Fotó: Várad
Megváltozott, megújult, bár az eredetihez sokban hasonlatos formátumban, több olvasnivalóval jelent meg a Várad című irodalmi, művészeti, társadalmi, tudományos havilap 21. évfolyamának novemberi száma.
2022. november 25., 13:072022. november 25., 13:07
2022. november 25., 13:082022. november 25., 13:08
A 2002-ben civil kezdeményezésre megindult folyóiratnak 2020–21. fordulóján sokan a „halálhírét” keltették a Kárpát-medencei magyar és román sajtóban, miközben egy másik, hasonló nevű folyóiratot alapítottak. Ennek a híresztelésnek a mai napig terjednek a hullámai a Várad jelenlegi szerkesztői szerint, noha a folyóirat egyetlen percig sem szűnt meg, azóta is megjelenik havonta a Bihar Megyei Tanács támogatásával, a Megyei Könyvtár kiadásában, akárcsak román nyelvű laptársa, a Familia.
Terítéken a lélek címmel Máté Zsófia számol be a folyóirat által szervezett legutóbbi író-olvasó találkozóról, amelynek vendége Czilli Aranka kovásznai költő, író volt. A címzett Arany című összeállítás a Bihar Megyei Könyvtár által V–VIII. osztályos diákoknak meghirdetett Arany János-pályázatról szól – az értékelést követően néhány pályamű is olvasható a legjobbnak ítéltek közül.
Az irodalomnak szentelt részt Zuh Deodáth eszmetörténész illusztrált tanulmánya követi Problémás újítások. Nagyvárad modernista épületei és értékelésük nehézségei címmel. Tóth Hajnal a nagyváradi színészmúzeumban lezajlott Papp Magda-estről ír, fölidézve az egykori ünnepelt előadóművész emlékét. Szombati-Gille Tamás a világhírű természettudós, David Attenborough könyvét recenzálta Egy élet a bolygónkon. A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről címmel. Mágneses rezonancia – Képalkotás a közép-európai néplélekről címmel Lencar Péter írt Cristian Mungiu filmjéről és annak közönségtalálkozóval egybekötött váradi bemutatójáról. Introspekció – az önvizsgálat katarzisa címmel P. Emődi Etelkának a nagyváradi barokk palotában megnyílt tárlatáról olvasható beszámoló, a lapszámot a helybéli születésű, Kolozsváron tanult, a rendszerváltáskor Magyarországra költözött képzőművész munkái illusztrálják.
A história rovatban Farkas László ezúttal a fiatalon elhunyt neves újságíró, Iványi Ödön (1854–1893) síremlékének szomorú sorsával foglalkozik. A csillagász-zeneszerző, William Herschel címmel Tóth Gábortól olvasható írás e különös sorsú művész életútjáról, munkásságáról. A szociográfiai rovatban Ne legyen áldozat! címmel Fried Noémi Lujza összeállítása olvasható a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja kapcsán. Kocsis Csaba a berettyóújfalui Csicsóka tájházról és létrehozóiról készített ezúttal riportot.
A folyóirat szabadárusításban megvásárolható: Nagyváradon az újságosbódékban, a Teleki utcai Illyés Gyula Könyvesboltban, a Libris Antica Garasos híd melletti bódéjában, a főutcai Tom Expres antikváriumban, továbbá a margittai könyvüzletben. Mindemellett a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványhoz tartozó kulturális intézményekben (például a Darvas-házban, a Teleki és Kossuth utcai zsinagógákban működő múzeumokban, a városháza tornyában) is kapható a lap.
Előfizetésre is van lehetőség: 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért. A lap előfizethető a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0725/944–958; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: biharmegye@gmail.com; bibliobihor@yahoo.com
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!