Korszerűsödik a Petőfi-emlékévben a koltói Teleki-kastélyban működő múzeum kiállítása

A Máramaros megyei Koltó azért számít az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek, mert a Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit a költő Szendrey Júliával Teleki Sándor gróf meghívására. Petőfi Sándort közeli barátság fűzte a településen gazdálkodó „vad grófhoz”, ennek köszönhetően a költő több alkalommal is ellátogatott a környékre.

Szendrey Júliával kötött házassága után hat hetet a koltói kastélyban töltött Petőfi, itt vetette papírra lírájának több gyöngyszemét, köztük a Szeptember végén című verset.

A településen már az elmúlt hétvégén is szerveztek eseményt március idusához kapcsolódóan: ünnepi istentiszteletet, megemlékezést tartottak az 1848-as szabadságharcról, megnyitották a Gy. Szabó Béla grafikusművész alkotásaiból álló, a kincses városból érkezett kiállítást. A tárlatmegnyitón Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkész, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója tartott előadást a művész életéről. A forradalomra emlékező rendezvény keretében koszorúztak a kastély parkjában, valamint a temetőben gróf Teleki Sándor és az elesett koltói honvédek sírjánál.

Március 15-én kvízestet tartanak a Petőfi-bicentenárium alkalmából – felnőtt csoportok versenyeznek majd. Egyébként a Petőfi-kvízesteket Nagybányán szervezi az RMDSZ, ennek lesz egy koltói szakasza is. Szász Imre, a koltói múzeum vezetője lapunknak azt is elmondta, a Petőfi-emlékévben az intézmény gyűjteménye iránt már most fellendülni látszik az érdeklődés, de általában áprilisban szokott beindulni igazán a turistaforgalom.

Interaktív, digitális elemekkel szerelik fel a tárlat anyagát

„Folyamatban van gyűjteményünk felújítása, a munkálat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével történik. Reméljük, hogy a szeptemberi Petőfi-ünnepségre készen leszünk vele, megújul a meglévő, a Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteiről szóló állandó tárlatunk. Interaktív, digitális elemekkel bővül a gyűjtemény, a mai látogató igényeihez igazodva” – emelte ki Szász Imre.

Hozzátette, a meglévő régi tárgyakat nagyjából már restaurálták, ezeket modern technikai eszközökkel mutatják majd be.

A múzeum vezetője felsorolta, hogy március 18-án szavalóversenyt tartanak a bicentenáriumhoz kapcsolódóan – a vetélkedőre nagyon sokan jelentkeztek Erdély minden régiójából és Magyarországról is. A verseny három korcsoportnak szól: gyerekeknek, középkorú felnőtteknek és idősebbeknek, vagyis nyugdíjasoknak.

A múzeum igyekszik majdnem minden hónapban valamilyen bicentenáriumi rendezvényt szervezni, tervezik, hogy bevonják a helyi iskolát, és a gyerekek segítségével májusban a múzeumok éjszakáján interaktív látogatást tartanak. „Június elején tartják a koltói falunapokat, ehhez kapcsolódóan is lesznek események, és szeptemberben van a legfontosabb Petőfi-eseményünk” – ismertette a múzeum vezetője. Arról is beszélt, havonta időszakos kiállításokkal készülnek.

A koltói múzeumban a költőhöz és hitveséhez, valamint a korabeli hírességekhez fűződő emlékek tekinthetők meg: ruhák, festmények, szobrok, Szendrey Júlia hímzőasztala, valamint a rózsafából készült nászágy.

Tárgyi emlékeknek köszönhetően elevenedik meg Petőfi és Jókai barátsága, a Teleki Sándor-emlékszobában a nemesi család története és a forradalmi múlt, és Teleki Blanka tiszteletére is emlékszobát rendeztek be.

Petőfi a híres somfa alatti kőasztalon írt verseket

A patinás kastély felújítása 2020-ban fejeződött be, az impozáns, szép látvány azóta tovább erősíti a hely turisztikai vonzerejét. Az impozáns épületet 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből korszerűsítették. A közigazgatásilag Koltó és Katalin településekből álló község lakosainak többsége magyar nemzetiségű.

Az először 2008-ban, függetlenként elöljáróvá választott Csendes Lajos rögtön elkezdett pályázni a kastély felújítására. A bukaresti hivatalokat sorra járó polgármesternek 2017-ig kellett várnia, amíg végül elfogadták az uniós pályázatot.

A kastélyfelújítást levezető Ștefan Păscuți műépítész úgy fogalmazott, ő még ilyen kitartó polgármesterrel nem találkozott, aki mindenféle elutasítás ellenére hitt abban, hogy sor kerülhet a kastély teljes felújítására. A Teleki-kastély feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet.

A Telekiek 18. századi kastélyának leghíresebb ura gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró. 1846–1847-ben három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a „látogatások” közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. – október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával itt töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagította a magyar lírát.

A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott, ezt a fát Petőfi somfájának nevezik, s ez alatt temették el kívánsága szerint Teleki Sándort is.

A kastélyról Jókai Mór így ír: „a legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. Számtalan nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.”

Ereklyékből nyílik kiállítás az 1848-as forradalom és Petőfi emlékére Sepsiszentgyörgyön

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.

Petőfi a túrós csuszát és a csigát is szerette – A költőről szóló gasztroestet tartottak evangélikus lelkészek Segesváron

Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvelt ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész.