Fotó: Háromszék napilap
Életének 73. évében elhunyt Bogdán László József Attila- és Márai Sándor-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék napilap főmunkatársa – tudtuk meg a Háromszék napilap szerkesztőségétől.
2020. augusztus 10., 18:212020. augusztus 10., 18:21
2020. augusztus 10., 18:232020. augusztus 10., 18:23
Bogdán László Sepsiszentgyörgyön született 1948. március 8-án. Középiskolai tanulmányait a Székely Mikó Kollégiumban végezte, 1966-ban érettségizett. Segédraktárnok, állategészségügyi munkás, keramikus, nevelő, művelődési aktivista, majd 1969-től a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör napilap belső munkatársa volt.
Első verse az Ifjúmunkásban jelent meg; rendszeresen közölt verseket, novellákat, kritikai írásokat, műfordításokat és publicisztikát az Utunkban, Igaz Szóban, heti- és napilapokban. Szerepelt a Kapuállító című antológiában (1971). 1987-től A Hét című bukaresti hetilapot szerkesztette. Az 1990-es években a sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapba politikai, kulturális és művelődéspolitikai cikkeket írt.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az 1995. évre nívódíjjal jutalmazta Bogdán László publicisztikai tevékenységét. Számos verseskötete, regénye látott napvilágot, írói álneve Vaszilij Bogdanov.
Kötetei többek közt: Matiné (versek, Bukarest, 1972), Helyszínkeresések forgatáshoz (regény, Bukarest, 1978), Címeremben két hattyú (regény, Bukarest, 1980), Játék mozgó tükrökkel (elbeszélések, Bukarest, 1983), A késdobáló, avagy A jobb kézre húzott kesztyűk városa. Töredékek vígeposzból. Kriterion, Bukarest, 1991, Az ördög Háromszéken. Töredékek vígeposzból. Szocreál ponyva; Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1997, Átiratok múzeuma. Versek; Mentor, Marosvásárhely, 1998, Az erdélyi madonna. Fejezetek egy regényből; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004, P. a ketrecben. Versek; Mentor, Marosvásárhely, 2004, A két boldog fénygombolyag. A kintrekedtek 3.; Mentor, Marosvásárhely, 2011, Vaszilij Bogdanov: A végzet kirakós játékai. Összegyűjtött versek I. 1914–1925; Mentor, Marosvásárhely, 2013, A démon Berlinben. Csábítás passziánsz. Lermontov kontra Bódy Gábor; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2018.
Díjai: Látó nívódíj (1992, 1998), Füst Milán-díj (1993), MÚRE-nívódíj (1995), Déry Tibor-jutalom (1999), Arany János-jutalom (2000), Márai Sándor-díj (2008), József Attila-díj (2010), a Román Írószövetség prózadíja (2000, 2010).
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!