A hiánypótló kötet borítója
Fotó: kötetborító
„Erdély a magyar nemzet számára páratlan anyagi és szellemi értékeket teremtett meg, amire időről időre emlékeztetni kell” – mondta Dr. Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének kolozsvári ősbemutatóján.
2021. augusztus 19., 16:122021. augusztus 19., 16:12
A legnagyobb szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető, olvasmányos stílusban megírt könyv jelent meg az Erdélyi Fejedelemség koráról, a Dr. Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történettudományi Intézet docense által írt Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kiadvány ősbemutatóját a kincses városban tartották, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Vallásszabadság házában tartott könyvbemutatón a szerző ízelítővel is szolgált a kiadványból Bethlen Gábor fejedelem történelmi jelentőségéről. A könyvet kiadó Rubicon Intézet társelnöke, Rácz Árpád történész bevezetőként elmondta,
A cél az ismeretterjesztés, mivel a Rubicon magazint egyre többen olvassák a szűk szakmán kívül is. Oborni Teréz a kiadvány egyik állandó szerzője, az Erdélyi Fejedelemség koráról szolgál szakmailag megalapozott, de olvasmányos témákkal.
Ebből a kolozsvári közönség is ízelítőt kapott, a szerző könyve egyik fejezetéből, a Bethlen Gábor fejedelemről szó részből tartott vetített képes előadást „Tudással és fegyverrel” címmel. Elmondta, a 19 tanulmányt tartalmazó kiadvány korábbi kutatási eredményei alapján, a tudományosságot és a közérthetőséget szem előtt tartva készült, és diákok számára is alkalmas olvasmány.
A tanulmányok az Oszmán Birodalom uralma alá került Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség történetével, valamint a 17. század fontos kérdéseivel is foglalkoznak.
„Erdély a magyar nemzet számára páratlan szellemi és anyagi értékeket teremtett meg, amikre időről időre emlékeztetni kell” – jelentette ki Oborni Teréz.
Előadásának címe, „Tudással és fegyverrel” Bethlen Gábor fejedelem jelmondatának is tekinthető, mutatott rá, hiszen 1613–1629-ig tartó uralkodása alatt a
Bethlen Gábor uralkodása anyagi és szellemi fejlődést hozott, nem véletlen, hogy a kor meghatározó európai uralkodói között tartották számon, a franciaországi Beauregard-i kastély portrétárában is szerepel az arcképe.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
Fotó: Wikipédia
„Gábor viszont ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt…” – idézte Bojti Veres Gáspárt, a fejedelem titkárát a történész, aki szerint abban a korban nem akadt alkalmasabb ember a fejedelmi szék elfoglalására Bethlen Gábornál.
Az európai diplomáciában maga volt a rejtély, sokszor ellentmondásosan szervezte külföldi kapcsolatait, és kiváló diplomáciai érzékének köszönhető, hogy Erdély meg tudta őrizni függetlenségét. Bethlen felvállalta, hogy ki van szolgáltatva a Porta kényének-kedvének, mondta a történész, hozzátéve, hogy a korabeli emberek az Oszmán Birodalmat legyőzhetetlennek tartották és minden okuk megvolt rá. Nem csak felvállalta a törökkel való kapcsolatot, úgy alakította, hogy haszna váljon belőle.
Kiváló diplomáciai érzékére vall a szerző szerint, hogy Bethlen Gábor átengedte Lippa várát a töröknek, amikor az azzal fenyegetett, hogy egész Erdélyt elfoglalja. „Taktikus és bölcs politikus volt, tudta, hogy áldozatokat is kell hozni” – mondta Oborni Teréz. A történész szerint
„Ez egyszerű, de nagyszerű döntés volt” – értékelt, ennek bölcsességét még Bethlen kritikusai is elismerik, hiszen Magyarországnak és Erdélynek is kárára lett volna a gesztus.
A kötet szerkesztője, Rácz Árpád az előadás végén rámutatott: Bethlen Gábor uralkodása Európa válságos időszakában történt, ő akkor lett nagy ember és nem veszett el a problémák garmadájában. Hangsúlyozta,
Ebben a könyvben is megpróbálnak sokrétűen, sok szempontból közelíteni a témához, mondta, és olyan anyagokat összegyűjteni, melyeket az olvasó közel érezhet magához. Az Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyv a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt a Farkas utcában is megvásárolható.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!