Buzás Pál elkötelezetten gyűjtötte Kalotaszeg népzenéjét
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
2025. március 26., 16:382025. március 26., 16:38
A kedden elhunyt Buzás Pál zeneművészről a Kolozsvári Magyar Opera közleményében az olvasható, „az értékmentő cselekvő emlékezés hatotta át gyermekkorától haláláig tartó kalotaszegi vonzódásában”.
Buzás Pált Kalotaszeg iránti szeretete arra ösztönözte, hogy népdalokat gyűjtsön, falusi kórusokat vezessen, és évről évre megszervezze a gyermekek és fiatalok számára a májusi népdalversenyt a körösfői Riszeg-tetőn.
Angi István zeneesztéta, publicista, kritikus, a Gheorghe Dima Zeneakadémia nyugalmazott professzora így írt róla: ,,Megidézni Buzás Pál elkötelezett szolgálatának negyven évét a zongorapedagógiában felemelő élmény. És emlékeztető. A jóra, a szépre, az igazra eszményeink és valóságunk mindennapjainak kereszttüzében. Ebben a felemelő élményben ott sorjázott negyven év zongora-pedagógiájának öröme-bánata. A sikerek, az eredmények, és azok az elvárásokon is túli teljesítmények a maguk külön szépségében, amelyek csendes-szerényen már-már a felejtés áldozataivá váltak. Ám a felejtés ellenszere az emlékezés. A sok-sok munka, fáradozás, ideig-óráig tartó elcsüggedés,
s ráalapozódó művészi és pedagógiai karrierjüket, amely révén mesterük gazdag és soha el nem öregedő életművét vitték és viszik tovább.”
A népzenegyűjtő 2022-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díját vehette át. Ezzel az elismeréssel méltatták munkásságát, miszerint elévülhetetlen érdemeket szerzett szülőföldje, Kalotaszeg népszokásainak, művelődéstörténetének, irodalmának kutatása és tanulmányozása során.
Munkásságát rádiós és televíziós felvételek dokumentálják, amelyek lehetővé tették, hogy szélesebb közönség is megismerhesse művészetét. A zenekritikák dicsérik előadásmódját, zenei érzékenységét és pedagógiai tevékenységét. Hozzájárulása az erdélyi magyar kultúrához nemcsak a zenei élet színesítésében, hanem a közösségi identitás erősítésében is megmutatkozott.
Életének 75. évében elhunyt Balázs Éva színművésznő, a marosvásárhelyi színház nyugalmazott társulati tagja – közölte a Tompa Miklós Társulat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!