„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Láng Gusztáv

Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, tanár a Dsida-életműnek az utókorhoz való eljuttatásában is részt vállalt

Fotó: Helikon.ro

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt – fejtette ki a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész. Mint felelevenítette, amit Láng Gusztáv kritikusként kezdett el, az fokozatosan irodalomtörténészi perspektívába váltott át.

Kiss Judit

2025. április 19., 13:482025. április 19., 13:48

– Az április közepén elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója volt. Hogyan értékelhető a munkássága, ugyanakkor adódik a kérdés: miként folyatódott, folytatódik az erdélyi irodalomról alkotott, alkotandó kép alakításában az, amit ő megteremtett és elkezdett?

– Az irodalomtörténész és kritikus mellé mindenképpen odakívánkozik a tanárszerep is, és ezt azért hangsúlyoznám, mert sokszor úgy éreztem, a szóbeliségben érzi igazán otthonosan magát. Kristálytisztán magyarázott, közben pedig újra és újra beleszőtt a fejtegetései közé egy-egy anekdotát, kevésbé ismert irodalomtörténeti tényt.

Kitűnő humora volt, nagy hatással volt a tanítványaira a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, aztán a szombathelyi tanárképző főiskolán is, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított.

Két fő kutatási területe volt: az egyik, amit a kolozsvári Bölcsészkaron tanított, a huszadik század első felének modern magyar irodalma volt ‒ Kosztolányi, Babits, Radnóti és mások életműve. A másik az erdélyi magyar irodalom ‒ ehhez, Dsida Jenő életművéhez kötődött a doktori értekezése, és saját kortársainak a munkáiról írt még sokat: Páskándi Gézáról, Hervay Gizelláról, Szilágyi Domokosról, Bálint Tiborról, Veress Zoltánról és másokról. Amit kritikusként kezdett el, az fokozatosan irodalomtörténészi perspektívába váltott át, és miután Kántor Lajossal közösen 1971-ben kiadták a legendás, közelmúltról szóló irodalomtörténetüket az erdélyi magyar irodalom második világháború utáni korszakáról, amelyet máig „Kántor‒Láng” néven ismer mindenki, egyre szívesebben kalandozott visszafelé az időben, az erdélyi magyar irodalom két világháború közti időszakáig, tanította is a témakört Szombathelyen. Megkerülhetetlenek Kuncz Aladárról, Gulácsy Irénről, és persze Dsida Jenőről írott tanulmányai, és a kérdésbe foglalt

transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt, több évtized óta dolgozott a transzilvanizmuskutatásainak az összegzésén, külön kötetben való kiadásán.

1973-as, Jegyzetek a transzilvanizmusról című, Utunkban megjelent cikke az egyik első józan és szakszerű megközelítés a témáról, és az ott vázlatszerűen jelzett koncepciót az idők folyamán sokat árnyalta, finomította, a Transzilvanizmus című, 2023-as, Boka László szerkesztésében megjelent kézikönyvben is tanulmánnyal volt jelen.

Láng Gusztáv Galéria

Balázs Imre József irodalomtörténész: „a művek lényegi megragadását még sokáig tanulhatjuk Láng Gusztávtól”

Fotó: Forrás: 10. Adventi Könyvvásár

– Kicsit tágabb perspektívából nézve: hol van Láng Gusztáv helye az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján?

– A legjobbak között. Egyszer azzal kapcsolatban viccelődött, hogy az ő műveinek a példányszáma a legfelkapottabb erdélyi írókéval vetekszik, ugyanis tankönyvszerző is volt annak idején, és a tankönyveit, kitűnő műelemzéseit sokan forgatták.

Igazán aktív kritikus az 1970-es évekig volt, de természetesen jól tájékozódott a kortárs irodalomban továbbra is. Az élete utolsó évtizedeiben inkább irodalomtörténészi és tanári munkájára összpontosított.

Nagyon jól kiegészítették egymást Kántor Lajossal, akivel személyes barátságban is voltak, és két könyv társszerzőivé váltak az idők folyamán: a már említett, 1971-es „Kántor‒Láng” egyfajta újrajátszásaként, 2018-ban jelent meg második közös könyvük Száz év kaland címmel, már Kántor Lajos halála után, de az ő kezdeményezésére. Ez az erdélyi magyar irodalomról szóló legfontosabb írásaikat gyűjti össze, amelyek mintegy kiegészítik az 1971-es kötetből kialakuló összképet. Kántor hihetetlen munkabírását és újabb és újabb terveit Láng a maga megfontoltságával és elmélyült elemzésekkel tudta kiegészíteni, megvalósulásukat elősegíteni.

Kántor szerkesztői, baráti, ötletelői biztatása nélkül ma valószínűleg kevesebb Láng Gusztáv-írást tarthatnánk a kezünkben könyvformában vagy folyóiratszámokban.

Amennyit a hatvanas-hetvenes években két kritikus megtehetett a korabeli irodalomszemlélet megújításáért, egy új, hiteles értékrend elfogadtatásáért, azt ők megtették.

Láng Gusztáv Galéria

2019-ben Láng Gusztáv kapta az E-MIL Méhes György-nagydíját „egy emberöltőnyi irodalmi munkásságáért”

Fotó: Kiss Judit

– Dsida Jenő életművének jelentős, ha nem az egyik legjelentősebb kutatója, elemzője is volt. Ezt a munkásságát miért lehet jelentősnek tartani?

– Három szempontot említenék ezzel kapcsolatban: az egyik, hogy ő írta az első átfogó Dsida-monográfiát, ez végül 2001-ben jelent meg a Kriterionnál. 2012-ben aztán a máig legteljesebb gyűjteményes Dsida-verseskötetet rendezte sajtó alá Urbán Lászlóval közösen. És persze ide kívánkozik az is, hogy gyerek- és fiatalkora talán legfontosabb helyszínén, Szatmárnémetiben rendszeresen részt vett a Dsida Jenő-emlékeseményeken. Muzsnay Árpád ráadásul két másik fontos szatmári alkotó emlékünnepségeit is újra és újra megszervezte,

Láng Gusztávnak pedig Páskándi Gézáról és Szilágyi Domokosról is bőven volt mondanivalója, amit szívesen megosztott a közönséggel. Szatmárnémeti tehát a Dsida-kultusz kulcshelyszíne, és Láng Gusztáv ebben, az életműnek az utókorhoz való eljuttatásában is részt vállalt.

Az elemzési szempontjai miatt az, amit Dsidáról írt, teljesen beilleszthetővé teszi őt a magyar költészet harmincas évekbeli fő vonulataiba ‒ Dsidát az elemzésekben Kosztolányi, Radnóti, Babits társaságában láthatjuk, joggal, hiszen biztos vagyok benne, hogy a gyakorlott versolvasók egyetértenek azzal, amit Láng éreztetett az írásaiban, és bőségesen alá is támasztott: hogy Dsida Jenőé a legjelentősebb, két világháború közti erdélyi magyar költői életmű.

– Tanulmányai, kritikái és szerkesztői munkássága során számos klasszikus és kevésbé ismert szerző életművét hozta közelebb az olvasókhoz. Ha ki lehet emelni ezek közül néhány életművet, amelynek a Láng Gusztáv-i megközelítése fontos az erdélyi magyar irodalomtörténet számára, melyek lennének azok?

– Már jó néhány nevet említettem ‒ talán Dsida, Kuncz és Páskándi lennének a középpont. De visszatérően foglalkozott még Áprily Lajos vagy Székely János műveivel is, írt Panek Zoltánról, Bajor Andorról, Szőcs Gézáról. A művek lényegi megragadását még sokáig tanulhatjuk tőle.

korábban írtuk

Meghalt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus
Meghalt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus

Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten