A kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak
Fotó: Zoltán Ildikó
Lehetőség nyílik felfedezni a kincses város történelmének eddig „láthatatlan” arcát a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban csütörtökön megnyílt kiállításon, mely Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékát vonultatja fel. Az érdeklődők egy olyan nő munkáit ismerhetik meg, aki nem történelmi eseményekről vagy politikáról alkotott, hanem a család, a nőiség, a nő társadalmi szerepének tematikáját dolgozta fel.
2022. március 18., 10:142022. március 18., 10:14
A megnyitón nemcsak Hintz Ella (született Boros, 1885–1975) hagyatékát ismerhették meg a részvevők. Blos-Jáni Melinda, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója elmondta, hogy a kiállítás tulajdonképpen az általa szerkesztett, Belső képek című magyar nyelvű könyv adaptációja. A napokban jelenik meg a román nyelvű kiadás, mely az Imagini interioare címet kapta.
Fotó: Zoltán Ildikó
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogyan fedezték fel Hintz Ella történetét. „Mivel érdekelt a fotográfia története, elkezdtem kutatni a nem annyira ismert fényképészeket, akik a két világháború között munkálkodtak. A kolozsvári származású Orbán Lajos fényképész gyűjteményén dolgoztam, ami elvezetett a Tessar Teke Társaság nevű kolozsvári amatőr fényképészegylethez, melynek dr. Hintz György kolozsvári gyógyszerész volt az elnöke” – ismertette Blos-Jáni Melinda. Hozzátette: a Hintz Gábor Csabával való találkozás után tudta meg, hogy nem dr. Hintz György, hanem felesége, Ella készítette a képeket.
Georg Hintz
Fotó: Zoltán Ildikó
Georg Hintz, Ella dédunokája felidézte gyerekkorát, amikor nagyon sok időt töltöttek együtt. Elmondása szerint a művésznő nagyon intelligens, aktív és elfoglalt volt. Beszélt angolul, fényképezett, festett és mindemellett Kolozsváron ő volt az első nő, akinek jogosítványa volt.
„Örülök, és biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon örülne ennek a kiállításnak” – mondta Georg Hintz.
Georg Hintz és Mikola Csengele
Fotó: Zoltán Ildikó
Az esemény megnyitóján Gaal György helytörténész is megosztott néhány gondolatot, emléket a jelenlévőkkel. Személyesen ismerte Ellát, akihez távoli rokoni szálak fűzik. „Gyerekkorom óta ismerem Ellát, sőt Gyurka bácsit is, mert távoli rokonok voltunk, és a nagymamámmal időnként meglátogattuk őket. Még mindig emlékszem, hogy néz ki egy 20. század eleji polgári ház” – fogalmazott Gaal György. Szerinte a kiállított fotók bevezetik a nézőt Ella és György családi és társasági életébe, valamint a házasélet intimebb részeibe is betekintést nyújtanak.
Gaal György és Bokor Zsuzsa (jobbra)
Fotó: Zoltán Ildikó
Bokor Zsuzsa társadalomtörténész szerint a képeken keresztül egy kevésbé ismert személy elemző tekintetét láthatjuk, aki lehetővé teszi a néző számára, hogy belépjen az ő világába, a korba, melyben élt és alkotott. Ez a nagyon törékeny és gyengéd történet találkozik a város helytörténetével. „Úgy néz ki, mint egy puzzle több ezer darabja” – közölte a társadalomtörténész. „Meghívlak titeket, hogy vegyetek részt Ella történetének rekonstruálásában. Éljük át újra azt a pillanatot, amikor ezeket a képeket készítette.
– buzdított Bokor Zsuzsa.
Fotó: Zoltán Ildikó
Mira Marincaș, a Sapientia oktatója úgy fogalmazott, számára nagy megtiszteltetés volt felfedezni a sok intimitást, érzést, érzelmet és törődést egy olyan világ iránt, melyet elveszítünk a virtuális, digitális világgal szemben. A kiállításon bemutatták Mikola Csengele, a Sapientia harmadéves média szakos hallgatójának kortárs képátdolgozásait, melyek az összerakott puzzledarabkákból történetté alakulnak. „Ezt a kis szobát úgy nevezném, mint verziótörténetek. Azokat az érzéseket, amelyeket Ella lefényképezett, én a színeimmel egy kicsit restauráltam” – fogalmazott az egyetemi hallgató.
Hintz Ella műkedvelő fotográfusnő hagyatékából nyílik csütörtökön kiállítás a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
szóljon hozzá!