Fotó: Vargyasi Levente
Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Vargha Mihály igazgató a nyitóünnepségen elmondta: olyan múzeumot szeretnének, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól, amely nemcsak a látogatókat, hanem az egész erdélyi magyar közösséget élteti, és a szabadidő minőségi eltöltésére is alternatívát kínál.
2023. október 26., 23:122023. október 26., 23:12
2023. október 26., 23:242023. október 26., 23:24
A legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény Kós Károly tervezte székhelye csütörtökön négy év felújítás után nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. Elhangzott, hogy az intézményt alapító Csereyné Zathureczky Emília nemcsak vagyonát, gyűjteményeit hagyta örökül nemzettársaira, hanem a feladatot is, hogy ezt őrizni, óvni, gyarapítani kell. Vargha Mihály igazgató köszöntőbeszédében elmondta: a felújítás újabb mérföldkő a múzeum történetében, hiszen „a vízelvezető szerkezettől a tetőszerkezetig, az épületgépészettől a múzeumparkig” minden megújult.
Megköszönte a múzeum alkalmazottainak, hogy igazi csapatként működtek. Számukra a munka dandárja ezután következik – mondta –, a felújított termeket meg kell tölteni tartalommal, melynek a helyi és idegen látogató számára is világos az üzenete, és a fiatalokat is megszólítja.
Vargha Mihály igazgató (jobbra) átveszi Csuha Imrétől, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadójától Klement György honvéd őrnagy kardját
Fotó: Vargyasi Levente
Tamás Sándor, az intézményt fenntartó Kovászna megyei közgyűlés elnöke a múzeumot Székelyföld „egyik legerősebb kulturális erőterének” nevezte. „Szülőföldünk erőterének az esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületbe” – idézte az MTI a tanácselnököt. Hangsúlyozta: a transzilvanista Kós tudatosan nevezte Székely Nemzeti Múzeumnak az intézményt, ez „szellemiségében és fizikai mivoltában is a székelységet jelképezi”. Helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel készült, akárcsak a felújítás, mely szerinte „befejezés is”, hiszen a Kós által megálmodott bejárati kapu és kút is elkészült. Megköszönte a megyei önkormányzat csapatának, a szakembereknek a kitartó munkát, és kérte a vendégeket: vigyék hírét, hogy újjászületett a múzeum.
Fotó: Vargyasi Levente
Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője is azt hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Múzeum több mint közgyűjtemény. „Ez a hely a székely nemzet örökségének, mindennapjainak, életművének, születésének és dicsőségének otthona. És még annál is több. A székelység megmaradásának szentélye” – mondta. Úgy vélte, sokan nem csak azért látogatják, hogy megtekintsenek egy-egy történelmi tárgyat, megcsodálják a híres ágyút, hanem azért is, hogy a múlt viharaiban edzett nemzet erejéből feltöltődjenek, példát merítsenek, hogy egyénként és közösségként is megtalálják a helyes utat.
Fotó: Vargyasi Levente
Hozzátette, az épület és a benne őrzött műtárgyak többről szólnak, mint elsőre gondolnánk. „A Székely Nemzeti Múzeum megléte, megújulása, anyagi és szellemi gyarapodása egyfajta indikátora annak, hogy mi lesz a sorsunk a Kárpát-medencében” – jelentette ki. Amíg virágzik az intézmény, addig él és virágzik ősi szülőföldjén, Erdélyben is a magyar nemzet – tette hozzá az igazgató, aki a két „nemzeti múzeum” közötti együttműködés fontosságát is kiemelte.
Fotó: Vargyasi Levente
Az RMDSZ részéről Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök a múzeumok társadalmi szerepéről beszélt. A székelyföldi intézményalapításokat említve úgy vélte, az itteni fiataloknak már nem kell „vándorbotot fogni”, és a Székely Nemzeti Múzeum a szellemi pezsgés zászlóshajójaként kell segítse őket visszanyúlni az autentikus gyökerekhez.
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
A sepsiszentgyörgyi múzeumban a felújítás révén 30 százalékkal bővült a kiállítótér, a tárlatokat multimédiás eszközökkel teszik vonzóvá a fiatalok számára. Az újranyitott kápolnában házasságkötések, a dendrológiai parkká alakított kertben koncertek, családi rendezvények lesznek. A teljes beruházás 24,7 millió lejbe került, a költségek mintegy 32 százalékát a Kovászna megyei önkormányzat biztosította.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
szóljon hozzá!