Közelkép – A hippi Kong a legnagyobb király

•  Fotó: Pál Árpád

Fotó: Pál Árpád

Kong, a jóképű óriásgorilla bebizonyította, hogy mindennél szívósabb, és azt is zokszó nélkül elviseli, ha a mozivásznon való 1933-as első felbukkanása óta időről időre újabb rend bőrt húznak le róla.

Balogh Levente

2017. március 27., 13:072017. március 27., 13:07

Miután 1976-ban Jessica Lange főszereplésével a modern korba átültetve, majd 2005-ben Naomi Watts közreműködésével az eredeti, 30-as évekbeli környezetbe helyezve készült remake belőle, Jordan Vogt-Roberts rendező és a forgatókönyvírói stáb alapjaiban gondolta újra a történetet, hogy a 2000-es évek második évtize­dében se maradjunk Kong-sztori nélkül. A végeredmény, a Kong: Koponya-sziget vélhetően nem kerül be minden idők legjobb fantasy-sci-fi mozijai közé, de az is tény, hogy képes élvezhetően – még ha csak mérsékelten eredetien is – újramesélni a nagyra nőtt emberszabású történetét.

Az alkotók ezúttal a vietnami háború idejébe helyezték a történetet, illetve annak a zárására, 1973-ra, amikor Nixon elnök bejelentette, hogy az amerikai egységek fokozatosan kivonulnak a kelet-ázsiai országból. Egy helikopteres század azonban még egy, utolsó bevetési parancsot kap: tudósokat kell elkísérniük egy nemrég felfedezett, titokzatos csendes-óceáni szigetre, hogy megvédjék őket az ott rájuk leselkedő veszélyektől.

Nos a katonák szempontjából ez a küldetés sem lesz sokkal sikeresebb, mint a vietnami háború, a szigeten található óriási lények – mindenekelőtt maga Kong – ugyanis már az elején leamortizálják az egységet. Ami viszont jó alapot ad arra, hogy az egységet vezető ezredes személyes bosszút esküdjön az embereit megtizedelő óriásmajom ellen, amit minden ésszerű ellenérv – és az akcióban elpusztuló további emberei halálának – ellenére is végig akar vinni.

A sztori tehát alapvetően alig több a megidézett kor hangulatához illő, hippi alapvetésű háborúellenes manifesztumnál, a minden bokor mögött halálos veszélyt rejtő, idegen helyen az ottani körülményeket minimálisan sem ismerő katonai egység szenvedéseiben nem nehéz fölfedezni a kudarcos vietnami – és minden más, az ország határain kívül az amerikaiak által viselt – háború metaforáját. És persze a tanulság is levonatik, miszerint csúnya dolog napalmmal terjeszteni a saját politikai rendszerünket olyan helyen, amelynek a viszonyairól fogalmunk sincs, és igazából meg sem kérdeztük a helybélieket, hogy kérnek-e belőle. (Ebben pedig a legfrissebb, Trump-doktrínára is rímel az erőltetett demokráciaexport fölöttébb káros voltáról.)

Mindazonáltal a Kong: Koponya-sziget nem mondható rossz filmnek a maga műfajában. Egyrészt egész jó vizuális gegek és verbális poénok oldják a hangulatot, és teszik kikacsintóssá a néha szájbarágós történetet, másrészt a felvonultatott sztárgárda is a javára válik. Tom Hiddleston a rezignált, de a jó oldalra álló brit kommandós szerepében ugyan nem kap sok lehetőséget a villogásra, de azért hozza a kötelezőt, az Oscar-díjas Brie Larson szerepe sem sokkal lépi túl „a nő a King-Kong-filmben” karakterét, de Samuel L. Jackson karaktere a háborús neurózisból kilépni nem tudó, sőt nem is akaró parancsnok szerepében egész jól eltalált.

A filmben ráadásul hangulatfestő elemként folyamatosan felcsendülnek a kor legjobb rockzenéi, a military szerelmesei pedig tobzódhatnak a vietnami háborús hardverben – úgy mint Huey helikopterek, M16-os és Kalasnyikov gépkarabélyok. (Bár itt megjegyzendő, hogy a történet vietnami háborúba helyezése a már említett moralizáláson túl legfeljebb még azt szolgálhatta, hogy a hangszóróból harsogó zene akkordjaira a trópusi sziget partjai fölött megjelenő helikopterszázad képével a rendező fejet hajthasson az Apokalipszis most című klasszikus ikonikus jelenete előtt.)
Mindent összevetve a Kong: koponya-sziget kellemes kikapcsolódást jelenthet mindenki számára, aki nem ül be túlzott elvárásokkal a filmre – arról nem is beszélve, hogy fényévekkel múlja felül a túltolt, egy adott pillanatban brutális CGI-pornóba fulladó 2005-ös remake-et.

Kong: Koponya-sziget (Kong: Skull Island). Amerikai fantasy-sci-fi, 118 perc, 2017. Rendezte: Jordan Vogt-Roberts. Szereplők: Tom Hiddleston, Brie Larson, John Goodman, Samuel L. Jackson, John C. Reilly. Írta: Max Borenstein, Derek Conolly, John Gatins, Dan Gilroy. Kép: Larry Fong. Zene: Henry Jackman.

Értékelés az 1-10-es skálán: 7

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten