben rendszeresen részt vett a Dsida Jenő-emlékeseményeken. Muzsnay Árpád ráadásul két másik fontos szatmári alkotó emlékünnepségeit is újra és újra megszervezte,
Az elemzési szempontjai miatt az, amit Dsidáról írt, teljesen beilleszthetővé teszi őt a magyar költészet harmincas évekbeli fő vonulataiba ‒ Dsidát az elemzésekben Kosztolányi, Radnóti, Babits társaságában láthatjuk, joggal, hiszen biztos vagyok benne, hogy a gyakorlott versolvasók egyetértenek azzal, amit Láng éreztetett az írásaiban, és bőségesen alá is támasztott: hogy Dsida Jenőé a legjelentősebb, két világháború közti erdélyi magyar költői életmű.
– Tanulmányai, kritikái és szerkesztői munkássága során számos klasszikus és kevésbé ismert szerző életművét hozta közelebb az olvasókhoz. Ha ki lehet emelni ezek közül néhány életművet, amelynek a Láng Gusztáv-i megközelítése fontos az erdélyi magyar irodalomtörténet számára, melyek lennének azok?
– Már jó néhány nevet említettem ‒ talán Dsida, Kuncz és Páskándi lennének a középpont. De visszatérően foglalkozott még Áprily Lajos vagy Székely János műveivel is, írt Panek Zoltánról, Bajor Andorról, Szőcs Gézáról. A művek lényegi megragadását még sokáig tanulhatjuk tőle.
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
szóljon hozzá!