Fotó: Krónika
A Gegő család ugyanis a kétszáz lelkes Beszterce-Naszód megyei bányászfaluban néhány éve megvásárolta azt a kis ingatlant, amelyről Reményik Sándor 1921-ben Az utolsó ház című versét írta. A Radnai-havasok legmagasabb, 2279 méteres csúcsa, az Ünőkő lábánál elhelyezkedő faluban Gegőék panzióvá fejlesztették a nagyobbik épületet, továbbá a Reményik által megörökített havasi faházban saját költségen és a magyarországi Kráter Műhely Egyesület támogatásával vendégfogadásra is alkalmas emlékházikót hoztak létre. Ezt avatták fel szombaton az óradnai Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Kultúrotthon, valamint a Kráter Műhely Egyesület szervezésében, az Óradnai Magyar Kulturális Napokkal összekapcsolt ünnepségen. Szombat óta tölgyfatábla hirdeti a kis ház falán, hogy Reményik Sándor Radnaborbereken alkotta a Vadvizek zúgása versciklusát, a zsebkendőnyi szobában pedig Reményik-relikviák, ezek között kézirat- és levélmásolatok, valamint fényképek láthatók. Az emlékhely és gyűjtemény a Reményik által szerkesztett Pásztortűz, valamint a Helikon folyóirat néhány korabeli példányával gazdagodott, amelyeket a húsz éve Budapesten élő kolozsvári író, Bágyoni Szabó István hozott el; valamint a költő ritkaságszámba menő, 1924-ben megjelent, A műhelyből című verseskötetével, amelyeket Németh László lánya, Németh Ágnes személyesen adott át az emlékszoba alapítóinak. E kötet értékét növeli, hogy a Reményik költészetéről tanulmányt író Németh László ceruzával írt bejegyzéseit tartalmazza.
Reményik Sándor ilyenszerű „felfedezéséről” beszélt előadásában Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész is. Turcsány szerint „a költő a radnaborbereki vadonban nem a tájat leíró, hanem az itteni, közös létünk fájdalmait megíró verseket alkotott”. Dávid Gyula kiemelte: a Trianon utáni nagy erdélyi költőtriász – Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tompa László – tagjai közül egyedül Reményik költészetéből hiányzik a tájleírás, ugyanis az ő figyelmét nem a festői látvány, hanem a hely lelke kötötte le. Szabó Csaba televíziós szerkesztő, a Világhírnév című portál tulajdonosa azt szorgalmazta: irodalmi turizmust kell indítani, Reményik-, Áprily- és Kós-túrákat kell szervezni ahhoz, hogy az érdeklődők, főleg a fiatalok a korabeli alkotások születésének helyszínein ismerkedjenek az erdélyi magyar irodalommal. „Kós Károlyt úgy lehet jobban megérteni, ha elmegyünk a Vlegyászára, Áprilyt pedig úgy, ha elindulunk az irisórai szarvas nyomán. Reményik is úgy érthetőbb, ha a már csak románul beszélő borbereki magyarokkal is szóbaállva, bebarangoljuk azokat a helyeket, ahol például a Templom és iskola, Az utolsó ház, a Vadvizek zúgása című versei születtek” – hangoztatta Szabó. Indítványa próbatételeként Gurka Balla Ilona kolozsvári diák az Izvor mentén szavalta el Reményik több versét, az Ördögszoros című költeményt pedig csak alapos figyelemmel lehetett hallani – éppen az Izvor zúgása miatt.
A nyelv- és értékmentést célozta délután az óradnai művelődési otthonban lezajlott műsor is. Strambu Osztrovszky Erzsébet helyi RMDSZ-elnök és Bauer Ilona helyi nyugalmazott magyar szakos tanár ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a helyi asszonykórus, valamint a Beszterce-Naszód megyei Almásmálom Almavirág Egyesülete műsorát.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.