Harag György „integráló személyiség volt, aki mindenkiből a legjobbat hozta ki”
Harag György (1925-1985), a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére emlékévet szervez a Magyar Művészeti Akadémia.
2020. február 26., 16:412020. február 26., 16:41
2020. február 26., 16:542020. február 26., 16:54
Az idén induló összművészeti rendezvénysorozaton megidézik a kiváló erdélyi színházi rendező életét és színháztörténeti jelentőségű munkásságát – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára az emlékévet bemutató szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Az MMA Kiadó gondozásában tavasszal két kötet is megjelenik Harag György életéről és munkásságáról, de dokumentumfilm is készül a színházi élet meghatározó alakjáról – tette hozzá az MMA főtitkára.
A kiállítás hét helyszínen lesz látható, az első állomás Gyula lesz, ahol március 26-án nyílik meg a tárlat, majd Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Kolozsvár, Budapest és Szabadka következik, az utolsó helyszín pedig Bukarest lesz jövő márciusban.
Kucsera Tamás Gergely felidézte, hogy az emlékévhez kötődően meghívásos pályázatot hirdetett az MMA középiskolás színjátszó köröknek. A bíráló bizottság a pályaművekből tíz előadást választott ki, amelyet március 27-én és 28-án mutatnak be a Gyulai Várszínház kamaratermében szakmai zsűri előtt. Az első helyezett pénzjutalomban részesül és a nagyközönségnek is bemutathatja előadását a Gyulai Várszínház idei összművészeti fesztiválján. Az első három helyezett fellépési lehetőséget kap idén novemberben a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Színpadán a Harag György-vándorkiállítás budapesti megnyitójához kapcsolódva.
Az első kötetben az vándorkiállítás szöveg- és képanyaga, a második kötetben pedig Harag György-írások, interjúk, kritikák és publikációk szerepelnek. Az első kötetet április 22-én mutatják be Szatmárnémetiben, a második kötet bemutatója május 21-én lesz Marosvásárhelyen.
Kucsera Tamás Gergely kiemelte, hogy az MMA portréfilm-sorozatának keretében készülő dokumentumfilmben a korabeli előadásfelvételek, archív anyagok mellett pályatársak visszaemlékezéseiből kaphatnak képet a nézők a rendező munkamódszeréről, színházi mindennapjairól és emberségéről.
Kiss-B. Attila operaénekes, az MMA elnökségi tagja felidézte, hogy színházi pályafutása több mint negyven évvel ezelőtt ifjú tömegszereplőként a Kolozsvári Állami Magyar Színházból, Harag György színházából indult, ami meghatározta további életútját.
Harag György tökéletesen működő társulatot vezetett olyan művészek közreműködésével mint Sebők Klára, Péterffy Gyula, Héjja Sándor vagy Vadász Zoltán – mutatott rá, hozzátéve, hogy Harag György Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is dolgozott.
– hangsúlyozta.
Lukács Sándor Kossuth-díjas színész Harag Györgyre emlékezve elmondta, hogy 42 évvel ezelőtt, 1978-ban pályakezdő színészként dolgozott együtt a rendezővel Székely János Caligula helytartója című darabjában. „Integráló személyiség volt, aki mindenkiből a legjobbat hozta ki, őszinte és baráti hangot ütött meg mindenkivel, miközben művészi mélységet hozott létre a színpadon” – fogalmazott Lukács Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!