Ștefan Tóth István Múzeum – ezt a nevet adta a nagyváradi várban megnyílt fotómúzeumnak az alapító, Tóth István, akit a románok és a külföldiek inkább Ștefan Tóthként szólítanak.
2016. augusztus 11., 14:102016. augusztus 11., 14:10
Igaz, egyelőre még csak állandó tárlatként hirdetik a vár és a városi múzeum történeti szekciójában kialakított létesítményt, mivel a múzeummá válás hosszú és bürokratikus folyamat, várhatóan legalább négy évet felölel. „Amit én megálmodtam, többszörösen beteljesedett” – fogalmazott a Krónika megkeresésére az alapító.
Minden, ami a fotográfiával kapcsolatos
A fotómúzeum hét teremből áll. Az első Mezey Lajos nevét viseli, aki Nagyvárad első fotográfusa volt, 1820–1880 között élt és alkotott. Festőművészként kezdte pályafutását, majd fényképészként is tevékenykedett. A termet korhű bútorzat díszíti. Itt több mint negyven eredeti fénykép látható, amelyet a művész dédunokája, Mezey András budapesti ügyvéd adományozott a múzeumnak öt évre, de nem kizárt, hogy örökre megtarthatják. Ugyanebben a teremben Nagyvárad első női fotográfusának, Gyenge Rozáliának is elkülönítettek egy részt.
A további termekben fényképezőgépeket mutatnak be a legrégebbiektől a korszerűbb technikai vívmányokig, majd kellékeket, szakkönyveket és fényképészettel kapcsolatos folyóiratokat is láthatnak az érdeklődők. Fotóművészeti mappák, üveglemezek, síkfilmek, illetve rollfilmek, fényképpapírok, de előhívóvegyszerek és sok más kellék is található a múzeum kiállításában. Ezek nagyrészt egy szolnoki fotográfus, Gavaldig Zoltán adományai, de a budapesti Kajtár Tibor és Mészáros Ödön fotográfusoktól is származnak kiállított tárgyak.
Fényképstúdió is található a múzeumban, amelyben egy harmonikás fényképezőgép mellett esernyőkből átalakított korabeli világítóműszerek láthatók, a túloldalon pedig száraz növényzetből álló háttér. Egy további teremben szárítógépeket, illetve diafilmek és diapozitívek vetítésére használt gépeket tekinthetnek meg a múzeum látogatói. Ugyanakkor több mint tizenhat különböző típusú nagyítógép is a kiállítás része, és berendeztek egy amatőr laboratóriumot is, amely fényképek előhívását mutatja be.
A folyosón a fotográfia fejlődéséről szóló fényképkiállítás található, amely az utóbbi negyven év alatt készült munkákból áll. Két időszakos kiállítótermet is tartalmaz a múzeum, amelyeket Tóth István több mint százdarabos retrospektív kiállításával nyitottak meg. Ebben a fotósorozatban 1968-tól a közelmúltig készített felvételek láthatók.
Kortárs képeket gyűjtenek
A múzeum mellett szintén a várban alapítottak egy kortárs nemzetközi fotóművészeti gyűjteményt. A sorozat jelenleg ötven képből áll. „A továbbiakban az én feladatom megkeresni híres fotóművészeket, hogy adományozzanak” – mondta Tóth István. Mint részletezte, a fényképeket mappákba helyezik, amelyek bekerülnek a múzeum könyvtárába. „Kevés az a város, ahol kortárs fotókat fogadnak el. Ezért korrigálnánk ezt a tényt” – szögezte le.
Szerencsés volt, most ő is segít
Tóth István lapunknak arról is beszámolt, hogy felajánlotta a város könyvtárának a fényképészettel kapcsolatos szakkönyveit, amelyeket szintén negyven évig gyűjtött, a világ minden részéről vásárolta, vagy kapta őket. Ezeket az olvasóteremben lehet olvasni, fénymásolni, csak elvinni nem, hiszen egy Romániában egyedülálló kollekcióról van szó. A kötetek egyébként külön standot kapnak a könyvtárban, ami szintén a Tóth István nevét viseli.
„Életalapelvem a segítségadás, úgy érzem, hogy sok mindenben segített az élet, és szerencsés voltam. Ez volt az alapja annak, hogy a közösség javára adtam át a gyűjteményemet. Ezek a tárgyak napról napra tűnnek el a köztudatból és a közhasználatból is, most végre találtunk egy helyet, ahol kiállíthattuk őket. Ebben leginkább az motivált, hogy mindennap látni fogják az érdeklődők, új generáció kaphat pontos információt a fényképészet történetéről” – fogalmazott a fotóművész.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!