„Nem sziget a teátrum, minden kolozsvárinak szól” – 15 éves a magyar színház Szamos-parti stúdióépülete

2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Szamos partján található, 15 éve létesült stúdió létfontosságú a Kolozsvári Állami Magyar Színház működése, lehetőségei, de a teátrumnak otthont adó régi épület tekintetében is – hangzott el a jubileumra szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán tartottak az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest keretében. Többek közt elhangzott, a stúdiótér a ma színházának közvetlenebb, hitelesebb játékstílusát szolgálja, ugyanakkor nélkülözhetetlen, hiszen egyazon, sürgős felújításra szoruló épületben kénytelen működni két intézmény: a kolozsvári magyar színház és az opera.

Kiss Judit

2023. november 15., 16:482023. november 15., 16:48

A Kolozsvári Állami Magyar színház stúdióépülete 15 éves, ennek a térnek a szükségességéről, funkcióiról, előnyeiről és hiányosságairól, a megépüléséhez vezető göröngyös útról, de a közönség igényeiről és változásairól is szó esett a szerdai beszélgetésen, amelyen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Demeter András, a kulturális minisztérium volt államtitkára, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház volt igazgatója, valamint Gergely Zsuzsa újságíró osztotta meg gondolatait.

A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Amint az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest programjába illeszkedő rendezvényen elhangzott,

a stúdióépületet 2008. november 8-án avatták fel egy, az Európai Színházi Unió fesztiválja keretében tartott, portugáliai előadással. Tompa Gábor felidézte, bár régóta tudták, hogy égető szükség van egy stúdióépületre több szempontból is, a megvalósulás számtalan akadályba ütközött.

Végül 2008 márciusa és novembere között épült meg 1 800 000 euróból, Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító, ma már nem a legkorszerűbb, többszintes épület, amely a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el.

Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Többek közt azért létfontosságú a stúdió, mert a színháznak otthont adó – mostanra sürgős felújításra szoruló épületben – működött és működik a Kolozsvári Magyar Opera is, a két intézmény számára pedig a jó együttműködés ellenére kényelmetlen, hogy nincsen elég tér a próbákra és előadásokra. Gergely Zsuzsa felvetésére, miszerint a kisebb, közvetlenebb stílusú előadások számára is létfontosságú a stúdiótér, Tompa Gábor elmondta,

másfajta játékstílust követel meg egy nagyszínpadi előadás, ahol a színészek talán modorosabban, patetikusabban alakítanak.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„A stúdiótér azért is szükséges, mert segíti a színészt, hogy az őszintébb játékstílust gyakorolja – azt a fajta stílust, amit valóban igaznak lehet érezni. Ugyanakkor költségvetés szempontjából is fontos a kisebb tér, de ez nem jelent egyértelmű megtakarítást, hiszen bár lehet kevesebbe kerülő előadásokat is a stúdiótérbe tervezni, de például egyik legdrágább produkciónk volt a Hedda Gabler, ami szintén stúdióban játszódott” – emlékeztetett Tompa Gábor. Arról is beszélt, hogy a stúdiótérnek előnyei mellett vannak hiányosságai is: például nem volt modern, halk klímaberendezése, nem lehet szellőztetni a női öltözőt, mindennek ellenére „kicsi, sánta, de a miénk”.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az igazgató kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a mintegy 100 férőhelyes stúdióterem modellje egy izgalmas, fekete Glasgow-i színházterem volt, ahol 1994-ben rendezett egy Hamlet-előadást.

„A mi stúdióterünk európai szinten már nem számít a legmodernebbnek, hiszen a technika nagyon gyorsan fejlődik. Ugyanakkor a megléte azért is nélkülözhetetlen, mert egy nagy színház Európában nem képzelhető el ma már el kisebb stúdiótér nélkül” – mondta Tompa Gábor.

Demeter András felidézte, hogy temesvári színházigazgatói pályája ideje alatt az adottságokhoz mérten alakították ki az 1990-es években a stúdióteret és hogy a meglévő helyhez kellett azt igazítani, így amikor nem vadonatúj teret létesítenek, hanem átalakítással hoznak létre újat, muszáj alkalmazkodni az adottságokhoz. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a jó előadás ismérve nem föltétlenül a technikai fejlettség, mint Tompa Gábor mondta, tulajdonképpen öt régi reflektorral is létre lehet hozni szép látványt, és korszerűnek lehet látszani régebbi felszereléssel is. Úgy fogalmazott, nagy és kicsi térben is lehet „rideg” egy előadás, ha nem szólítja meg a nézőt.

A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Egyébként a kolozsvári színház legtöbb előadása a stúdiótérre van tervezve, ez a fajta közelség, hitelesség érdekli a rendezőket. Ugyanakkor a stúdióelőadások a közönség más rétegeit is megmozgatták, mint akik a nagyszínpadi előadásokra jártak. Jó közönség a kolozsvári, amelyre régebben egyfajta „szegregáció” volt jellemző, ami viszont ma feloldódni látszik.

Idézet
A színház nem sziget, hanem minden kolozsvári embernek szólnak az előadások, az előadásaink mindenkié, a fesztiváljaink szintén, a színház pedig mindenki találkozási helye” – fogalmazott Tompa Gábor.

A közönség viszonyulásával kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy a néző minden színházi eseményre előítélet, előzetes elképzelés nélkül, nyitottsággal érkezzen, és „hagyja magát megérinteni”.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A beszélgetésen szó esett a kormánynak a kultúrát érintő, jelen állás szerint az év végéig érvényes költségcsökkentő intézkedéseiről. Demeter András kifejtette, nemcsak a kulturális vagy oktatási szféra irányába tett intézkedések aggasztóak, hiszen „nem lehet ugyanazzal az intézkedéssel mindent egy kalap alá venni”. Tompa Gábor arról beszélt, hogy 33 éve, amióta ő igazgató, 31 kulturális miniszter és 28 kormány váltotta egymást Romániában, és folyamatos volt a bizonytalanság. „Jelenleg sürgős felújításra szorulna a színházépület, a nagyszínpad, a technikai berendezés, de nem látjuk hogy mikor kezdődhetnek el a munkálatok” – mondta Tompa Gábor. Mint sorolta, a kolozsvári színház két, eredetileg a felújítás miatt a stúdiótérbe tervezett bemutatóval készült, de mivel a munkálatok elkezdése halasztódik, mindkét produkciót – a gyerekeknek szóló A fülemüle, valamint a Stuart Mária előadást is – nagyszínpadira tervezik.

„A 15 év összegzéseként köszönjük mindazoknak – színészeknek és nézőknek egyaránt – akik lélekkel töltötték és töltik meg a színházat” – mondta Tompa Gábor.

A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

korábban írtuk

Ködbe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színház és opera színpadának és épületének korszerűsítése
Ködbe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színház és opera színpadának és épületének korszerűsítése

Továbbra is a jövő ködébe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának otthont adó épület és színpad korszerűsítése: a kormányváltás előtt még úgy volt, hogy idén júliusban elkezdődhet a folyamat.

korábban írtuk

A román színház felújítása sínen, a magyar teátrum korszerűsítését megjósolni sem lehet Kolozsváron
A román színház felújítása sínen, a magyar teátrum korszerűsítését megjósolni sem lehet Kolozsváron

Miközben a kolozsvári román színház és opera épületének húszmillió eurós felújítási projektjét hétfőn bejelentette a kulturális miniszter, a sétatéri magyar színháznak otthont adó épület korszerűsítésének ügye továbbra sem mozdul ki a holtpontról.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 13., péntek

A csíkszeredai Részegh Botond képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Szegeden

Vonal mágia címmel Részegh Botond csíkszeredai festő- és grafikusművész munkásságát bemutató tárlat nyílik október elején a szegedi Reök-palotában – tájékoztatta Kertész Lilla, az összművészeti központ sajtóreferense pénteken az MTI-t.

A csíkszeredai Részegh Botond képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Szegeden
2024. szeptember 13., péntek

A Székelyföldre is elviszi a kolozsvári opera a Jézus Krisztus szupersztárt, operanapok a kincses városban

Operanapokkal, székelyföldi turnéval és a Vidnyásznszky Attila által rendezett Bánk bán című előadás bemutatójával várja közönségét a közeljövőben a Kolozsvári Magyar Opera.

A Székelyföldre is elviszi a kolozsvári opera a Jézus Krisztus szupersztárt, operanapok a kincses városban
2024. szeptember 13., péntek

Hamarosan ismét látogatható lesz a párizsi Notre-Dame, online regisztrációt vezetnek be

Alig három hónappal a székesegyház újbóli megnyitása előtt visszatért csütörtökön a Notre-Dame-ba az északi harangtoronynak a 2019-es tűzvészben megrongálódott nyolc harangja.

Hamarosan ismét látogatható lesz a párizsi Notre-Dame, online regisztrációt vezetnek be
2024. szeptember 12., csütörtök

Minden templom nyitva lesz Szebenben: ortodoxok, zsidók, görögkatolikusok is csatlakoznak a magyar szervezésű Ars Sacrához

Nyitott templomkapukkal, gazdag egyházzenei és az egyházművészetre összpontosító kínálattal várja a közönséget szeptember 14. és 22. között a a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete által szervezett Ars Sacra fesztivál.

Minden templom nyitva lesz Szebenben: ortodoxok, zsidók, görögkatolikusok is csatlakoznak a magyar szervezésű Ars Sacrához
2024. szeptember 11., szerda

Meséssé válik a Tűzoltótorony környéke, szabadtéri családi napot tart a szatmárnémeti bábtársulat

A szatmárnémeti Harag György Társulat Brighella Bábtagozata szabadtéri családi napot tart szeptember 15-én, vasárnap.

Meséssé válik a Tűzoltótorony környéke, szabadtéri családi napot tart a szatmárnémeti bábtársulat
2024. szeptember 10., kedd

Magyarország a Semmelweist nevezi Oscar-díjra

A Semmelweis című mozifilmet nevezi Magyarország nemzetközi film kategóriában az Oscar-díjra a magyar jelölésről határozó szakmai testület döntése alapján – közölte az MTI-vel kedden a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Magyarország a Semmelweist nevezi Oscar-díjra
2024. szeptember 10., kedd

Utcatánc, hip-hop, amatőr tánccsoportok fellépései színesítik a váradi Infinite Dance Fesztivált

Hatodik alkalommal szervezi meg a Nagyváradi Szigligeti Színház október 6–13. között az Infinite Dance tánc– és összművészeti fesztivált, melynek házigazdája a Nagyvárad Táncegyüttes.

Utcatánc, hip-hop, amatőr tánccsoportok fellépései színesítik a váradi Infinite Dance Fesztivált
2024. szeptember 09., hétfő

Sepsiszentgyörgyre érkezik a Kós András életmű-kiállítás

A Székely Nemzeti Múzeum a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel közösen Kós András életmű-kiállítást szervez a művész születésének 110. évfordulója alkalmából.

Sepsiszentgyörgyre érkezik a Kós András életmű-kiállítás
2024. szeptember 09., hétfő

Több erdélyi települést érintő turnén a kortárs irodalom istenképéről szóló pódiumműsor

Több erdélyi településen mutatják be az Irodalmi Jelen pódiumműsorát Zorkóczy Zenóbia egyéni előadóművész közreműködésével.

Több erdélyi települést érintő turnén a kortárs irodalom istenképéről szóló pódiumműsor
2024. szeptember 08., vasárnap

Amikor nem dolgozhattak a nők: népszokások Kisboldogasszony napján

Szeptember 8. Szűz Mária születésének napja, helyenként Kisboldogasszonynak vagy Kisasszony napjának is nevezik. Ez a nap országszerte búcsújáró nap volt és népszokások fűződtek hozzá.

Amikor nem dolgozhattak a nők: népszokások Kisboldogasszony napján