Kiállítás nyílik ősszel a „vad gróf”, Teleki Sándor kalandos élettörténetéről a Máramaros megyei Koltó impozáns kastélyában

Teleki-találkozó Koltón: egy Venezuelába szakadt családtagra emlékeztek

Galánthay Zsombor elmondta, hogy a szerteágazó Teleki-család tagjai közül sokan élnek más kontinenseken, így Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, illetve számos európai országban is. „Akik a 20. század 20-as és 30-as évei között születtek, és kisgyerekként gyakran megfordultak a koltói kastélyban, még sokat tudtak mesélni és érzelmileg szorosan kötődtek a helyhez. Ők jelentették az utolsó nemzedéket, melynek még élő emlékei voltak a Teleki nagyszülők családi fészkéről. A kastély életében nem is az 1949-50-es államosítás hozta a legfontosabb változást: az 1930-as évek közepén eladták az épületet és mindent, ami az agrárreformok után a birtokból megmaradt” – fejtette ki Galánthay Zsombor.

Galánthay arra is rámutatott, hogy 1960-ban nyitották meg a kastélyban a Petőfi emlékszobát, ezután a leszármazottak lehetőségeik szerint próbálták támogatni a helyi gyűjtemény bővítését. 1990 után több állandó kiállítással bővült az épület, így már a kastély teljes emelete múzeumi funkciót töltött be.

„Petőfi somfája” alatt nyugszik Teleki Sándor

„Petőfi hírneve és mítosza eddig is nagyon sokat segített abban, hogy a koltói kastély nemcsak a köztudatban, hanem a család számára is fontos pontként megmaradhasson.

majd 1936-ban helyezték át síremlékét a helyi református temetőbe.

Teleki Sándornak 75 egyenes ági, felnőtt leszármazottját tartják számon

A kiterjedt Teleki nemzetség ma is számos ágon él tovább. Megkérdeztük, azt is, hogy jelenleg hány leszármazottat tartanak nyilván. Galánthay Zsombor elmondta,

„Akik nemrégiben Koltón találkoztak, azok már a „vad gróf” utáni negyedik-ötödik nemzedék tagjai.” – mondta Galánthay. Arra is kitért, hogy a minden szeptemberben megrendezett Petőfi-ünnepségnek immár 80 éves hagyománya van Koltón, ilyenkor a színvonalas kulturális műsor fellépői mellett szót kap egy Teleki-leszármazott is, tehát a Petőfi-kultusznak is köszönhető, hogy a családtagok vissza-visszatérnek. „Bár sokan vannak köztük, akik már nem, vagy csak kevéssé beszélnek magyarul, de ettől függetlenül, különösen nyugdíjas korban mindenki elkezd azzal foglalkozni, hogy honnan származik, milyen emlékeket őriz a családról. Sajnos az 1970-80-as években a család tagjai közül szinte mindenki kivándorolt.

2000 után néhányan visszatértek külföldről (például Gernyeszegre), a restitúciós ügyek szempontjából pedig fontos volt, hogy valaki például Kanadában élve fontosnak gondolta, hogy egy hosszadalmas visszaszolgáltatási folyamatot végigvigyen” – mondta el Galánthay Zsombor.

Üresen álló, felújításra váró Teleki-épületek

Galánthay Zsombor azt is elmondta, hogy a koltói Teleki-ágból ő az egyetlen, aki visszatért: Magyarországon született, de mivel felesége nagybányai, tizenkét éve a Máramaros megyei városban él. „Végzettségemet tekintve jogász vagyok, ügyvédként dolgoztam Magyarországon, de itt nem foglalkozom jogi ügyekkel, hacsak a Bánffy őseim birtokainak visszaszolgáltatásából fakadó teendők egy részét nem tekintjük annak. Jelenleg a helyi kulturális egyesület vezetőjeként elsősorban a két új koltói kiállítás munkáinak koordinátoraként dolgozom” – mondta Galánthay Zsombor.

„A tárgyi emlékek, amit a közeli rokonság révén megörököltem, vagy tudok róla, hogy külföldön megmaradt hagyaték, annak a feldolgozásán több rokonnal együtt dolgozunk, hogy ezek aztán adott esetben elmesélhető történetekké álljanak össze. Örömteli dolog, hogy most lesznek új állandó kiállítások, de megfelelő programok nélkül előfordulhat, hogy valaki egyszer megnézi, kipipálja, aztán 15 évig nem jön vissza. Ez különösen igaz a közvetlen környezetben élő magyarságra, akik megállapítják, hogy jó; az épület elkészült, de főleg a turistáknak szól” – mondta Galánthay Zsombor. Úgy fogalmazott, hogy Petőfi és 1848 fontos hívószavak a kulturális események szempontjából, azonban van több olyan 20. századi élettörténet is, mely bemutatásra érdemes lehet. Az 1848 előtti időkről pedig Koltó, Kővárhosszúfalu vagy Pribékfalva esetében sajnos nagyon kevés adat maradt fenn.

Aki Liszttel, Garibaldival, Victor Hugo-val is barátságot ápolt

A koltói kastélyban megtekinthető egy helytörténeti és családtörténeti kiállítás, melyben 19. századi tárgyak, valamint a híres Teleki Sándor idejében készült bútordarabok is szerepelnek. Galánthay Zsombor elmondta, hogy ezeket a tárgyakat a leszármazottak őrizték meg hosszú évtizedeken át. Jelenleg készül a Teleki Sándor életével kapcsolatos kiállítás, ami

Teleki Napok Nagybányán, kitüntették Csendes Lajos koltói polgármestert

A nagybányai Teleki Magyar Ház a Bányavidék egyetlen magyar civil közművelődési intézménye. Az otthonául szolgáló műemlék-épületegyüttest, gróf Teleki Sándor egykori lakóházait, az Illyés Közalapítvány, később a Szülőföld Alap, valamint magánadományok segítségével sikerült megvásárolni, 2001–2006-ban. Az épületek tulajdonosa a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség. 2007 óta évente tartanak Teleki Napokat, melyek programjában tárlatok, kiállítások, konferenciák, koncertek, borkóstolók, ifjúsági programok és filmvetítések is szerepelnek. Az idei záróünnepség keretében május 21-én tüntették ki Brendus Rékát, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjét és Csendes Lajos koltói polgármestert. Brendus Rékát azért a segítségért és támogatásért tüntették ki, amelyet az elmúlt években a bányavidéki és nagybányai magyar közösségnek, a Teleki Magyar Háznak nyújtott.

Koltó, a nevezetes mézeshetek színhelye és tanúja, már évtizedek óta felírta magát az erdélyi és anyaországi Petőfi-zarándokhelyek térképére. Hogy továbbra is markáns célpontja a költői életmű és a Teleki-örökség előtt tisztelegni óhajtó zarándokoknak, ebben az egykori múzeumalapító-kezdeményezők mellett a község ügyeit és jövőjét erős kézben tartó mostani polgármesternek volt talán leginkább érdeme.

„Járt ágyútűzön, tengeri viharon” – Jókai Mór gróf Teleki Sándorról

Gróf Teleki Sándort legtalálóbban Jókai Mór jellemezte: „Erős tanulmány volna egy biographia-írónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a kontinensen, ki együtt élt, mulatott és harcolt a földrész minden művelt és barbár nemzeteivel, tűrte a dicsőséget, s kereste a bajt, járt ágyútűzön, tengeri viharon s hitelező csordán keresztül sértetlenül, jó barátja volt Victor Hugónak, a két Dumas-nak, Lisztnek, Petőfinek s századunk egyéb versíró, éneklő, muzsikáló, képfestő és szoborfaragó hírneveseinek,

s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a népszabadságért, teleszedte mellét kitüntetésekkel, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy felfedezze, milyen szép kilátás van a koltói dombról a kis „Buba” (Blanka lánya beceneve) szőke feje fölött átnézve.”