Fotó: Teleki László Alapítvány
A Szeben megyei Somogyom evangélikus templomában különleges, Szent László-legendát ábrázoló falképet restauráltak a magyar kormány finanszírozásával működő Rómer Flóris-terv keretében – közölte a Teleki László Alapítvány.
2021. március 04., 10:192021. március 04., 10:19
2021. március 04., 11:152021. március 04., 11:15
Somogyom 850 lelkes település, magyar lakosainak száma kevéssel 200 fölötti. 2019-ben és 2020-ban történt a restaurálás a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris-terv keretéből, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában.
A felső regiszter teljes beavatkozási felülete 40 négyzetméter volt. A teljes felületből mintegy 38 négyzetméter felületet borít középkori falkép. A feltárt falképek stilisztikailag a Szent Katalin-legenda falképeihez kapcsolódnak, mindkettő készítője az almakeréki falképek egyik mestereként azonosítható be.
Somogyomon a 14. században már állt a templom, amely a 19. században nagyon rossz állapotban volt, életveszélyesnek nyilvánították, 1859-ben az alapjaitól kezdve állították helyre. Az iratok szerint külső és belső falképeit ekkor lemeszelték. A somogyomi evangélikus templom falképeiről az első adatot Michael Schlichting 19. század első feléből származó rajza szolgáltatja. A rajz a somogyomi templom déli homlokzatát ábrázolja. A diadalív és a szentély déli ablaka között jól kivehető Szent Kristóf egész alakja, vállán a gyermek Jézussal. Minden bizonnyal ekkor még ez a falkép értelmezhető állapotban volt. 1870-ben ismételten említik a bemeszelt falképeket. 2002-ben a falképek nagy felületeken váltak láthatóvá a hámló mészrétegek alól. Több helyen volt látható bizonyos színek sötétes árnyalatú átvérzése.
Egy 2003-ban végzett felújítás során az északi hajófal közép részén két egymás alatti jelenetet tártak fel. A két falkép Szent Katalin életéből ábrázol jeleneteket: Szent Katalin Maxentius császár előtt, és Szent Katalin vértanúsága. A további falkutatások, feltárások során a következő falképfelületeket sikerült beazonosítani: az északi hajófal legalsó regiszterében Szent Péter vértanúsága, illetve az Utolsó ítélet jelenete látható. A legutóbbi kutatás során az északi hajófal legfelső regiszterében egy eddig ismeretlen Szent László-legendát sikerült beazonosítani. A legenda becsült összfelülete 40 négyzetméter.
A külső falfelületeken egy nagyon lepusztult állapotú, mész-homok alapú vakolatfelület látható. Ez a vakolatfelület feltehetően részben még középkori, részben az 1854-59-es javításkor lett felhordva, ez volt ugyanis az utolsó nagyobb szabású javítás, amikor vakolásról is szó esik. A nyugati kapuzat bélletének réz-zöld és vörös színű színezése az esőtől védettebb csúcsívben maradt fenn. A csúcsív fölött, a vakolat felületén zöld színnel festett növényi ornamentika látható.
A déli szentélyfal közép részén, az ablaktól nyugatra egy téglalap alakú vakolt felületen Szent Kristóf és a gyermek Jézus töredékes alakja látható. A szentély keleti oldalán, az ablak alsó szélétől lefelé egy téglalap alakú falképes vakolat látható. A képmezőben három glóriás fej látható, az alakok elrendezéséből, mozdulataiból feltételezhető, hogy egy Pieta-ábrázolás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!