A tárlat március 27-ig tekinthető meg, a kiállítás látogatása, valamint a megnyitóra való belépés ingyenes
Fotó: Facebook/Evreii lui Sárdi
Kolozsvári zsidók 1935 és 1944 között készült portréit sorakoztatja fel az a kiállítás, amely csütörtökön este nyílt a kincses városbeli Muzeon – Storytelling Jewish History Museumban, amely a Karolina térhez közeli Virgil Fulicea utca 3. szám alatt található. A fotókat Sárdi Elemér fényképész, az 1930– 1950-es évek Kolozsvárjának egyik legelismertebb fotósa készítette.
2022. január 28., 11:042022. január 28., 11:04
A 2020-ban magánkezdeményezésnek köszönhetően nyílt zsidó múzeum az időszakos kiállítással a holokauszt emléknapjára kívánja ráirányítani a figyelmet. 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok a leghírhedtebb náci koncentrációs lágert, az auschwitzi haláltábort. 2005. november 1-jén az ENSZ-közgyűlés nemzetközi emléknappá nyilvánította január 27-ét.
Fotó: Facebook/Evreii lui Sárdi
Sárdi a város lakóinak életéből nemcsak a kivételes pillanatokat örökítette meg, hanem a barátok, családtagok körében eltöltött mindennapokat is. A régi fényképek és élettörténetek egyfajta időutazásra invitálnak, általuk megelevenedik a múlt, átélhetjük egy letűnt kor pillanatait – olvasható a múzeum közleményében.
A mellékelt portrén Grünvald Vera látható, akit 1944-ben gyilkoltak meg Auschwitzban, 8 éves korában. Nővére, a 14 éves Anette Noémi, édesanyja, Rozenfeld Hajnal és édesapja, Grünvald Ármin is életét vesztette a haláltáborban.
Grünvald Vera 8 éves korában halt meg Auschwitzban 1944-ben
Fotó: Muzeon/Facebook
A Renascendis Egyesület Sárdi zsidó portréi című projektet indított, amelynek célja, hogy digitalizálja és azonosítsa a fényképész stúdiójából fennmaradt portrékat.
– szerepel a kiállítás ismertetőjében.
Fotó: Facebook/Evreii lui Sárdi
A tárlat március 27-ig tekinthető meg, a kiállítás látogatása, valamint a megnyitóra való belépés ingyenes. A Muzeon független kezdeményezésből született, állami támogatásban nem részesül. A múzeum a kolozsvári zsidók történetét mutatja be három nyelven: románul, magyarul és angolul.
Fotó: Facebook/Evreii lui Sárdi
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!