Hintz Ella fotóhagyatékát a jelenleg Németországban élő család őrzi, a képek digitalizálását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán működő Erdélyi Audiovizuális Archívum munkatársai végezték el. „Hogyan ismerhető meg egy 20. század elején élt nő személyisége, életmódja, hogyha nem vezetett naplót, nem írta meg önéletírását, viszont kézműveskedett és fényképezett? Noha a Hintz család neve a Gyógyszerészeti Múzeum révén benne van a kolozsvári köztudatban, a család képgyűjteménye mégis arra mutat rá, ami a helytörténeti munkákban ez idáig többnyire láthatatlan maradt” – olvasható a szervezők közleményében.

Mint a kiállítók írják, a nevekhez és biográfiákhoz képest a fényképek a közéleti szereplők emberi, hétköznapi arcát, történeteit sejtetik, amelyekről írásos feljegyzések nem készültek ugyan, azonban megfelelő dekódolással a 20. század eleji kolozsvári polgár mentalitástörténetéhez juthatunk el. Mindennek a kontextusa pedig a pezsgő fotósélet a két világháború közötti Kolozsváron, hiszen Hintz Ella fotóstársaságok aktív szereplője volt, képei kiállításokon szerepeltek.

Kik, milyen hatásoknak, impulzusoknak köszönhetően kezdték el használni a fényképezőgépet? Mit olvashatunk ki az archív fotókból a jelenben? „A kiállításon az archív képek mellett interjúkat is bemutatunk a Hintz család tagjaival, Hintz Georggal és Hintz Gábor Csabával, valamint a Hintz-villa jelenlegi lakóival, Anca Gogâltannal és Georgiana Tirttel.

Hintz Ella fotóhagyatékát a jelenleg Németországban élő család őrzi, a képek digitalizálását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán működő Erdélyi Audiovizuális Archívum munkatársai végezték el. A kiállításon bemutatjuk Mikola Csengele, a Sapientia 3. éves média szakos hallgatójának kortárs képátdolgozásait. Képsorozatának címe: „Színekbe burkolt Madonna” – olvasható a közleményben. A tárlat kurátora Blos-Jáni Melinda és Mira Marincaș, a Sapientia egyetem oktatói. A digitális képfeldolgozást Blos-Jáni Melinda, Mira Marincaș, Tóth Orsolya végezte.