Elment az erdélyi magyar színházigazgatók Nagyasszonya – Tompa Gábor nekrológja

Bisztrai Mária 1963-ban a Harag György rendezte, Tartuffe című előadásban  •  Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bisztrai Mária 1963-ban a Harag György rendezte, Tartuffe című előadásban 

Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bisztrai Mária tizenhat éven át igazgatta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, olyan időszakban, amely történelmileg már a Ceaușescu-féle kulturális forradalomhoz írható, hiszen csupán mandátumának első két éve esett a szigorú cenzúra alóli viszonylagos fellélegzési korszakra.

2020. december 08., 16:152020. december 08., 16:15

2020. december 09., 15:292020. december 09., 15:29

Ha végiglapozzuk ennek a tizenhat évnek a műsorterveit, feltűnően sok a klasszikus magyar dráma, vígjáték, népszínmű, zenés bohózat vagy 20. századi kortárs magyar szerzők műve. Olyan előadások születtek ebben az időszakban, amelyek akár három-négyszázas sorozatot is megértek, mint például A falu rossza vagy a Zsuzsi vagy éppenséggel a Piros bugyelláris, amelyek mind túlélték a Bisztrai Mária igazgatásának időszakát.

Petru Groza (Groza Péter) román miniszterelnök és Kabdebó Duci színésznő lányaként Bisztrai Mária ragaszkodott az erdélyi magyar közönség ízlésvilágához, fontosnak tartotta, hogy a magyar irodalom drámai remekei folyamatosan jelen legyenek a repertoárban és helyzeténél fogva el is tudta érni ezt.

Azokban az években a Kolozsvári Magyar Színház jóval több magyar szerző művét tűzte műsorára, mint bármelyik erdélyi magyar társulat.

Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a kolozsvári társulat első igazi megújulásának a korszaka is, Harag György szerződtetésével. Bár ízlése nem mindig egyezett a Haragéval, Bisztrai Mária felismerte Haragban a kor legjelentősebb magyar színházi rendezőjét, azt az újító szellemet, amely létrehozta az 1970-es években és a 80-as évek elején a színház addigi történetének egyik legfelvirágzóbb, művészileg legértékesebb korszakát.

Ezt pedig józan racionalitásával, műveltségével, higgadt és megfontolt döntéseivel sikerült mindig egyensúlyban tartania a nagy közönségsikerekkel.

Így születhettek meg olyan előadások, mint a Tornyot választok, A fekete macska, a Sütő-trilógia, az Öregház, A műtét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Éjjeli menedékhely, A szerető és a Csongor és Tünde, amelyek mellett műsoron maradt a Fenn az ernyőn nincsen kas, A kőszívű ember fiai, Az arany ember, A néma levente vagy az Egérút.

Noha színészi karrierje során számtalan jelentős szerepet játszott el a kolozsvári színpadon a Három nővér Natasájától, az Úri Muri Rhédey Eszterétől, A néma levente Ziliájáig vagy Bánk bán Gertrudisától Schiller Stuart Máriájáig, színésznőként nem tolakodott a Harag csapatába, igazgatói megbízása alatt fontosabbnak tartotta, hogy megteremtse a műsorpolitikai egyensúly mellett Harag György számára azt a kedvező alkotói légkört, amelyben létrejöhettek az egész erdélyi magyar színjátszás megújulását jelentő törekvések.

Minden művészi jellegű javaslatát feltétel nélkül megfogadta, mert felismerte benne a nagy formátumú művészt és színházi reformátort. Ő segítette hozzá Haragot, hogy az 1970-es évek második felétől útlevélhez jusson, és évente egy rendezésre kiutazhasson Újvidékre, amely Harag legmerészebb kísérleteinek színhelyévé vált.

Ő volt az első igazgatóm. Szintén Harag sugallatára szerződtetett Kolozsvárra és elintézte, hogy Nagyváradról azonnal ide „delegáljanak”, hiszen akkoriban az egyetem elvégzése után mindenkit kihelyeztek egy éppen üresedő állással rendelkező színházhoz.

Az már a cenzúra szempontjából egy sokkal szigorúbb korszaknak a kezdete volt, s én mégis olyan előadásokat állíthattam színpadra, mint a munkatáborba helyezett Manole mester vagy Bulgakov Iván, a rettentője, amelynek végén a szereplők belülről döngettek a vasfüggönyön. Az ideológiai főpróbák, úgynevezett „vizionálások” jogos ijedtségét a felügyelő elvtársakkal szemben Mária mindig fölényes mosollyal álcázta, és amikor fellélegezhetett, hogy az Iván… előadását módosítások nélkül engedték színpadra vinni, behívott az irodába, megkínált egy pohár konyakkal, rám kacsintott és így szólt: „Mindennek a fele az enyém!”

Közel negyven év távlatából, egy zűrzavaros és értékvesztett kor útvesztőjében, szeretettel és hálával gondolok vissza azokra az „inasévekre”, és igyekszem épségben és sértetlenül felmutatni következő találkozásunkkor azt a „másik felet”.

Isten nyugtasson békében,

Kedves Mária!

Tompa Gábor

korábban írtuk

Elhunyt Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja
Elhunyt Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja

Elhunyt életének 97. évében Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja – erősítette meg az intézmény.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 05., szerda

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma

Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.

Erdélyi magyar politikusok portréját mutatja be a Korunk új száma
2025. február 05., szerda

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben

Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.

A magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját tartják Bukarestben
2025. február 03., hétfő

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja

Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.

Elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja
2025. február 02., vasárnap

Az Angyal szállt le Babilonba a szentgyörgyi színház következő premierje

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő premierjére készül: Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül produkció Bocsárdi László rendezésében. A szentgyörgyi színház premierjét február 8-án és 9-én tartják.

Az Angyal szállt le Babilonba a szentgyörgyi színház következő premierje
2025. január 31., péntek

Újratervezi a Valahol Európában musicalt a kolozsvári opera, gyermekszereplőket keresnek

Újra színpadra állítja a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című, jó pár évvel ezelőtt nagy sikerrel játszott musicalt, amelyhez gyermekszereplőket keresnek.

Újratervezi a Valahol Európában musicalt a kolozsvári opera, gyermekszereplőket keresnek
2025. január 30., csütörtök

Másodszor is Oscar-díjas az erdélyi magyar informatikus

Az Amerikai Filmakadémia technikai Oscar-díjával ismerték el Áfra Attila Tamás munkáját: az informatikus egy nyílt forráskódú könyvtárt fejlesztett, mely javítja a számítógéppel generált képek minőségét.

Másodszor is Oscar-díjas az erdélyi magyar informatikus
2025. január 29., szerda

Partiumi településeken mutatják be a Kallós Zoltán emlékére készült előadást

Partiumi településeken mutatja be a Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emlékére készült, Ritka magyar című néptáncelőadását az Udvarhely Néptáncműhely – jelentette be kedden a társulat.

Partiumi településeken mutatják be a Kallós Zoltán emlékére készült előadást
2025. január 29., szerda

Saját termet kap a Mona Lisa a Louvre-ban a nagyszabású felújítás után

Leonardo da Vinci híres festménye, a Mona Lisa saját termet kap a párizsi Louvre Múzeumban, amely lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen mutatni a látogatóknak. A Mona Lisa előtt tolong jelenleg a legnagyobb tömeg a múzeumban.

Saját termet kap a Mona Lisa a Louvre-ban a nagyszabású felújítás után
2025. január 28., kedd

Elhunyt Dukrét Géza nagyváradi helytörténész, műemlékvédő

Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke.

Elhunyt Dukrét Géza nagyváradi helytörténész, műemlékvédő
2025. január 27., hétfő

Berecz András hadifogságról, világháborúról szóló mesékkel lép fel Marosvásárhelyen

Berecz Andrást február 1-jén, szombat este 7 órától a marosvásárhelyi Spectrum Színház látja vendégül. Hadifogságról, világháborúról, kollektivizálásról szóló mesékkel lép fel.

Berecz András hadifogságról, világháborúról szóló mesékkel lép fel Marosvásárhelyen