Kultúra Lovagja elismerés erdélyi magyar személyiségeknek

Erdélyi magyar személyiségeket is kitüntet a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Kultúra Lovagja elismeréssel, amelyet január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából tartandó gálán adnak át.

Bíró Blanka

Kiss Judit

2017. január 14., 13:182017. január 14., 13:18

Dávid Lajost, a nagybányai Teleki Magyar Ház vezetőjét, Haszmann Pál muzeológust, a háromszéki Csernátonban működő falumúzeum vezetőjét, Higyed Gyöngyi szatmárnémeti karnagyot és Rezi Erika Gabriella alsóboldogfalvi iskolaigazgatót is kitünteti a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Kultúra Lovagja elismeréssel. A szervezet, amely a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések és társadalmi csoportok életminőségének fejlesztését tűzte ki célul, 29 magyarországi és határon túli személyt tüntet ki január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából tartandó gálán.

„Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz”

Dávid Lajos, a nagybányai Teleki Magyar Ház, a bányavidék egyetlen magyar civil művelődési intézményének vezetője a Krónikának elmondta, természetesen nagy megtiszteltetésnek tekinti az elismerést, ugyanakkor úgy gondolja, nem személyesen neki és róla szól, ahogyan más eddigi díjak sem, hanem a magyar ház munkatársainak és az egész nagybányai magyar közösségnek.

„Az én munkám elismerésénél sokkal fontosabb az, hogy a kitüntetés azt jelenti, mások is lényegesnek tartják a bányai magyarság összefogását, a Teleki-ház működését. Idén 15 éves a nagybányai magyarság művelődési intézménye, 2002-ben a magyar kormány, az Illyés Közalapítvány magyarház-programja támogatásával vásárolhattuk meg az épületet, ahol működik. Eddigi munkánk, az itteni magyarságot összekovácsoló programok nem valósulhattak volna meg a pályázatok és a helyi közösség anyagi támogatása nélkül” – nyilatkozta Dávid Lajos.

Úgy fogalmazott, a 120 ezres városban, ahol jelenleg mintegy 14 ezer magyar él, a Teleki-ház megalakulásakor nem működött civil intézmény, amely otthont adott volna a magyar kultúrának, így igyekeznek változatos, sokszínű kulturális programokat biztosítani, kiemelt fontosságúnak tartják a gyermekeknek és ifjaknak szóló rendezvényeket. „A Teleki-ház a környékbeli maroknyi magyarság összefogásáért munkálkodik, ugyanakkor örülünk annak, hogy a városban több magyar szervezet tevékenykedik egyházi vonalon is. Nemcsak Nagybánya, hanem Máramaros megye magyarságának életében is meghatározónak számít a tevékenységünk” – mondta az intézményvezető.

Dávid Lajos Kolozsváron született, Marosvásárhelyen végezte az iskolát, majd a kincses városban az egyetemet gépészmérnöki szakon. Később újságírással és a közművelődéssel kezdett foglalkozni, jelenleg a Teleki-ház vezetésén kívül a Bányavidéki Új Szó hetilapot szerkeszti. Mint mondta, az intézmény és saját maga mottójának tekinti azt a Reményik Sándor-idézetet, amely a Teleki-ház honlapján is szerepel: „Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz, S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet.” A nagybányai Teleki Magyar Ház Gróf Teleki Sándor 1848–49-es honvédezredes (1821–1892) egykori házában működik. A gróf életének utolsó részét Nagybányán töltötte. A hajdani Fasoron vásárolt két házat az 1870-es években, és azokat igényeinek megfelelően alakította át egyetlen udvarházzá. A faragott kapun ma is látható a kilencágú koronás Teleki-monogram. 1989 után a házat a refomátus egyháznak sikerült megvásárolnia, a kertben Teleki szobra látható.

A díjak megerősítést jelentenek

„A díjak, elismerések megerősítenek a munkában, ami mellett elköteleztük magunkat, jómagam és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum közössége” – mondta el megkeresésünkre Haszmann Pál Péter helytörténész, nyugalmazott muzeológus. A Magyar Kultúra Lovagja cím várományosa úgy értékeli, ezzel a kitüntetéssel nemcsak az ő munkáját, hanem az egész intézmény több mint negyvenéves tevékenységét ismerik el. „Ebben a múzeumban benne van az egész családom munkája a legfiatalabbtól a legidősebbig, és mindenkié, aki támogatta, adományokkal gazdagította a közgyűjteményt. A díjak azt jelzik, hogy van értelme a munkánknak, számon tartják azt”– fejtette ki Haszmann Pál Péter. Hozzátette, az elismerés odaítélése visszajelzés arról, hogy nemcsak a szűkebb közösségben, hanem az egész Kárpát-hazában tudnak a csernátoni múzeumról, ismerik a tevékenységét, odafigyelnek rá. „Én soha nem kértem egyetlen díjat, kitüntetést sem, de nagyon sokat jelentenek az intézmény szempontjából” – szögezte le Haszmann Pál Péter.

A falumúzeum a 17–19. században épült, majd az átalakult Damokos Gyula-kúriában működött, jelenlegi, neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. A 20. század közepén az államosított épület elhanyagolt állapotba került, múzeummá alakították át, alapjául Haszmann Pál pedagógus és felesége Haszmann Pálné Cseh Ida gyűjteménye szolgált. 1973. február 25-én nyílt meg a múzeum, és annak az évnek a nyarára már az is megfogalmazódott, hogy ide be lehet telepíteni a székely népi építészeti emlékeket: egy-egy székely háztípust, malmot, székely kapukat, amelyek pusztulásra ítéltettek, a méhészkedés tárgyi emlékanyagát, be kell mutatni egy régi temetőképet, hiszen metamorfózisát éli a régi temető is – olvasható az intézmény honlapján.

Néhai Haszmann Pál szorgalmazta azt is, hogy a termelőszövetkezeteknél található sok régi mezőgazdasági szerszámot és gépanyagot meg kell menteni. Ő fogalmazta meg akkor, hogy a régi házakból nemsokára száműzik az öntöttvas kályhákat, a régi fölöslegessé válik, kidobják, így szép gyűjteményt lehet bemutatni az utókornak. Hogy a múzeum ne holt tárgyak intézménye legyen, 1973-ban megalakult a Csernátoni Népfőiskola és a Bod Péter Közművelődési Egyesület. A népfőiskolában azóta is hagyományos népi mesterségeket sajátíthatnak el a fiatalok. Egy-egy idényben több mint 600 fiatal fordul meg a csernátoni múzeumban a történelmi Magyarország minden szegletéből és a nagyvilágból.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás