A klasszikus magyar és világirodalom vidék fogalmát is körbejárták az előadók az E-MIL sztánai táborában
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Irodalmi helyszínen, a Szilágy megyei Sztánán szervezték erdélyi, magyarországi, kárpátaljai szerzők részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) táborát. A szerdán zárult, négynapos rendezvényről Karácsonyi Zsolt, az írószervezet elnöke elmondta, a felolvasások és előadások is arra mutattak rá, hogy „érdemes és jó ilyen táborokat szervezni, mert a teljes kép megmutatásával a pozitívumok irányába tudunk elmozdulni”.
2021. szeptember 01., 19:372021. szeptember 01., 19:37
A Szilágy megyei Sztánán tartotta szerdán zárult idei írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A rendezvényt immár 19. alkalommal szervezték, a mottó ezúttal Kányádi Sándor versének címe volt: „Vannak vidékek”.
Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a négynapos írótáborban harminc meghívott szerző vett részt, kárpátaljai, magyarországi és erdélyi írók, költők, akik számos régió sajátosságait járták körül előadásaikban. Az idős, a közép- és a legifjabb írónemzedékek tagjai is képviseltették magukat a sztánai rendezvényen akár táborlakóként, akár előadóként.
„Sztána Móricz Zsigmond és Kós Károly miatt is fontos irodalmi hely, és természetesen pompás táj, ezért is szerveztük itt az idei írótábort. Más kalotaszegi településeken is szerveztünk korábban írótáborokat, reméljük, a jövőben is több kalotaszegi helyszínen szervezhetjük meg az eseményt” – mondta Karácsonyi Zsolt.
A Szilágy megyei településen található a Varjúvár, Kós Károly egykori háza, amelyet az építész, író 1909-ben tervezett. Móricz Zsigmond több ízben is járt a kalotaszegi faluban, a sztánai farsangon való részvétele ihlette Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét.
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Kérdésünkre kitért arra is, mik voltak a legfontosabb hozadékai az idei írótábornak. „A Kányádi Sándortól vett idézet, a „Vannak vidékek” volt a tábor címe.
Az írótáborban a felolvasások és előadások is arra mutattak rá, hogy érdemes és jó ilyen táborokat szervezni, mert a teljes kép megmutatásával mégis a pozitívumok irányába tudunk elmozdulni” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt. A tábor délutáni és esti beszélgetésein Borcsa Imola, György Alida, Fekete Vince, Hertza Mikola, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Marcsák Gergely, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Orcsik Roland, Szentmártoni János és Sztercey Szabolcs olvasott fel műveiből.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!