Fotó: Dudás Levente
RIVALDA – Magyar klasszikussal nyitotta a nagyváradi Szigligeti Színház a nagyszínpadi évadot: ezúttal Csiky Gergely Buborékok című színdarabját vitték színpadra.
2015. október 14., 13:522015. október 14., 13:52
És bár a klasszikus vígjátékhoz illően jórészt korhű jelmezekben lépnek színpadra a művészek, a színház új szakmai igazgatója, Novák Eszter rendezte előadás nem sokadik, gépies felmondása egy porlepte műnek: a kikacsintások, mai utalások, pantomimbetétek sajátos, egyéni ízt adnak a feldolgozásnak.
A darab a 19. század végi Magyarország úri világában játszódik: a Solmay család mindennapjait mutatja be, amelyek gondtalan, melldöngető fényűzésben telnek – legalábbis a nej és az elkényeztetett gyerekek részéről. A feleség, Szidónia ugyanis kizárólag a külsőségekre ad, semmiben nem akar lemaradni a velük azonos társadalmi státusban lévő ismerősöktől, ezért egymást érik a költséges estélyek és drága nagybevásárlások – miközben a férj, Ignác tudja egyedül, hogy ez az életmód hamarosan teljes csődbe vezet. Lévén azonban papucsférj, nem mer ellenkezni a feleségével, aki kiállhatatlan természetével egyáltalán nem lassan, de biztosan az anyagi ellehetetlenülés felé zsarolja őt.
A darab ugyan a 19. században játszódik, de 25 évvel a rendszerváltást követően, 2015-ben ismét ugyanolyan aktuális, mint születése idején. Az úrhatnámság és a kivagyiság a Facebook-érában legalább annyira dúl, mint százötven évvel ezelőtt; az uborkafára felkapaszkodott újgazdagokkal és középszer alatti osztályzatot is alig érdemlő politikusokkal Köröst lehet rekeszteni.
Persze a darab önmagában nem feltétlenül tartozik a remekművek közé. Olyan sematikusan romantikus vígjátékról van szó, amelyben a karakterek meglehetősen árnyalatlanok: vagy csak fehérek, vagy csak feketék. Azaz vagy mérhetetlenül ostobák és önteltek, mint a nej, a piperkőc Csupor vagy özvegy Sereczkyné, vagy szinte már szentek, mint a már csak a korrupció árnyékának gyanúja miatt is minisztériumi tisztségéről lemondó Miklós, az egyszerű, az úri fényűzést megvető, vagyonát a két keze munkájával szerző Morosán vagy a családja sekélyes életmódját elutasító középső lány, Gizella. Ez alól a főszereplő, Solmay Ignác a kivétel.
Novák Eszter feldolgozásában azonban a klasszikus vígjáték túllép önmagán, és bár látszólag önfeledt bolondozást, kötelező hepienddel záruló komédiát lát a néző, a szinte már karikaturisztikus, operettszerű jelenetek arra jók, hogy ellenpontozzák a zsarnoki neje – és a külvilág – elvárásai és saját meggyőződése között őrlődő főszereplő belső tragédiáját.
Ifjabb Kovács Levente a főszerepben nagyon életszerűen jeleníti meg a látszat fenntartásának kényszere és a valós helyzet lehetetlensége közötti ellentét miatt folyamatosan őrlődő, lassan az idegösszeomlás szélére kerülő családfőt. Akárcsak Molnár Júlia a felületes kivagyiság élő szobrának is alkalmas, üresfejű, a valós helyzetet még az anyagi és erkölcsi csődhelyzet nyilvánvalóvá válása után is felfogni képtelen anyát.
Alapvetően a darab minden szereplőjén látszik, hogy nagy kedvvel, teljes beleéléssel játszik, és hangsúlyozzuk: korántsem csupán azért, mert látszólag egy operettszerű vígjátékról van szó. A szituációs komédián alapuló jelenetek közepette a mai korra való utalások, az, hogy a szereplők néha meg is jegyzik: ők most éppen a színpadon vagy a nézőtéren vannak, idézőjelbe teszi az egész eredeti darabot, és jelzi, hogy a történet nem csupán habkönnyű vígjáték, és épp úgy szól a mindenkori nézőről is, mint az eredeti szereplőkről.
A pantomimelemek – mint a szintén kitűnő Tasnádi-Sáhy Noémi alakította, elkényeztetett „anyja lánya”, Szerafin és férje, Miklós közötti néma, csak gesztusokra épülő „párbeszéd” a reggeliasztalnál –, illetve a szintén a főszereplő őrlődését hangsúlyosabbá tevő, filmszerű hatást keltő dalbetét csak fokozza ezt az érzést, a végső kánkán-előadás pedig óriási záró idézőjelként hangsúlyozza az iróniát.
A néha kissé lassúnak tűnő, de a végére felpörgő előadástól mindenki megkapja, amit szeretne. Aki csak a felhőtlen bolondozást látja benne, az is elégedetten távozik, de jórészt az is, aki a klasszikus darabok újraértelmezését várja, és többet szeretne kapni a régi szövegek szolgai eldarálásánál.
Csiky Gergely: Buborékok. Rendezte: Novák Eszter. Szereplők: ifj. Kovács Levente, Molnár Júlia, Tasnádi-Sáhy Noémi, Sebestyén Hunor, Keresztes Ágnes, Nagy Tímea, Csatlós Lóránt, Kardos M. Róbert, Hunyadi István, Hajdu Géza, Tóth Tünde, Szotyori József, Szabó Eduárd, Gajai Ágnes, Dobos Imre. Dramaturg: Kárpáti Péter. Díszlet, jelmez: Florina Bellinda Vasilatos. A rendező munkatársa: Tasnádi-Sáhy Péter.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
szóljon hozzá!