A 20. század eleji kolozsvári polgári mentalitás története is nyomon követhető Hintz Ella képein
Fotó: Hintz Ella/archív
Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékából nyílik csütörtökön kiállítás a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban. A fotóhagyatékot a jelenleg Németországban élő család őrzi, a képek digitalizálását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán működő Erdélyi Audiovizuális Archívum munkatársai végezték el.
2022. március 17., 11:462022. március 17., 11:46
2022. március 17., 11:492022. március 17., 11:49
Családi képgyűjteményből nyílik ma tárlat Kolozsváron: az Erdélyi Néprajzi Múzeumban dr. Hintz Györgyné, született Boros Ella műkedvelő fotográfusnő képei lesznek megtekinthetőek.
Hintz Ella fotóhagyatékát a jelenleg Németországban élő család őrzi, a képek digitalizálását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán működő Erdélyi Audiovizuális Archívum munkatársai végezték el. „Hogyan ismerhető meg egy 20. század elején élt nő személyisége, életmódja, hogyha nem vezetett naplót, nem írta meg önéletírását, viszont kézműveskedett és fényképezett? Noha a Hintz család neve a Gyógyszerészeti Múzeum révén benne van a kolozsvári köztudatban, a család képgyűjteménye mégis arra mutat rá, ami a helytörténeti munkákban ez idáig többnyire láthatatlan maradt” – olvasható a szervezők közleményében.
Mint a kiállítók írják, a nevekhez és biográfiákhoz képest a fényképek a közéleti szereplők emberi, hétköznapi arcát, történeteit sejtetik, amelyekről írásos feljegyzések nem készültek ugyan, azonban megfelelő dekódolással a 20. század eleji kolozsvári polgár mentalitástörténetéhez juthatunk el. Mindennek a kontextusa pedig a pezsgő fotósélet a két világháború közötti Kolozsváron, hiszen Hintz Ella fotóstársaságok aktív szereplője volt, képei kiállításokon szerepeltek.
Kik, milyen hatásoknak, impulzusoknak köszönhetően kezdték el használni a fényképezőgépet? Mit olvashatunk ki az archív fotókból a jelenben? „A kiállításon az archív képek mellett interjúkat is bemutatunk a Hintz család tagjaival, Hintz Georggal és Hintz Gábor Csabával, valamint a Hintz-villa jelenlegi lakóival, Anca Gogâltannal és Georgiana Tirttel.
Hintz Ella fotóhagyatékát a jelenleg Németországban élő család őrzi, a képek digitalizálását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán működő Erdélyi Audiovizuális Archívum munkatársai végezték el. A kiállításon bemutatjuk Mikola Csengele, a Sapientia 3. éves média szakos hallgatójának kortárs képátdolgozásait. Képsorozatának címe: „Színekbe burkolt Madonna” – olvasható a közleményben. A tárlat kurátora Blos-Jáni Melinda és Mira Marincaș, a Sapientia egyetem oktatói. A digitális képfeldolgozást Blos-Jáni Melinda, Mira Marincaș, Tóth Orsolya végezte.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!