További költségvetési forrásokat mozgósított szerdai ülésén a kormány annak érdekében, hogy az állam megvásárolja Constantin Brâncuşi világhírű szobrászművész A Föld bölcsessége című kisplasztikáját, amelyet a román nemzeti örökség részének tekint.
2016. október 12., 17:102016. október 12., 17:10
2016. október 12., 19:572016. október 12., 19:57
A kormány eredetileg a 11 millió eurós vételár nagyobb részét – hatmillió eurót – közadakozásból akarta előteremteni és márciusban csak ötmillió eurót különített el a szobor megvásárlására. Mivel az állam csak idén élhet elővásárlási jogával és az áprilisban kezdődött közadakozásból mindössze 1,27 millió euró gyűlt össze, a kormány tegnap rendeletet fogadott el arról, hogy a hiányzó összeget szintén költségvetési forrásokból pótolják ki – írta az MTI.
A Brâncuşi az enyém elnevezésű, szeptember végén lezárult adománygyűjtési kampányt a kormány nem tekinti kudarcnak, hiszen több mint százezer embert mozgatott meg. Bár A Föld bölcsességére kiírt közadakozás meghosszabbításáról letett a kabinet, a szobor körül kialakult társadalmi összefogásra való tekintettel egy Brâncuşiról elnevezett kulturális alap létrehozásáról is döntött.
A Föld bölcsessége című szobor egy földön ülő meztelen nőt ábrázol. Megvásárlása után egy bukaresti múzeumban fogják kiállítani – ígérte a kormány. A húszmillió euróra értékelt kisplasztika jelenleg Gheorghe Romașcu műépítész örököseinek tulajdonát képezi, Romașcu 1911-ben vásárolta meg azt a szobrásztól. A modern plasztika egyik meghatározó egyéniségeként elismert Brâncuşi 1876-ban született Romániában és 1957-ben halt meg Párizsban.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!