Titokzatos tereket nyit a szatmári Harag György Társulat Csongor és Tünde előadása

A gonosz Mirígy szerepét Moldován Blanka alakítja átütő erővel a szatmári társulat előadásában •  Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat

A gonosz Mirígy szerepét Moldován Blanka alakítja átütő erővel a szatmári társulat előadásában

Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat

Mindenképpen érdemes megnézni a szatmári Harag György Társulat előadásában a Csongor és Tündét: a Sardar Tagirovsky rendezte produkció több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy, hogy az első pillanatától az utolsóig következetesen megteremti a földtől elemelkedett, mitikus történet álomszerű közegét.

Kiss Judit

2022. december 02., 19:552022. december 02., 19:55

Ráérősen, alaposan – és ez azt is jelenti, hogy egyáltalán nem sietős ritmusban, nem felületesen – bontja ki Vörösmarty Csongor és Tündéjének mágikus, filozofikus és mesei rétegeit a szatmárnémeti Harag György Társulat előadása. A Sardar Tagirovsky rendezte produkció a két szünettel együtt több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy, hogy az első pillanatától az utolsóig következetesen megteremti a földtől elemelt, mitikus történet számára a lebegően megfoghatatlan, táguló-szűkülő hatású színpadi közeget.

Az előadás mozgásvilágának erőteljes ritmusa, intenzitása, dinamikája is hozzájárul ahhoz, hogy magával ragadónak érezze a néző mindazt, ami a színpadon és a nézőtéren történik.

A produkciót álló tapssal jutalmazta a 10. Interetnikai Színházi Fesztivál közönsége, és nem véletlenül. Ha valaki esetleg ódzkodna attól, hogy ilyen hosszúságú előadásra üljön be, annak biztatására elmondható, ne habozzon.

Fénykörben, égi és földi világok közt. Ilma (Keresztes Ágnes) és Tünde (BudizsaEvelyn) arca vetül ki a magasban, miközben a háttérben is terek nyílnak meg •  Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat Galéria

Fénykörben, égi és földi világok közt. Ilma (Keresztes Ágnes) és Tünde (BudizsaEvelyn) arca vetül ki a magasban, miközben a háttérben is terek nyílnak meg

Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat

Nézze meg az előadást – akkor is, ha meg akarja ismerni, akkor is, ha fel akarja eleveníteni emlékezetében Vörösmarty művét, amely a mindenkori emberi drámát, a nyers költészetet, az időtlen, filozofikus gondolatokat és a Földtől elemelt mesevilágot egyesíti magában.

Elmosódó határ színpad és nézőtér között

Sardar Tagirovsky rendezése a tekintetben is eltér a manapság szokványostól, hogy három felvonásra bontja a Csongor és Tündét – két szünettel játssza a társulat. Ezt a felosztást ma már ritkábban lehet felismerni egy-egy előadásban, Tagirovsky rendezése azonban ki is hangsúlyozza. A hatalmas kivetítőn felirat jelzi az egyes felvonások kezdetét, ezzel is sugallva, hogy a rendezés tisztelettel viszonyul a három nagy műnem – líra, dráma, epika – határán álló drámai költeményhez. Manapság már nem szokás, de ebben az előadásban valóban „felmegy” és „lemegy” a függöny – ami szintén tiszteletteljes jelzés lehet a mű irányába.

Ez a rendezői koncepció úgy közelít a Csongor és Tündéhez, hogy az égi és földi világ(ok) közt ide-oda közlekedő gondolatokat egyszerre közelíti a befogadóhoz és távolítja tőle.

A távolítást, a konkréttól való elemelkedést szolgálhatja, hogy a szereplők túlnyomórészt arcukra festett maszkot viselnek, így kvázi nem hús-vér emberekként jelennek meg, talán azt sugallva, hogy olykor nem is alakítói, inkább „eszközei” az álomszerű képzeletvilágban zajló eseményeknek. De a színpadon egymást követő történéseket közelíti is a nézőhöz a rendezés: egyes jelentekben a széksorok közti folyosón jönnek-mennek, a székeken foglalnak helyet a szereplők, sőt, Ilma a páholy korlátján lépked végig. Ily módon az alakok mintegy belépnek a „civil” térbe, így elmosódnak a határok a színpad és nézőtér között.

•  Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat

Emlékezetes alakítások

„A verses szövegek mélyebb dimenziót szeretném feltárni az alkotókkal olyan módon, hogy érezhetővé váljon az emberi dráma és a nyers költészet, a zsigeri játék és az álmokat felidéző képzelet, az örök érvényű klasszikus és az újító színház varázsa” – nyilatkozta a tavaly nyáron bemutatott előadásról a rendező.

Úgy tűnik, mindez sikerült is neki, hiszen a Harag György Társulat csapatával olyan produkciót alkottak, amely egyszerre teremti meg az álomszerű, érzékeinkkel játékosan incselkedő képzeletvilágot és bontja ki, teszi érzékelhetővé Vörösmarty filozofikus szövegének archaikus mélyrétegeit.

Ilyen például a „múlóság rettenete”, a végességnek való kiszolgáltatottság megfogalmazása az Éj királynőjének (Kovács Nikolett) szuggesztív jelenetében, amikor díszlet, jelmez, látvány és intenzív színészi jelenlét együttesen teremt emlékezetes színpadi pillanatokat.

A színészi játék egyébként kifejezetten erős mindvégig. Föltétlenül kiemelendő a Mirígyet megformáló Moldován Blanka játéka, de emlékezetes marad a néző számára a Kalmár (Nagy Csongor Zsolt), a Fejedelem (Méhes Kati) és a Tudós (Rappert-Vencz Gábor) figurája is. A fiatal nőalakok megformálása szintén kifejezetten jól sikerül Budizsa Evelynnek (Tünde) és Keresztes Ágnesnek (Ilma). A rendezői ötlet, ahogyan Vörösmarty (Varga Sándor) és szerelme, Perczel Adél (László Zita) szinte teljesen néma figurájának megjelenése „keretezi” a Csongor és Tünde történéseit, frappáns és sziporkázó, de dinamikus, játékos az is, ahogyan az ördögfiak színre lépnek és ügyködnek.

•  Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat Galéria

Fotó: Tibor Jäger/Harag György Társulat

Leleményes a csattanószerűen ható zárómomentum, amellyel a költő és szerelme figurájának tánca kerekíti le a boldogságkeresés különféle útjait.

Kupás Anna díszleteinek és jelmezeinek látványvilága egységes, egyszerre sugall kortalanságot, időtlenséget és szolgálja a különféle gondolati dimenziók megnyílásának lehetőségeit: megsokszorozó tükrök, minden irányba – az alvilágba, vagyis lefelé is – nyíló, titokzatos terek tűnnek fel. Az előadásban érzékelhetővé válik a repülés, az végtelen űr, a csillagos ég, a tündérvilág képzete – ezek megteremtése nélkül a Csongor és Tünde meg lenne fosztva legfontosabb gondolati dimenzióitól. Sardar Tagirovsky rendezésének köszönhetően azonban szinte „megfoghatóvá” válnak Vörösmarty művének elvont gondolatai, például az is, hogy a halandó, véges emberi életet a nagy mindenség és végtelenség fogja körül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 20., kedd

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház

Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház
2025. május 18., vasárnap

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása

Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása
2025. május 17., szombat

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház
2025. május 17., szombat

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban

Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban
2025. május 16., péntek

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban
2025. május 16., péntek

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán

A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán
2025. május 15., csütörtök

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten

Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten
2025. május 14., szerda

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása

A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása
2025. május 13., kedd

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása

Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása
2025. május 12., hétfő

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban