A 17. Bukaresti Magyar Filmhetet Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című filmjével indítják
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Friss magyar filmeket láthat a bukaresti közönség november 12. és 19. között: immár tizenhetedik alkalommal szervezi meg a Bukaresti Magyar Filmhetet a Liszt Intézet Bukarest.
2023. november 09., 16:222023. november 09., 16:22
Amint az intézet közleményében olvasható, immár márkanevükké vált a rendezvény. A filmművészet bukaresti kedvelői már tudják és várják azt a novemberi hetet, amikor magyar filmek kerülnek a Román Parasztmúzeum mozijának nagyvásznára, hiszen ez a magyar film ünnepe a román fővárosban. Az egyhetes eseménysorozaton olyan új filmeket vetítenek, amelyek az elmúlt évben kerültek bemutatásra, nemzetközi filmfesztiválokon elismeréseket szereztek, illetve eddig még nem vetítették Bukarestben.
Buvári Tamás A másik érintése című filmje az emberi érintés hiányát ábrázolja egy háromtagú család történetén keresztül
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Stork Natasa ebben a filmben egy egypetéjű ikerpárt játszik és a történet e két szemszögből körvonalazódik ki a néző számára, úgy, hogy Stork Natasa tulajdonképpen négy szerepet játszik benne.
Az elmúlt évek magyar elsőfilmes sikereinek „laboratóriuma” a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja. A program keretében elkészült filmek közül a bukaresti közönség – a nyitófilm mellett (Veszélyes lehet a fagyi) – romániai premieren láthatja a nemrégiben Varsóban három díjjal kitüntetett Elfogy a levegő című filmet, az erdélyi születésű Moldovai Katalin rendezésében, aki elkíséri filmjét Bukarestbe, valamint a Látom, amit látsz című filmet Szabó Mátyás rendezésében. Az Inkubátor Program 2015-től működik a Magyar Nemzeti Filmintézet keretében, és azzal a céllal jött létre, hogy első, egész estés (min. 70 perces) filmek elkészülését támogassa. A program lehetőséget teremt a fiatal rendezők innovatív, kísérletező alkotói bemutatkozására, és kiemelt célja, hogy biztosítsa a magyar film műfaji sokszínűségét. A program által a Nemzeti Filmintézet célja, hogy a fiatal pályázó filmesek megismerjék az NFI támogatási rendszerét és megfelelő referencia szerzése révén a későbbi pályázatokban minél sikeresebben szerepeljenek, ami számos Inkubátor programban készült első filmnél már megtörtént, hisz ezek a filmek éppúgy megállják a helyüket és díjakat hoznak nemzetközi fesztiválokról, mint a nagyobb költségvetésből készült, tapasztaltabb rendezők által készített alkotások.
Madarász Isti Átjáróház című filmje egy elsőre kissé morbidnak tűnő, de annál mulatságosabb témát dolgoz fel: azt, hogy az igaz szerelem a síron túl is kitart. Szabó Mátyás Látom, amit látsz című filmje egy másfajta szerelmet mutat be: szubjektálás segítségével a film főhőse a szeretett lány szemein keresztül látja a világot. A harmadik fantasy egy gyerekeknek szóló mesefilm, El a kezekkel a Papámtól! címmel, amelyet Dobó Kata és Gulyás Buda rendeztek.
A roma identitás aktuális megítéléséhez nyúl hozzá Háromezer számozott darab című film
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Császi Ádám második nagyjátékfilmjében újra egy aktuális témához nyúlt – a 2014-ben, a 8. Bukaresti Magyar Filmhéten bemutatott Viharsarok után (amelyben egy fiatal fiú önmagát keresve egy másik fiatal fiú által próbál válaszokat találni), nyolc évvel később a roma identitás aktuális megítéléséhez nyúl hozzá Háromezer számozott darab című filmjében. Buvári Tamás A másik érintése című filmjében egy mindannyiunk számára túlságosan ismerős szituációt visz el a végletekig, a filmben az emberi érintés hiányát ábrázolja egy háromtagú család történetén keresztül. A különleges hangulatú road movie bukaresti bemutatóján jelen lesz a rendező is.
A magyar filmművészet mindig is a világ élvonalába tartozott. Felejthetetlen alkotások sorát lehetne számba venni, melyek közül évek óta a Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában újabb és újabb alkotások kerülnek felújításra. Ezek rendszeresen helyet kapnak a Bukaresti Magyar Filmhét programjában is, sőt Intézetünk elindított egy évente bemutatásra kerülő Magyar Klasszikusok sorozatot, amelyben a Magyar Filmarchívum felújítási munkáiból mutatunk be. Idén a Filmhét keretében Gazdag Gyula A sípoló macskakő című filmjét láthatjuk, amely az egyik legjobb példája a magyar direct cinema műfajnak, és amelynek Gazdag Gyula meghatározó alakjaként vált ismertté. Gazdag Gyula alkotói módszerének jellegzetessége, hogy műfajra való tekintet nélkül próbálta meg a szocialista rendszerben tapasztalható abszurditást komédiába fordítani, szarkasztikus humorral ábrázolni. Ezt a filmet mindössze 24 évesen forgatta, és ez volt az első filmje, melyet rendszerkritikus hangvétele miatt az elkészülte után betiltottak, mégis 1972-ben bemutathatta a magyar közönségnek, és noha 1973-ban a Magyar Filmkritikusok a Legjobb első filmes rendező díjával tüntették ki, nemzetközi premierre 1979-ig kellett várnia.
A Filmhét dokumentumfilmes programjában idén két sport témájú film lesz látható: a Szarka Nóra rendezte Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm az 1940-es évekbeli magyar téli olimpia megrendezésének előkészületeit meséli el. A film bemutatja a meg nem valósult erdélyi téli olimpia ötletét, a terveket és Borsafüredet, a még ma is álló létesítményekkel együtt – ezekről majd Csortos Szabó Sándor, a film producere fog mesélni a bukaresti közönségnek. A Borsody István rendezte
A közönség romániai premieren láthatja a nemrégiben Varsóban három díjjal kitüntetett Elfogy a levegő című filmet
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A kisjátékfilmes összeállításkban idén bemutatjuk a Filmtett Workshop filmjeit. A kolozsvári Filmtett Egyesület évente szervez egy nyári tábort, ahol neves magyar filmesek (forgatókönyvírók, rendezők, vágók, hangmérnökök, producerek) irányításával a fiatal pályakezdő filmeseknek lehetőségük van egy kisjátékfilmet forgatni, betekintést nyerve ezáltal a filmkészítés összes fázisába, a forgatókönyv megírásától, az előkészítésen, gyártáson, forgatáson keresztül egészen a vágásig és hangutómunkáig. Intézetünk évről-évre támogatja ezen kezdeményezést, és idén a Filmhét keretében bemutatjuk a 2023 nyarán, a 19. Filmtett tábor keretében készült filmeket.
Idén sem hagyják a fiatal nézőket nagyvásznon látható filmes élmény nélkül: számukra a Bogyó és Babóca nagysikerű filmsorozat újabb füzérét vetítjük, ezúttal a Hónapok meséit, az Oscar díjra is nevezett M.Tóth Géza rendezésében, akinek e film elkészülésében Fazakas Kinga volt a társrendezője.
A Dobó Kata és Gulyás Buda rendezte élőszereplős mesefilm, az El a kezekkel a Papámtól! című film különleges látvány- és fantáziavilággal és sok zenével. A film csodálatos látványvilágához hozzájárultak Bárdosi Ibolya jelmezei, akinek munkásságát a 12. Bukaresti Magyar Filmhét keretében, a Film-Jel-Mez című kiállításon láthatta korábban a bukaresti közönség.
A Filmhetet november 19-én vasárnap, a Nyugati nyaralás című vígjátékkal zárják, amelyben újra egy közönségkedvencet készített a Tiszeker Dániel – Lévai Balázs rendezőpáros. A film főhőse egy ügyes autószerelő, aki a 80-as évek Magyarországán az útlevél-tiltásnak esik áldozatául, és amit úgy játszik ki családjával, hogy nyugaton nyaraló magyarok helyett inkább nyugatról érkező turisták lesznek a Balatonon, és
A Filmhét szokásos hétfői filmes megnyitóját megelőzi idén is a fesztivál 0-ik napjaként emlegetett vasárnapi rendezvény, melynek az intézet ad otthont (Gina Patrichi u. 8. sz.): a FILM – HANG – MESTER című kiállítás, amely a film hangmesteri munkáját mutatja be a kortárs magyar filmipar 10 legreprezentatívabb filmes alkotása révén.
A részletes program a culture.hu honlapon található.
Nemcsak a magyarországi kultúrát, de a teljes Kárpát-medence magyar kultúráját igyekszik bemutatni a román közönségnek a harminc éve létrejött bukaresti magyar intézet – mondta el a Krónikának Kósa András László igazgató.
Jubileumi, 15. kiadásához érkezett a Bukaresti Magyar Filmhét, amelyet november 7. és 14. között tartanak a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében. Kósa András László, a Liszt Intézet igazgatója beszélt a szemléről a Krónikának.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!