Értékes festmény került a Maros Megyei Múzeumba, csütörtöktől megcsodálható

Papp Aurél Notre Dame című festményét tavaly vásárolta meg a Maros Megyei Múzeum •  Fotó: Quadro Galéria

Papp Aurél Notre Dame című festményét tavaly vásárolta meg a Maros Megyei Múzeum

Fotó: Quadro Galéria

A magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentős alkotóként számon tartott Papp Aurél 1912-ben festett, Notre Dame című alkotását mutatják be csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Maros Megyei Múzeum tavaly vásárolta meg a képzőművészeti alkotást.

Krónika

2020. február 05., 17:072020. február 05., 17:07

2020. február 05., 17:082020. február 05., 17:08

A Maros Megyei Múzeum birtokába került Papp Aurél (1879–1960) Notre-Dame című festménye, amelyet az intézmény 2019-es műtárgyvásárlásainak legjelentősebb eredményeként tart számon – közölte a múzeum.

A képzőművészeti alkotást csütörtökön délután 5 órától mutatják be a marosvásárhelyi Kultúrpalota jobb szárnyának II. emeletén.

E festménnyel együtt, a legutóbbi műtárgyvásárláskor Szervátiusz Jenő, Pericle Capidan, Balla Béla, Gy. Szabó Béla, Csikós Antónia és Kusztos Endre által szignált alkotások is a múzeum gyűjteményébe kerültek. Az esemény házigazdája lesz Soós Zoltán, a múzeum igazgatója és Cora Fodor művészettörténész, jelen lesz Dumitru Păcuraru író, újságíró, Maria Adriana Zaharia történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának doktorandusa, valamint Oana Mirabela Păcurar képzőművész, kurátor, designer.

A meghívottak az Aurel Popp – Între două culturi és az În atelierul lui Aurel Popp című albumok szerzői, melyek kutatási alapját a művész írásos hagyatéka képezte. A szerzők részt vettek a Szatmárnémeti Művészeti Múzeum keretében létrehozott Aurel Popp állandó kiállítás szervezésében is.

Bemutatják az eseményen a magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentősnek tartott alkotó párizsi időszakának Vázlatfüzetét, Aurel Ciupéval (1900–1988), a Marosvásárhelyi Képtár 1932–1940 közötti gondnokával folytatott levelezését, valamint néhány rendkívül érdekes dokumentumot Papp Aurél alkotásairól.

A Notre-Dame című kivételes alkotást a művész 1912-ben festette, pályafutásának kezdetén, párizsi tanulmányai idején. A festmény 2019. október 25. – 2020. április 19-e között látható az Erdély festészete a két világháború között című időszaki kiállításon.

A tárlat keddtől vasárnapig 9–16 óra között látogatható.

Papp Aurél román nyelven: Aurel Popp (Érkávás, 1879. augusztus 1. – Szatmárnémeti, 1960. augusztus 8.) festőművész, grafikus, szobrász és művészetkritikus volt. Festészete sokat változott hosszú pályája során. Hatott rá a szecesszió, erőteljesen az expresszionizmus, voltak lírai, a nagybányaiak természetlátásához közelítő korszakai. Porcelán- és kerámiaműhelyt vezetett Szatmárnémetiben (1923–27), a nyarakat felsőbányai műtermében töltötte (1932–45). Bár sok közös mozzanat kapcsolta a nagybányaiakhoz, a művésztelep közösségi életvitelétől elhatárolta magát. 1936-ban erdélyi és bánsági művészszövetséget próbált összekovácsolni, ám a visszhangtalanság kiábrándította.

Magyar kultúrán nevelkedve, levelei nagy részét (még az Octavian Gogához és Emil Isachoz szólókat is) magyarul írta, s ugyanúgy életrajzi följegyzéseit, naplótöredékeit. Kiterjedt levelezést folytatott kortársakkal, köztük a korabeli irodalmi élet személyiségeivel, Kós Károllyal, Szentimrei Jenővel, Tamási Áronnal, Nyírő Józseffel, Tabéry Gézával. Írásos hagyatéka, melyben saját leveleinek másolatát is megőrizte, több ezer oldal. Ennek egy részét Szatmárnémetiben az Állami Levéltárban, illetve a Papp Aurél Emlékházban őrzik.

Visszaemlékezéseiből, művészetkritikai írásaiból Banner Zoltán Ez is élet volt... címmel állított össze egy kötetre valót (Kolozsvár, 1977). Papp Aurél sokat tett az erdélyi Ady-kultusz fönntartásáért: 1954-ben Gellért Sándorral Érmindszenten járva az egykori Ady-porta szomorú állapota láttán mozgalmat indított azért, hogy a költőnek szülőhelyén méltó emléket állítsanak. Románia és Magyarország összefogását sürgette a leégett szülőház újraépítésére és berendezésére, ez ügyben Hatvany Lajossal is levelezett. Maga is vázlatokat készített egy tervezett Ady-emlékműhöz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van