Az elveszettnek hitt kép a Dorotheum aukciós ház honlapján
Fotó: Dorotheum.com
Körösfői-Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep alapítójának egyik elveszettnek hitt festményét adományozzák a marosvásárhelyi Kultúrpalotának helyi civilek. A neves festő készítette a szecesszió erdélyi gyöngyszemének számító Kultúrpalota falképeit és homlokzati mozaikját is.
2022. november 02., 18:272022. november 02., 18:27
2022. november 02., 19:062022. november 02., 19:06
Az 1910-ben készült, házi zongorakoncertet ábrázoló festményt a november 11-én tartandó palotabál szervezői adományozzák a kulturális intézménynek, annak apropóján, hogy a neves festő több műve is látható az épületben.
Az Agerpres hírügynökség szerint az ötödik alkalommal tartandó bál szervezői szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatójukon elmondták: a festményről a Vasárnapi Újság egy 1914-es lapszámában megjelent reprodukcióból tudtak, elveszettnek hitték.
Az Agerpres szerint a bál szervezői elmondták, hogy Aurel Ciupe egyik képe után ez lesz a második festmény, melyet a Kultúrpalotának adományoznak, kiváló állapotban van. Azért keltette fel a marosvásárhelyi művészetkedvelők érdeklődését, mivel alkotója 1911–1913 között a Kultúrpalota belső tereinek díszítésén dolgozott.
A szervezők hangsúlyozták: a magyar szecesszió jelentős képviselőjeként a festő-, szobrász- és iparművészként egyaránt alkotó Körösfői-Kriesch Aladár remekműveket hozott létre Marosvásárhelyen, benti falképei mellett a Kultúrpalota homlokzatát díszítő mozaikja is ismert, akárcsak a Ferencz József megkoronázását ábrázoló relief.
Cristina Manoilă elmondta, a Maros megyei múzeum korábban csupán néhány vázlatot őrzött a neves magyar szecessziós mester munkásságából, a gyűjteményt 2019-ben sikerült bővíteni az 1905-ben készült Három gyermek című olajfestményével.
Ovidiu Maior emlékeztetett, hogy a palotabál szervezői már több marosvásárhelyi kulturális intézményt támogattak, a Filharmóniának Beethoven, Berlioz, Mozart és más ismert zeneszerzők Németországban nyomtatott partitúráit adományozták. A Maros megyei könyvtár öt régi könyvvel lett gazdagabb általuk, míg a művészeti líceumnak négy hegedűt ajándékoztak.
Körösfői-Kriesch Aladár (1863. október 29. – 1920. június 16.) magyar festő, szobrász és iparművész, a magyar szecesszió kiváló képviselője. Számos fontos alkotása van Marosvásárhelyen: a Kultúrpalota homlokzatán látható Hódolat Hungáriának című mozaik, illetve az épület több belső falképe. Erdélyi szempontból szintén fontos Az 1586-os tordai országgyűlés című, 1896-ban készült munkája, mely a vallásszabadság kinyilvánításának állít emléket és a tordai múzeumban látható.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
1 hozzászólás