Bisztrai Mária 1963-ban a Harag György rendezte, Tartuffe című előadásban
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bisztrai Mária tizenhat éven át igazgatta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, olyan időszakban, amely történelmileg már a Ceaușescu-féle kulturális forradalomhoz írható, hiszen csupán mandátumának első két éve esett a szigorú cenzúra alóli viszonylagos fellélegzési korszakra.
2020. december 08., 16:152020. december 08., 16:15
2020. december 09., 15:292020. december 09., 15:29
Ha végiglapozzuk ennek a tizenhat évnek a műsorterveit, feltűnően sok a klasszikus magyar dráma, vígjáték, népszínmű, zenés bohózat vagy 20. századi kortárs magyar szerzők műve. Olyan előadások születtek ebben az időszakban, amelyek akár három-négyszázas sorozatot is megértek, mint például A falu rossza vagy a Zsuzsi vagy éppenséggel a Piros bugyelláris, amelyek mind túlélték a Bisztrai Mária igazgatásának időszakát.
Azokban az években a Kolozsvári Magyar Színház jóval több magyar szerző művét tűzte műsorára, mint bármelyik erdélyi magyar társulat.
Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a kolozsvári társulat első igazi megújulásának a korszaka is, Harag György szerződtetésével. Bár ízlése nem mindig egyezett a Haragéval, Bisztrai Mária felismerte Haragban a kor legjelentősebb magyar színházi rendezőjét, azt az újító szellemet, amely létrehozta az 1970-es években és a 80-as évek elején a színház addigi történetének egyik legfelvirágzóbb, művészileg legértékesebb korszakát.
Így születhettek meg olyan előadások, mint a Tornyot választok, A fekete macska, a Sütő-trilógia, az Öregház, A műtét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Éjjeli menedékhely, A szerető és a Csongor és Tünde, amelyek mellett műsoron maradt a Fenn az ernyőn nincsen kas, A kőszívű ember fiai, Az arany ember, A néma levente vagy az Egérút.
Noha színészi karrierje során számtalan jelentős szerepet játszott el a kolozsvári színpadon a Három nővér Natasájától, az Úri Muri Rhédey Eszterétől, A néma levente Ziliájáig vagy Bánk bán Gertrudisától Schiller Stuart Máriájáig, színésznőként nem tolakodott a Harag csapatába, igazgatói megbízása alatt fontosabbnak tartotta, hogy megteremtse a műsorpolitikai egyensúly mellett Harag György számára azt a kedvező alkotói légkört, amelyben létrejöhettek az egész erdélyi magyar színjátszás megújulását jelentő törekvések.
Minden művészi jellegű javaslatát feltétel nélkül megfogadta, mert felismerte benne a nagy formátumú művészt és színházi reformátort. Ő segítette hozzá Haragot, hogy az 1970-es évek második felétől útlevélhez jusson, és évente egy rendezésre kiutazhasson Újvidékre, amely Harag legmerészebb kísérleteinek színhelyévé vált.
Az már a cenzúra szempontjából egy sokkal szigorúbb korszaknak a kezdete volt, s én mégis olyan előadásokat állíthattam színpadra, mint a munkatáborba helyezett Manole mester vagy Bulgakov Iván, a rettentője, amelynek végén a szereplők belülről döngettek a vasfüggönyön. Az ideológiai főpróbák, úgynevezett „vizionálások” jogos ijedtségét a felügyelő elvtársakkal szemben Mária mindig fölényes mosollyal álcázta, és amikor fellélegezhetett, hogy az Iván… előadását módosítások nélkül engedték színpadra vinni, behívott az irodába, megkínált egy pohár konyakkal, rám kacsintott és így szólt: „Mindennek a fele az enyém!”
Közel negyven év távlatából, egy zűrzavaros és értékvesztett kor útvesztőjében, szeretettel és hálával gondolok vissza azokra az „inasévekre”, és igyekszem épségben és sértetlenül felmutatni következő találkozásunkkor azt a „másik felet”.
Isten nyugtasson békében,
Kedves Mária!
Tompa Gábor
Elhunyt életének 97. évében Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja – erősítette meg az intézmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!