Könyvbe szedték Erdély aranykorát – Kolozsváron volt az ősbemutató

A hiánypótló kötet borítója •  Fotó: kötetborító

A hiánypótló kötet borítója

Fotó: kötetborító

„Erdély a magyar nemzet számára páratlan anyagi és szellemi értékeket teremtett meg, amire időről időre emlékeztetni kell” – mondta Dr. Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének kolozsvári ősbemutatóján.

Pap Melinda

2021. augusztus 19., 16:122021. augusztus 19., 16:12

A legnagyobb szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető, olvasmányos stílusban megírt könyv jelent meg az Erdélyi Fejedelemség koráról, a Dr. Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történettudományi Intézet docense által írt Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című kiadvány ősbemutatóját a kincses városban tartották, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A Vallásszabadság házában tartott könyvbemutatón a szerző ízelítővel is szolgált a kiadványból Bethlen Gábor fejedelem történelmi jelentőségéről. A könyvet kiadó Rubicon Intézet társelnöke, Rácz Árpád történész bevezetőként elmondta,

„ars poeticájuk”, hogy mások számára is érthető módon, olvasmányos stílusban, de a szakmai nívót megtartva mutassák be mindazt, amit a szakma meg akar mutatni.

A cél az ismeretterjesztés, mivel a Rubicon magazint egyre többen olvassák a szűk szakmán kívül is. Oborni Teréz a kiadvány egyik állandó szerzője, az Erdélyi Fejedelemség koráról szolgál szakmailag megalapozott, de olvasmányos témákkal.

Ebből a kolozsvári közönség is ízelítőt kapott, a szerző könyve egyik fejezetéből, a Bethlen Gábor fejedelemről szó részből tartott vetített képes előadást „Tudással és fegyverrel” címmel. Elmondta, a 19 tanulmányt tartalmazó kiadvány korábbi kutatási eredményei alapján, a tudományosságot és a közérthetőséget szem előtt tartva készült, és diákok számára is alkalmas olvasmány.

A tanulmányok az Oszmán Birodalom uralma alá került Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség történetével, valamint a 17. század fontos kérdéseivel is foglalkoznak.

„Erdély dilemmájára” keresik a választ: hogyan tudott egy ilyen kis ország megmaradni az Oszmán- és a Habsburg Birodalom szorításában?

„Erdély a magyar nemzet számára páratlan szellemi és anyagi értékeket teremtett meg, amikre időről időre emlékeztetni kell” – jelentette ki Oborni Teréz.

„Mohamedán Gábor”, a kiváló diplomata

Előadásának címe, „Tudással és fegyverrel” Bethlen Gábor fejedelem jelmondatának is tekinthető, mutatott rá, hiszen 1613–1629-ig tartó uralkodása alatt a

kortársak is elismerték, hogy „az országban bőség vagyon”, és „ellenség lova lába nem taposta a földet”.

Bethlen Gábor uralkodása anyagi és szellemi fejlődést hozott, nem véletlen, hogy a kor meghatározó európai uralkodói között tartották számon, a franciaországi Beauregard-i kastély portrétárában is szerepel az arcképe.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem •  Fotó: Wikipédia Galéria

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

Fotó: Wikipédia

„Gábor viszont ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt…” – idézte Bojti Veres Gáspárt, a fejedelem titkárát a történész, aki szerint abban a korban nem akadt alkalmasabb ember a fejedelmi szék elfoglalására Bethlen Gábornál.

Az erdélyi rendek a töröktől félve választották fejdelemmé, míg a nyugati keresztény hatalmak a szultán szolgájának tartották, ezért „Mohamedán Gábornak” csúfolták.

Az európai diplomáciában maga volt a rejtély, sokszor ellentmondásosan szervezte külföldi kapcsolatait, és kiváló diplomáciai érzékének köszönhető, hogy Erdély meg tudta őrizni függetlenségét. Bethlen felvállalta, hogy ki van szolgáltatva a Porta kényének-kedvének, mondta a történész, hozzátéve, hogy a korabeli emberek az Oszmán Birodalmat legyőzhetetlennek tartották és minden okuk megvolt rá. Nem csak felvállalta a törökkel való kapcsolatot, úgy alakította, hogy haszna váljon belőle.

„Erdély mindig gazdagít”

Kiváló diplomáciai érzékére vall a szerző szerint, hogy Bethlen Gábor átengedte Lippa várát a töröknek, amikor az azzal fenyegetett, hogy egész Erdélyt elfoglalja. „Taktikus és bölcs politikus volt, tudta, hogy áldozatokat is kell hozni” – mondta Oborni Teréz. A történész szerint

Bethlen Gábor államférfiúi nagyságának legnagyobb bizonyítéka, hogy bár megválasztották magyar királynak, nem koronáztatta meg magát.

„Ez egyszerű, de nagyszerű döntés volt” – értékelt, ennek bölcsességét még Bethlen kritikusai is elismerik, hiszen Magyarországnak és Erdélynek is kárára lett volna a gesztus.

A kötet szerkesztője, Rácz Árpád az előadás végén rámutatott: Bethlen Gábor uralkodása Európa válságos időszakában történt, ő akkor lett nagy ember és nem veszett el a problémák garmadájában. Hangsúlyozta,

erdélyi származásúként jól látja, hogy a magyarországiak hajlamosak „befele nézni”, holott „Erdély mindig gazdagítja az írásokat”.

Ebben a könyvben is megpróbálnak sokrétűen, sok szempontból közelíteni a témához, mondta, és olyan anyagokat összegyűjteni, melyeket az olvasó közel érezhet magához. Az Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyv a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt a Farkas utcában is megvásárolható.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra