Könyvbe szedték Erdély aranykorát – Kolozsváron volt az ősbemutató

Könyvbe szedték Erdély aranykorát – Kolozsváron volt az ősbemutató

A hiánypótló kötet borítója

Fotó: kötetborító

„Erdély a magyar nemzet számára páratlan anyagi és szellemi értékeket teremtett meg, amire időről időre emlékeztetni kell” – mondta Dr. Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének kolozsvári ősbemutatóján.

Pap Melinda

2021. augusztus 19., 16:122021. augusztus 19., 16:12

A legnagyobb szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető, olvasmányos stílusban megírt könyv jelent meg az Erdélyi Fejedelemség koráról, a Dr. Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történettudományi Intézet docense által írt Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kiadvány ősbemutatóját a kincses városban tartották, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A Vallásszabadság házában tartott könyvbemutatón a szerző ízelítővel is szolgált a kiadványból Bethlen Gábor fejedelem történelmi jelentőségéről. A könyvet kiadó Rubicon Intézet társelnöke, Rácz Árpád történész bevezetőként elmondta,

„ars poeticájuk”, hogy mások számára is érthető módon, olvasmányos stílusban, de a szakmai nívót megtartva mutassák be mindazt, amit a szakma meg akar mutatni.

A cél az ismeretterjesztés, mivel a Rubicon magazint egyre többen olvassák a szűk szakmán kívül is. Oborni Teréz a kiadvány egyik állandó szerzője, az Erdélyi Fejedelemség koráról szolgál szakmailag megalapozott, de olvasmányos témákkal.

Ebből a kolozsvári közönség is ízelítőt kapott, a szerző könyve egyik fejezetéből, a Bethlen Gábor fejedelemről szó részből tartott vetített képes előadást „Tudással és fegyverrel” címmel. Elmondta, a 19 tanulmányt tartalmazó kiadvány korábbi kutatási eredményei alapján, a tudományosságot és a közérthetőséget szem előtt tartva készült, és diákok számára is alkalmas olvasmány.

A tanulmányok az Oszmán Birodalom uralma alá került Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség történetével, valamint a 17. század fontos kérdéseivel is foglalkoznak.

„Erdély dilemmájára” keresik a választ: hogyan tudott egy ilyen kis ország megmaradni az Oszmán- és a Habsburg Birodalom szorításában?

„Erdély a magyar nemzet számára páratlan szellemi és anyagi értékeket teremtett meg, amikre időről időre emlékeztetni kell” – jelentette ki Oborni Teréz.

„Mohamedán Gábor”, a kiváló diplomata

Előadásának címe, „Tudással és fegyverrel” Bethlen Gábor fejedelem jelmondatának is tekinthető, mutatott rá, hiszen 1613–1629-ig tartó uralkodása alatt a

kortársak is elismerték, hogy „az országban bőség vagyon”, és „ellenség lova lába nem taposta a földet”.

Bethlen Gábor uralkodása anyagi és szellemi fejlődést hozott, nem véletlen, hogy a kor meghatározó európai uralkodói között tartották számon, a franciaországi Beauregard-i kastély portrétárában is szerepel az arcképe.

Galéria

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

Fotó: Wikipédia

„Gábor viszont ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt…” – idézte Bojti Veres Gáspárt, a fejedelem titkárát a történész, aki szerint abban a korban nem akadt alkalmasabb ember a fejedelmi szék elfoglalására Bethlen Gábornál.

Az erdélyi rendek a töröktől félve választották fejdelemmé, míg a nyugati keresztény hatalmak a szultán szolgájának tartották, ezért „Mohamedán Gábornak” csúfolták.

Az európai diplomáciában maga volt a rejtély, sokszor ellentmondásosan szervezte külföldi kapcsolatait, és kiváló diplomáciai érzékének köszönhető, hogy Erdély meg tudta őrizni függetlenségét. Bethlen felvállalta, hogy ki van szolgáltatva a Porta kényének-kedvének, mondta a történész, hozzátéve, hogy a korabeli emberek az Oszmán Birodalmat legyőzhetetlennek tartották és minden okuk megvolt rá. Nem csak felvállalta a törökkel való kapcsolatot, úgy alakította, hogy haszna váljon belőle.

„Erdély mindig gazdagít”

Kiváló diplomáciai érzékére vall a szerző szerint, hogy Bethlen Gábor átengedte Lippa várát a töröknek, amikor az azzal fenyegetett, hogy egész Erdélyt elfoglalja. „Taktikus és bölcs politikus volt, tudta, hogy áldozatokat is kell hozni” – mondta Oborni Teréz. A történész szerint

Bethlen Gábor államférfiúi nagyságának legnagyobb bizonyítéka, hogy bár megválasztották magyar királynak, nem koronáztatta meg magát.

„Ez egyszerű, de nagyszerű döntés volt” – értékelt, ennek bölcsességét még Bethlen kritikusai is elismerik, hiszen Magyarországnak és Erdélynek is kárára lett volna a gesztus.

A kötet szerkesztője, Rácz Árpád az előadás végén rámutatott: Bethlen Gábor uralkodása Európa válságos időszakában történt, ő akkor lett nagy ember és nem veszett el a problémák garmadájában. Hangsúlyozta,

erdélyi származásúként jól látja, hogy a magyarországiak hajlamosak „befele nézni”, holott „Erdély mindig gazdagítja az írásokat”.

Ebben a könyvben is megpróbálnak sokrétűen, sok szempontból közelíteni a témához, mondta, és olyan anyagokat összegyűjteni, melyeket az olvasó közel érezhet magához. Az Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyv a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt a Farkas utcában is megvásárolható.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
2024. március 28., csütörtök

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat

Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat