Kolumbán Pista bácsi és felesége, Esztike néni Az egyetértés útján című kisfilm forgatásán
Fotó: Erdővidék száz arca
Az elkényelmesedett mai embernek tartanak egyfajta tükröt azok a párperces, nagyon népszerűnek bizonyuló kisfilmek, amelyeket erdővidéki idős emberekről forgat Deák András. Az Erdővidék száz arca című sorozat egyik darabját a Lakitelki Filmszemlén díjazták a hét végén. Deák Andrással a rövid filmes etűdök elkészítéséről, sikeréről beszélgettünk.
2021. november 23., 14:592021. november 23., 14:59
2021. november 23., 16:042021. november 23., 16:04
Újabb elismerést nyert az erdővidéki idős emberek élettörténeteit rövid filmes etűdökben rögzítő, Erdővidék száz arca című sorozat: Deák András és Szőcs Szilárd Az egyetértés útján című alkotása a hét végén díjat nyert a Lakitelki Filmszemlén.
A sorozat párperces darabjai nagyon népszerűnek bizonyulnak a világhálón, és a filmes szakma is elismeréssel illeti őket. Az egyetértés útján című videó a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 250 ezer forintos különdíját, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület 100 ezer forintos különdíját, a mezőörsi Gróf Széchenyi István Népfőiskola 25 ezer forintos különdíját és háromnapos forgatási lehetőséget a Színház- és Filmművészeti Egyetem műtermében és eszközeivel, valamint az utómunka lehetősége különdíjakat nyerte el a Lakitelki Filmszemlén – adta hírül az MTI.
Deák András a Krónikának elmondta, a párperces videókból álló sorozat, amely az erdővidéki, székelyföldi idősebb emberek portréját szeretné reflektorfénybe állítani, immár a 24. darabjánál tart. Olyan emberek arcát, megszólalását, gondolatait rögzítik, akiknek élettörténete, hite, szeretete példát mutathat a fiatalabb generációk számára.
„Terveink szerint idén a 31. videó is elkészül. Az idős embereket azért is szeretnénk mielőbb filmekben megszólaltatni, mert sajnos sorra eltávoznak közülünk. Azok közül, akiket eddig a filmecskékben bemutattunk, már négyen elhunytak” – ismertette Deák András. Kifejtette, az alanyokat úgy választják ki, hogy vagy valaki javasol nekik erdővidéki időseket, vagy pedig az alkotók meglátnak az utcán öregeket, akiket megkérdeznek, hogy vállalják-e a filmezést.
– tudtuk meg Deák Andrástól.
Tapasztalata szerint a mai világ el van kényelmesedve, az idős, sok nehézséget megélt emberek élettapasztalata talán segíthet a fiatalabbaknak árnyaltan látni. „Kicsi koromtól fogvást állandóan munkában voltam. Jártam iskolába hét esztendeig, azután erdőn, mezőn dolgoztam, menni kellett a tehenek előtt, búzaaratáskor a szálat szedni kellett” – hangoztatja Pista bácsi a díjnyertes filmen.
Hozzáteszi, a mostani gyermekek nem tudják, mi az élet, hiszen apjuk, anyjuk megteremt mindent, a gyermekek pedig mehetnek játszani, mindenhová elengedik őket. „Engem csak az erdőre s a mezőre eresztettek el. S amikor leszereltem a katonaságtól, Homoródon a deszkagyárban dolgoztam.
Aki sokat keres, sokat költ, aki kevesebbet, az beosztja, s annak es van” – vallja Kolumbán Pista bácsi. Felesége arról mesél, az édesapját elvitték katonának, így őket az édesanyja nevelte,
Deák András arról is beszélt, az időseket meghallgatva arra a következtetésre jut: régen, bár sokkal nehezebb körülmények közt éltek, talán mégis boldogabbak voltak az emberek.
„Legtöbbször olyan alanyt keresünk, aki nem annyira iskolázott, hanem egyszerű bölcsességgel rendelkező, falusi, ott dolgozó, ott élő öreg. Természetesen az értelmiségiek meglátása is fontos, de ők talán másként mondják el a gondolataikat, lehet, hogy nem mutatkoznak annyira spontánnak, vagy picit tartanak is attól, hogy mit hogyan meséljenek el” – állapította meg a filmek alkotója.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a kezdeményezés Erdővidékre, az ottaniakra összpontosított, de mivel azt látják, hogy nagyon népszerűek a filmek, sokakhoz eljutnak, nagy a követőtáboruk – vannak köztük többmilliós, vagy 500 ezres nézettségűek is –, azt szeretnék, ha más székelyföldi régiókra is kiterjesztenék. „Szívesen kibővítenénk a projektet, ha találunk támogatást erre” – mondta Deák András. Kitért arra is, hogy az MTVA-tól is megkeresték már őket, de még nem tudni, hogy milyen formában lehetne megjeleníteni a filmeket, mert eleve nem tévés formátumúra tervezték őket. A mai, a közösségi oldalakat használó nézők egyre inkább a rövid, párperces videókhoz vannak szokva.
Az Erdővidék száz arca sorozat videói kezdetben 3–5 perces hosszúságúak voltak, de a közönség részéről sok üzenet, hozzászólás érkezett az alkotókhoz, hogy hosszabb ideig is szívesen látnák-hallanák a megszólalókat. „Most már nőtt a videók hossza a nézők kérésére, 7 perces kisfilmeket is készítünk” – számolt be Deák András. A kisfilmsorozat az Erdővidék Facebook-oldalon érhető el.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!