Közelkép – Bohém rapszódia: zenés népmese egy legendás együttesről

A sztori Farrokh Bulsara, az excentrikus, de tehetséges fiatalember karakterén keresztül mutatja be minden idők egyik legnagyobb hatású bandájának történetét

A sztori Farrokh Bulsara, az excentrikus, de tehetséges fiatalember karakterén keresztül mutatja be minden idők egyik legnagyobb hatású bandájának történetét

Szent szörnyetegekről, pop- vagy rockikonokról nem a legkönnyebb életrajzi filmet forgatni, hiszen olyan figurákról van szó, akik már életükben legendává váltak. Ezért aztán – ha valóban mély művet akarnak letenni az asztalra – az alkotóknak nem árt megpróbálni lehámozni a legendás körítést a film tárgyáról, hogy megmutathassák a részben saját maga, részben a nagyközönség által köré épített mitológia mögött rejtőző hús-vér embert.

Balogh Levente

2018. november 13., 18:272018. november 13., 18:27

Nos a popkultúra egyik legmeghatározóbb bandája, a Queen, illetve az együttes énekese, Freddie Mercury életét feldolgozó Bohém rapszódia alkotóinak mindez nem sikerül – és a film számára nem számít mentő körülménynek, hogy amúgy egyáltalán nem is törekedtek rá. Persze nagy vonalakban a film végig követi a főszereplők – kiemelten természeten Freddie Mercury – pályafutását, de részben dramaturgiai okokból, nagyobb részt viszont a valóság megszépítése és a legendai homály fenntartása érdekében meglehetősen kreatívan kezeli a valóságot.

A sztori Farrokh Bulsara, az excentrikus, de tehetséges fiatalember karakterén keresztül mutatja be minden idők egyik legnagyobb hatású bandájának történetét, azt, hogyan lett a párszi-indiai bevándorlók kapafogú, kissé furcsa megjelenésű, a Heathrow repülőtéren csomagkezelőként dolgozó fiából Freddie Mercury, a félistenként imádott szupersztár.

A kerettörténetet az afrikai éhezők megsegítésére megszervezett, 1985-ös Live Aid-koncert adja, amelyen a Queen ugyan alig több mint húszperces koncertet adott, de az a húszegynéhány perc rocktörténelem

– egy közönségszavazáson ezt választották minden idők legnagyobb koncerteseményének.

Innen tekintünk vissza a múltba, hogy aztán a történet szerint Mercury és a Queen pályafutása szempontjából meghatározó kulcsmomentumok kapcsán kiderüljön: a valóságban nem egészen vagy a legkevésbé sem úgy történtek, ahogy azt a filmben láthatjuk.

Mondhatnánk persze, hogy létezik a művészi szabadság intézménye, és a történetvezetés néha megkövetel egy-két „kreatív” csavart – ám jelen esetben a fő ok inkább az, hogy a banda két tagja, Brian May és Roger Taylor is a producerek között van, sőt eleve ők szorgalmazták a film elkészítését. Márpedig ilyen körülmények között – már csak a saját imázsuk és az általuk továbbéltetett Queen-mítosz miatt is – a film nehezen lehet más, mint egy újabb fejezet az együttes mitológiájában.

A különc, de amúgy jóravaló és pokolian tehetséges főhős azáltal kap felmentést minden, általa elkövetett rossz felelőssége alól, hogy megjelenik egy főgonosz, aki „megrontja” és „bűnbe viszi őt”– azt igyekeznek sugallni, hogy a homoszexualitástól a durva orgiákig jórészt mások vitték rossz utakra. Közben persze szenved, és néha egyedül érzi magát, mert miközben a férfiakhoz vonzódik, mindvégig hiányzik neki első szerelme, Mary, akit amúgy el is jegyzett.

Maga a film amúgy kicsit az ismeretterjesztő csatornákon látható alkotásokat idézi: két koncertjelenet között felvillannak az együttes pályafutásának ikonikus pillanatai, betekintést kapunk abba, hogyan született – már az alkotók szerint – néhány legendás dal, de sem a párbeszédek, sem a karakterek nem sikerültek különösebben.

Az egyetlen kiemelkedő teljesítmény a Freddie Mercuryt alakító Rami Maliké. Amit ilyen körülmények között ki lehet hozni a figurából, azt kihozza,

amennyire csak át lehet lényegülni Freddie Mercuryvá, ő átlényegül.

A film záró húsz perce a legnehezebben érthető: azon túlmenően, hogy a főszereplő AIDS-betegségéről szóló információk közlése az együttes tagjaival nem úgy és nem akkor történt, nehezen érthető, hogy – már azon túlmenően, hogy jó a zene – miért kell két szám híján előadni a teljes Live Aid-koncertet, ha csak nem azért, hogy az alkotók elmondhassák: ez az első film, amelyben színészek szinte teljes hosszában megidéznek egy történelmi koncerteseményt.

Mindezek nyomán a Bohém rapszódia nem más, mint zenés népmese arról, hogy a négy vitéz királynők I., avagy Higany Frédi vezetésével legyőzik a gonosz, hétfejű lemezkiadókat.

Pedig hát a Queen és Freddie Mercury legendáriuma már amúgy is akkora, mint az üveghegy, fölösleges tovább építeni. A mesehősök mögötti valódi emberekről szóló, érdemi sztorival is rendelkező Queen-filmre még várni kell.

Bohém rapszódia (Bohemian Rhapsody – angol–amerikai
életrajzi dráma, zenés film, 134 perc, 2018). Rendezte: Bry­an Singer, Dexter Fletcher. Szereplők: Rami Malik, Gwi­lym Lee, Ben Hardy, Joseph Mazzello, Mike Myers, Lucy Boyn­ton, Aidan Gillan. Kép: Newton Thomas Sigel. Írta: Pe­ter Morgan. Zene: John Ottman. Értékelés az 1-10-es skálán: 7

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya