Kolumbán Pista bácsi és felesége, Esztike néni Az egyetértés útján című kisfilm forgatásán
Fotó: Erdővidék száz arca
Az elkényelmesedett mai embernek tartanak egyfajta tükröt azok a párperces, nagyon népszerűnek bizonyuló kisfilmek, amelyeket erdővidéki idős emberekről forgat Deák András. Az Erdővidék száz arca című sorozat egyik darabját a Lakitelki Filmszemlén díjazták a hét végén. Deák Andrással a rövid filmes etűdök elkészítéséről, sikeréről beszélgettünk.
2021. november 23., 14:592021. november 23., 14:59
2021. november 23., 16:042021. november 23., 16:04
Újabb elismerést nyert az erdővidéki idős emberek élettörténeteit rövid filmes etűdökben rögzítő, Erdővidék száz arca című sorozat: Deák András és Szőcs Szilárd Az egyetértés útján című alkotása a hét végén díjat nyert a Lakitelki Filmszemlén.
A sorozat párperces darabjai nagyon népszerűnek bizonyulnak a világhálón, és a filmes szakma is elismeréssel illeti őket. Az egyetértés útján című videó a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 250 ezer forintos különdíját, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület 100 ezer forintos különdíját, a mezőörsi Gróf Széchenyi István Népfőiskola 25 ezer forintos különdíját és háromnapos forgatási lehetőséget a Színház- és Filmművészeti Egyetem műtermében és eszközeivel, valamint az utómunka lehetősége különdíjakat nyerte el a Lakitelki Filmszemlén – adta hírül az MTI.
Deák András a Krónikának elmondta, a párperces videókból álló sorozat, amely az erdővidéki, székelyföldi idősebb emberek portréját szeretné reflektorfénybe állítani, immár a 24. darabjánál tart. Olyan emberek arcát, megszólalását, gondolatait rögzítik, akiknek élettörténete, hite, szeretete példát mutathat a fiatalabb generációk számára.
„Terveink szerint idén a 31. videó is elkészül. Az idős embereket azért is szeretnénk mielőbb filmekben megszólaltatni, mert sajnos sorra eltávoznak közülünk. Azok közül, akiket eddig a filmecskékben bemutattunk, már négyen elhunytak” – ismertette Deák András. Kifejtette, az alanyokat úgy választják ki, hogy vagy valaki javasol nekik erdővidéki időseket, vagy pedig az alkotók meglátnak az utcán öregeket, akiket megkérdeznek, hogy vállalják-e a filmezést.
– tudtuk meg Deák Andrástól.
Tapasztalata szerint a mai világ el van kényelmesedve, az idős, sok nehézséget megélt emberek élettapasztalata talán segíthet a fiatalabbaknak árnyaltan látni. „Kicsi koromtól fogvást állandóan munkában voltam. Jártam iskolába hét esztendeig, azután erdőn, mezőn dolgoztam, menni kellett a tehenek előtt, búzaaratáskor a szálat szedni kellett” – hangoztatja Pista bácsi a díjnyertes filmen.
Hozzáteszi, a mostani gyermekek nem tudják, mi az élet, hiszen apjuk, anyjuk megteremt mindent, a gyermekek pedig mehetnek játszani, mindenhová elengedik őket. „Engem csak az erdőre s a mezőre eresztettek el. S amikor leszereltem a katonaságtól, Homoródon a deszkagyárban dolgoztam.
Aki sokat keres, sokat költ, aki kevesebbet, az beosztja, s annak es van” – vallja Kolumbán Pista bácsi. Felesége arról mesél, az édesapját elvitték katonának, így őket az édesanyja nevelte,
Deák András arról is beszélt, az időseket meghallgatva arra a következtetésre jut: régen, bár sokkal nehezebb körülmények közt éltek, talán mégis boldogabbak voltak az emberek.
„Legtöbbször olyan alanyt keresünk, aki nem annyira iskolázott, hanem egyszerű bölcsességgel rendelkező, falusi, ott dolgozó, ott élő öreg. Természetesen az értelmiségiek meglátása is fontos, de ők talán másként mondják el a gondolataikat, lehet, hogy nem mutatkoznak annyira spontánnak, vagy picit tartanak is attól, hogy mit hogyan meséljenek el” – állapította meg a filmek alkotója.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a kezdeményezés Erdővidékre, az ottaniakra összpontosított, de mivel azt látják, hogy nagyon népszerűek a filmek, sokakhoz eljutnak, nagy a követőtáboruk – vannak köztük többmilliós, vagy 500 ezres nézettségűek is –, azt szeretnék, ha más székelyföldi régiókra is kiterjesztenék. „Szívesen kibővítenénk a projektet, ha találunk támogatást erre” – mondta Deák András. Kitért arra is, hogy az MTVA-tól is megkeresték már őket, de még nem tudni, hogy milyen formában lehetne megjeleníteni a filmeket, mert eleve nem tévés formátumúra tervezték őket. A mai, a közösségi oldalakat használó nézők egyre inkább a rövid, párperces videókhoz vannak szokva.
Az Erdővidék száz arca sorozat videói kezdetben 3–5 perces hosszúságúak voltak, de a közönség részéről sok üzenet, hozzászólás érkezett az alkotókhoz, hogy hosszabb ideig is szívesen látnák-hallanák a megszólalókat. „Most már nőtt a videók hossza a nézők kérésére, 7 perces kisfilmeket is készítünk” – számolt be Deák András. A kisfilmsorozat az Erdővidék Facebook-oldalon érhető el.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
szóljon hozzá!