A kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak
Fotó: Zoltán Ildikó
Lehetőség nyílik felfedezni a kincses város történelmének eddig „láthatatlan” arcát a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban csütörtökön megnyílt kiállításon, mely Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékát vonultatja fel. Az érdeklődők egy olyan nő munkáit ismerhetik meg, aki nem történelmi eseményekről vagy politikáról alkotott, hanem a család, a nőiség, a nő társadalmi szerepének tematikáját dolgozta fel.
2022. március 18., 10:142022. március 18., 10:14
A megnyitón nemcsak Hintz Ella (született Boros, 1885–1975) hagyatékát ismerhették meg a részvevők. Blos-Jáni Melinda, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója elmondta, hogy a kiállítás tulajdonképpen az általa szerkesztett, Belső képek című magyar nyelvű könyv adaptációja. A napokban jelenik meg a román nyelvű kiadás, mely az Imagini interioare címet kapta.
Fotó: Zoltán Ildikó
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogyan fedezték fel Hintz Ella történetét. „Mivel érdekelt a fotográfia története, elkezdtem kutatni a nem annyira ismert fényképészeket, akik a két világháború között munkálkodtak. A kolozsvári származású Orbán Lajos fényképész gyűjteményén dolgoztam, ami elvezetett a Tessar Teke Társaság nevű kolozsvári amatőr fényképészegylethez, melynek dr. Hintz György kolozsvári gyógyszerész volt az elnöke” – ismertette Blos-Jáni Melinda. Hozzátette: a Hintz Gábor Csabával való találkozás után tudta meg, hogy nem dr. Hintz György, hanem felesége, Ella készítette a képeket.
Georg Hintz
Fotó: Zoltán Ildikó
Georg Hintz, Ella dédunokája felidézte gyerekkorát, amikor nagyon sok időt töltöttek együtt. Elmondása szerint a művésznő nagyon intelligens, aktív és elfoglalt volt. Beszélt angolul, fényképezett, festett és mindemellett Kolozsváron ő volt az első nő, akinek jogosítványa volt.
„Örülök, és biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon örülne ennek a kiállításnak” – mondta Georg Hintz.
Georg Hintz és Mikola Csengele
Fotó: Zoltán Ildikó
Az esemény megnyitóján Gaal György helytörténész is megosztott néhány gondolatot, emléket a jelenlévőkkel. Személyesen ismerte Ellát, akihez távoli rokoni szálak fűzik. „Gyerekkorom óta ismerem Ellát, sőt Gyurka bácsit is, mert távoli rokonok voltunk, és a nagymamámmal időnként meglátogattuk őket. Még mindig emlékszem, hogy néz ki egy 20. század eleji polgári ház” – fogalmazott Gaal György. Szerinte a kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak.
Gaal György és Bokor Zsuzsa (jobbra)
Fotó: Zoltán Ildikó
Bokor Zsuzsa társadalomtörténész szerint a képeken keresztül egy kevésbé ismert személy elemző tekintetét láthatjuk, aki lehetővé teszi a néző számára, hogy belépjen az ő világába, a korba, melyben élt és alkotott. Ez a nagyon törékeny és gyengéd történet találkozik a város helytörténetével. „Úgy néz ki, mint egy puzzle több ezer darabja” – közölte a társadalomtörténész. „Meghívlak titeket, hogy vegyetek részt Ella történetének rekonstruálásában. Éljük át újra azt a pillanatot, amikor ezeket a képeket készítette.
– buzdított Bokor Zsuzsa.
Fotó: Zoltán Ildikó
Mira Marincaș, a Sapientia oktatója úgy fogalmazott, számára nagy megtiszteltetés volt felfedezni a sok intimitást, érzést, érzelmet és törődést egy olyan világ iránt, melyet elveszítünk a virtuális, digitális világgal szemben. A kiállításon bemutatták Mikola Csengele, a Sapientia harmadéves média szakos hallgatójának kortárs képátdolgozásait, melyek az összerakott puzzledarabkákból történetté alakulnak. „Ezt a kis szobát úgy nevezném, mint verziótörténetek. Azokat az érzéseket, amelyeket Ella lefényképezett, én a színeimmel egy kicsit restauráltam” – fogalmazott az egyetemi hallgató.
Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékából nyílik csütörtökön kiállítás a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!