Nagyjátékfilm egy nagyívű személyiségről. A Márton Áron püspök életéről szóló alkotás egyes jeleneteit a kolozsvári Szent Mihály-templomban rögzítették
Fotó: Szabó Tünde
Szeretnénk bemutatni a nagyvilágnak a huszadik századi erdélyi történelem megkerülhetetlen alakját, karizmatikus szellemiségét – jelentette ki a Krónikának a Márton Áron püspök életéről szóló nagyjátékfilm producere, Tofán Zsolt. Több ezren dolgoznak a közösségi összefogással útjára indított filmen, amely erdélyi helyszíneken, erdélyi színészgárdával, profi romániai és külföldi technikai stábbal készül.
2018. május 03., 17:352018. május 03., 17:35
2018. május 03., 17:412018. május 03., 17:41
Új szakaszához érkezett a Márton Áron püspök életéről szóló nagyjátékfilm megvalósítása: a Zord idők csillaga munkacímű alkotás erdélyi helyszíneken, erdélyi színészgárdával, profi romániai és külföldi technikai stábbal, rengeteg statisztával készül. Tofán Zsolt, a film producere lapunknak elmondta, összesen több ezren dolgoznak a film munkálatain.
Erdély-szerte rengetegen járultak hozzá ahhoz, hogy játékfilm születhessen az erdélyi magyarság történelmének egyik legkarizmatikusabb alakjáról, a projektet keresztény felekezetek, közbirtokosságok, vállalkozók és több jótékonysági koncert révén előadóművészek is támogatták.
„A filmet néhány éve közösségi összefogás indította útjára, az ötletgazda Papp László marosvásárhelyi katolikus pap, ő írta az eredeti forgatókönyvet pontos, alapos dokumentáció segítségével” – mondta el a Krónikának Tofán Zsolt, a film producere.
Számos erdélyi faluközösség adakozott éveken át, hogy film készülhessen a huszadik századi erdélyi történelem kulcsfontosságú alakjáról. Mivel az alkotás Erdély kritikus történelmi korszakát, valamint távolra mutató erkölcsi győzelmeket fogalmaz meg, a projekt elindításához szükséges anyagi hátteret az összefogás és adománygyűjtés teremtette meg– fogalmaztak a kezdeményezők. Az adományozók hosszú listája a film hivatalos honlapján megtekinthető.
Tofán Zsolt kifejtette, a forgatókönyv most is folyamatosan alakul, hogy körülbelül kétórás játékfilm legyen belőle. „Ezelőtt egy évvel kapcsolódtam be a munkába, a producer szerepét itt úgy kell érteni, hogy nem én adom a pénzt, hanem én gyűjtöttem össze az alkotógárdát, irányítom a forgatást, filmkészítést. Egyébként óriási a költségvetés:
– magyarázta Tofán Zsolt. Hozzátette, azért is magas a film költségvetése, mert az első és második világháború korszakát is rekonstruálni kell, ugyanakkor az utómunkálatok is nagyon drágák.
A grafikai munka is nagyon lényeges, például Kolozsváron 1939-ben játszódó jelenetek forogtak, a végeredményhez pedig rengeteg mindent ki kell satírozni a mostani helyszínek kinézetéből, hogy korhűek legyenek.
Egyébként a film végigköveti a püspök egész életét, kezdve a csíkszentdomokosi gyerekkortól, megjelenik a két világháború korszaka, a kommunizmus évei, a börtön. Gyulafehérvár az egyik fontos helyszín, de Kolozsvár és a Székelyföld is lényeges, akárcsak a szülőfalu, Csíkszentdomokos vagy Csíkszereda, ahol a Márton Áron Főgimnáziumban is forgatunk, hiszen a püspök oda járt diákként” – sorolta az alkotás producere.
Kitért arra is, hogy Márton Áron életének a Duna-csatorna, Jilava is helyszíne volt, így valamiképpen ez is megjelenik majd: még vannak holtágak Cernavoda mellett, amelyek úgy maradtak fenn, ahogy annak idején kinézett a vidék, talán ott is forgatnak majd.
Bodolai Balázs kolozsvári színész formálja meg Márton Áron szerepét
Fotó: Szabó Tünde
Márton Áron szerepét Bodolai Balázs alakítja, a többi szerepben csíkszeredai, vásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári színészek tűnnek fel, ugyanakkor papok is játszanak a filmben. „Ez a rendező döntése volt, amit mindenki üdvözölt, ugyanis egyfajta többletet jelent, hogy számos erdélyi pap alakít papszerepet, nem pedig színészek. Az alkotógárda egyébként nagyon sok emberből áll: ha az összes statisztát, a stáb technikai részét, mindenkit beleveszünk,
– mondta a producer.
A kolozsvári Szent Mihály-templomban két jelenetet vettek fel, az egyik 1939-ben játszódik, Márton Áron püspökké szentelésekor, a másik pedig 1944-ben, amikor ő szentel fel papokat.
Itt már a nyomában vannak a szekusok, az SS-tisztek, folyamatosan figyelik, de az is fontos jelenete a filmnek, amikor a püspök több ezer zsidót ment meg” – árulta el Tofán Zsolt.
Kérdésünkre azt is elmondta, a forgatókönyv, a film hű a történésekhez, pontosan követi a püspök élettörténetének állomásait,
„Az lenne lényeges, hogy bemutassunk a világnak egy olyan karizmatikus szellemiségű erdélyi személyiséget, akit külföldön nem ismernek. Hiszen aki kicsit is foglalkozott az itteni huszadik századi történelemmel, annak a számára nyilvánvaló, hogy Márton Áron alakja megkerülhetetlenül fontos” – fogalmazott Tofán.
Márton Áron püspökké szentelésének színhelye. A kolozsvári Szent Mihály-templomban forgattak nemrég jeleneteket
Fotó: Tofán Zsolt
A producer azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Erdélyben nagyon régen nem forgattak ekkora volumenű alkotást. Kiemelte, hogy
A szakember többek közt az Aferim!, az A fost sau n-a fost, az Inimi cicatrizate című elismert román filmekben dolgozott. „Marius Pandurunak több ízben a kameraasszisztense voltam – a technikai stábból egyébként sok az olyan szakember, akivel együtt dolgoztam több filmben is az évek során. Jóleső érzés, hogy felkérésemre elfogadták, dolgozzunk együtt. Olyan francia hangmérnökökkel, profi szakmabeliekkel működünk együtt, akik a legutóbbi Radu Jude-filmben dolgoztak: Jean Umanskyval és Marco Peronnal” – mondta el a producer.
A vezető sminkes a bolgár Petya Simeonova, aki Radu Jude többszörösen díjazott, Aferim! című alkotásában is dolgozott, ezért Gopo-díjjal tüntették ki.
Marius Panduru operatőri munkája volt az egyik garancia arra, hogy nem csúszik el tévéfilmes irányba. A rendező és az operatőr nagyon jól együttműködik annak ellenére, hogy Vargyas Mártának ez az első filmes munkája, eddig csak színházi rendezőként dolgozott” – mondta a producer.
Tofán Zsolt úgy fogalmazott, reményei szerint az alkotást nemcsak olyan erdélyi helyszíneken lehet majd megtekinteni, ahol mozi működik, hanem olyan településeken is, ahol nincs filmszínház. Határozott meggyőződése ugyanakkor, hogy Erdélyben ebből a filmből nem lehet profitot csinálni.
A forgatási fázisok után következik az utómunka, a kész alkotás valószínűleg két év múlva lesz megtekinthető” – mondta Tofán Zsolt.
Dokumentumfilm is készül Márton Áronról A püspök reggelije címmel
Márton Áronról 53 perces dokumentumfilm is készült, amelynek jelenleg az utómunkálatai zajlanak – mondta el megkeresésünkre Zágoni Balázs, az alkotás rendezője, forgatókönyvírója. Kifejtette, 2007-ben kezdtek hozzá a film elkészítéséhez, a dokumentációs munka hosszasnak bizonyult. A püspök reggelije című alkotást a tervek szerint már idén láthatja a nagyközönség. Zágoni Balázs azt is elmondta, idén van Márton Áron püspökké való kinevezésének 80. évfordulója, szeretnék ehhez igazítani a dokumentumfilm bemutatóját.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
szóljon hozzá!