Elment az erdélyi magyar színházigazgatók Nagyasszonya – Tompa Gábor nekrológja

Bisztrai Mária 1963-ban a Harag György rendezte, Tartuffe című előadásban  •  Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bisztrai Mária 1963-ban a Harag György rendezte, Tartuffe című előadásban 

Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bisztrai Mária tizenhat éven át igazgatta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, olyan időszakban, amely történelmileg már a Ceaușescu-féle kulturális forradalomhoz írható, hiszen csupán mandátumának első két éve esett a szigorú cenzúra alóli viszonylagos fellélegzési korszakra.

2020. december 08., 16:152020. december 08., 16:15

2020. december 09., 15:292020. december 09., 15:29

Ha végiglapozzuk ennek a tizenhat évnek a műsorterveit, feltűnően sok a klasszikus magyar dráma, vígjáték, népszínmű, zenés bohózat vagy 20. századi kortárs magyar szerzők műve. Olyan előadások születtek ebben az időszakban, amelyek akár három-négyszázas sorozatot is megértek, mint például A falu rossza vagy a Zsuzsi vagy éppenséggel a Piros bugyelláris, amelyek mind túlélték a Bisztrai Mária igazgatásának időszakát.

Petru Groza (Groza Péter) román miniszterelnök és Kabdebó Duci színésznő lányaként Bisztrai Mária ragaszkodott az erdélyi magyar közönség ízlésvilágához, fontosnak tartotta, hogy a magyar irodalom drámai remekei folyamatosan jelen legyenek a repertoárban és helyzeténél fogva el is tudta érni ezt.

Azokban az években a Kolozsvári Magyar Színház jóval több magyar szerző művét tűzte műsorára, mint bármelyik erdélyi magyar társulat.

Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a kolozsvári társulat első igazi megújulásának a korszaka is, Harag György szerződtetésével. Bár ízlése nem mindig egyezett a Haragéval, Bisztrai Mária felismerte Haragban a kor legjelentősebb magyar színházi rendezőjét, azt az újító szellemet, amely létrehozta az 1970-es években és a 80-as évek elején a színház addigi történetének egyik legfelvirágzóbb, művészileg legértékesebb korszakát.

Ezt pedig józan racionalitásával, műveltségével, higgadt és megfontolt döntéseivel sikerült mindig egyensúlyban tartania a nagy közönségsikerekkel.

Így születhettek meg olyan előadások, mint a Tornyot választok, A fekete macska, a Sütő-trilógia, az Öregház, A műtét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Éjjeli menedékhely, A szerető és a Csongor és Tünde, amelyek mellett műsoron maradt a Fenn az ernyőn nincsen kas, A kőszívű ember fiai, Az arany ember, A néma levente vagy az Egérút.

Noha színészi karrierje során számtalan jelentős szerepet játszott el a kolozsvári színpadon a Három nővér Natasájától, az Úri Muri Rhédey Eszterétől, A néma levente Ziliájáig vagy Bánk bán Gertrudisától Schiller Stuart Máriájáig, színésznőként nem tolakodott a Harag csapatába, igazgatói megbízása alatt fontosabbnak tartotta, hogy megteremtse a műsorpolitikai egyensúly mellett Harag György számára azt a kedvező alkotói légkört, amelyben létrejöhettek az egész erdélyi magyar színjátszás megújulását jelentő törekvések.

Minden művészi jellegű javaslatát feltétel nélkül megfogadta, mert felismerte benne a nagy formátumú művészt és színházi reformátort. Ő segítette hozzá Haragot, hogy az 1970-es évek második felétől útlevélhez jusson, és évente egy rendezésre kiutazhasson Újvidékre, amely Harag legmerészebb kísérleteinek színhelyévé vált.

Ő volt az első igazgatóm. Szintén Harag sugallatára szerződtetett Kolozsvárra és elintézte, hogy Nagyváradról azonnal ide „delegáljanak”, hiszen akkoriban az egyetem elvégzése után mindenkit kihelyeztek egy éppen üresedő állással rendelkező színházhoz.

Az már a cenzúra szempontjából egy sokkal szigorúbb korszaknak a kezdete volt, s én mégis olyan előadásokat állíthattam színpadra, mint a munkatáborba helyezett Manole mester vagy Bulgakov Iván, a rettentője, amelynek végén a szereplők belülről döngettek a vasfüggönyön. Az ideológiai főpróbák, úgynevezett „vizionálások” jogos ijedtségét a felügyelő elvtársakkal szemben Mária mindig fölényes mosollyal álcázta, és amikor fellélegezhetett, hogy az Iván… előadását módosítások nélkül engedték színpadra vinni, behívott az irodába, megkínált egy pohár konyakkal, rám kacsintott és így szólt: „Mindennek a fele az enyém!”

Közel negyven év távlatából, egy zűrzavaros és értékvesztett kor útvesztőjében, szeretettel és hálával gondolok vissza azokra az „inasévekre”, és igyekszem épségben és sértetlenül felmutatni következő találkozásunkkor azt a „másik felet”.

Isten nyugtasson békében,

Kedves Mária!

Tompa Gábor

korábban írtuk

Elhunyt Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja
Elhunyt Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja

Elhunyt életének 97. évében Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja – erősítette meg az intézmény.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról
2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF
2025. április 16., szerda

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort

Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort
2025. április 15., kedd

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása

A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása
2025. április 14., hétfő

Jézus szenvedéstörténete nagycsütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera színpadán

A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.

Jézus szenvedéstörténete nagycsütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera színpadán
2025. április 14., hétfő

Hamarabb zárul a Gyárfás Jenő-kiállítás, kedvezményt kínál a Székely Nemzeti Múzeum

A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.

Hamarabb zárul a Gyárfás Jenő-kiállítás, kedvezményt kínál a Székely Nemzeti Múzeum
2025. április 14., hétfő

Elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója

Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.

Elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója
2025. április 13., vasárnap

Már a romániai mozikban is látható a József Attila életét feldolgozó új film

Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.

Már a romániai mozikban is látható a József Attila életét feldolgozó új film
2025. április 13., vasárnap

Meghalt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus

Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.

Meghalt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus
2025. április 12., szombat

Závogyán Magdolna: a magyar kormány minden támogatást megad a kultúra megéléséhez

Az elmúlt tizenöt évben nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.

Závogyán Magdolna: a magyar kormány minden támogatást megad a kultúra megéléséhez