Egyelőre online tekinthető meg a kolozsvári egyetem 322 éves múltját bemutató tárlat

Daniel David, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora nyitotta meg a tárlatot a középkori épületben

Fotó: Facebook/Universitatea Babeş-Bolyai

A kolozsvári egyetem 322 éves múltját mutatja be a Város és az Akadémia című kiállítás, amelyet Daniel David, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora nyitott meg a Szabók bástyájában. A tárlat anyaga online megtekinthető, a járványügyi korlátozások feloldása után pedig személyesen is látogatható lesz.

Kiss Judit

2020. november 20., 09:232020. november 20., 09:23

2020. november 20., 09:362020. november 20., 09:36

Kolozsváron 322 évvel ezelőtt, 1698. november 17-én nyitotta meg újra kapuit az Academia Claudiopolitana, az ország első egyetemi rangú intézménye, ennek a hagyománynak az emlékére a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Szabók bástyájában rendezte meg A Város és az Akadémia kiállítást. A tárlatot Daniel David rektor nyitotta meg a héten. A járványügyi korlátozások feloldása után a közönség számára is látogatható lesz a kiállítás, amelyről videó és képek tekinthetőek meg az egyetem honlapján és Facebook-oldalán.

Azért esett választásunk a Szabók bástyájára, mert a középkori építmény a királyi adománylevél által 1581-ben az Academia Claudiopolitanának adományozott környéken található, a városfallal egybeépülve, a templommal, a kertekkel, az udvarokkal, a tornyokkal és a városfal közelében lévő összes környező hellyel együtt”

– magyarázta Daniel David. Hozzátette, a kiállításon felidézik és szemléltetik, ahogy a jelenkor számára szokatlan akadémiai ünnepi öltözet az akadémiai közösség történelmi autonómiáját, valamint az egyházzal való történelmi kapcsolatot szimbolizálja.

Az Academia Claudiopolitanát Báthory István fejedelem alapította 1581-ben, a kolozsvári Farkas utcában található református (akkor ferences) templom környékén. Az intézményt a jezsuiták vezették. Az Academia kisebb-nagyobb megszakításokkal 1606-ig működött, ez volt az első egyetemi rangú intézmény a jelenlegi Románia területén. A 18. századtól Universitas Claudiopolitanává lép elő, így válik az ország első, egyetem nevet és rangot viselő intézményévé.

Legfejlettebb időszakában császári egyetem, a Caesareo-Regia Universitas Claudiopolitana nevet viseli, és négy kart működtet (filozófia, teológiai, orvos-, illetve jogtudomány), ezeken német és magyar nyelven folyik az oktatás.

1786 után az Universitas Claudiopolitanát egyetemi rang nélküli felsőoktatási intézménnyé alakítják (félegyetemi ranggal működik tovább, azaz filozófia szintű és/vagy baccalaureus/magister szintű képesítést nyújt, de doctor címet nem), később pedig az Orvosi-Sebészeti Intézet (1850 után) és az 1863-ban újraalapított Királyi Jogakadémia marad fenn.

Ez a két félegyetemi felsőoktatási intézmény 1872-ben betagozódik az új kolozsvári magyar egyetembe, amely 1919-ben Kolozsvári Román Tudományegyetemmé alakul át. A kommunizmus időszakában, 1959-ben a magyar egyetem utódja, a Bolyai Egyetem és a román egyetem utódja, a V. Babeș Egyetem Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néven egyesül, így viszi tovább a BBTE ezt a nagy múltú akadémiai hagyományt.