Fotó: Jakab Mónika
Farkas Árpád (1944 – 2021) költészetének, személyiségének lényegi vonásait idézte fel az a szombati rendezvény, amelyet a Hargita megyei Székelyszentmiklóson tartottak szombaton, abban az immár mindössze 22 lelkes Nyikó-menti faluban, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte.
2022. szeptember 24., 17:312022. szeptember 24., 17:31
2022. szeptember 24., 17:342022. szeptember 24., 17:34
A falu kis temploma mellett – amely a rendezvény idején zsúfolásig telt – emlékkőtömböt avattak, és a két tölgyfacsemetét ültettek. A Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör annak emlékére szervezte az eseményt, hogy a költő családja Székelyszentmiklósról származott, Farkas Árpád itt töltötte a gyerekkorát, elemi iskoláit itt végezte. Számos versét ihlette a székelyszentmiklósi táj és közösség, többek közt az Amikor az öregemberek mosakodnak, az Apáink arcán és a Ha sírokon hajt ki a remény címűt. A templom közelében felállított emlékkő Demeter István csekefalvi szobrász munkája, amelyen a Farkas Árpád családja által kiválasztott idézet, a költő Nyitott égbolt című versének egy részlete olvasható: „Tudom, szószegők, lőttök majd rám, akárha fácánra, pedig veréb volnék csak, szürke. S pereg majd a tollam, mindnek szárából tinta csepeg. Tudom, óceán nem leszek már, de határátmosóvá eltintatengeredem”.
Nemes Levente színművész és Csáki Levente unitárius lelkész-esperes az emlékkő felavatásán
Fotó: Jakab Mónika
Az emlékkő leleplezésén Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze a Ha sírokon hajt ki a remény című verset mondta el, Györffi András színművész pedig a templomban az Apáink arcán címűt. Az emlékkő leleplezésén elhangzott a költő ars poétikája Így című verséből:
A megemlékezésen Farkas Árpád lányai – Farkas Réka és Farkas Kinga – ültették el a két tölgyfacsemetét a templomkertben.
Fotó: Jakab Mónika
A megemlékezés keretében tartott istentiszteleten Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész úgy fogalmazott, Farkas Árpád soraiban, gondolataiban ott érződik a kis Nyikó menti falu világa, az elődökre való emlékezés és emlékeztetés, az apákhoz méltónak lenni akarás. „Az Amikor az öregemberek mosakodnak című versében tulajdonképpen a történelem jelenik meg, azok az öregek, nagyapák, akik tisztára akarták mosni a 20. századot. Az ő örökségüket kell tovább vinnünk, és az írói biztatásra ma is szükségünk van a küzdelemhez, de az erőre is, hogy ne hagyjuk közhellyé süllyedni a biztatást ” – mondta a lelkész. Felidézte a költő Anyám című versének részletét is: „Útra kellett kelnem. Hagyott egy darabka kéklő eget bennem.”, felhívva a figyelmet, ízlelgetni kell Farkas Árpád szavait, életművének gyümölcseit. A rendezvény ötletgazdája Bálint Benczédi Ferenc nyugalomba vonult unitárius püspök volt, valamint a székelykeresztúri egyházkör esperese, Csáki Levente.
Fotó: Jakab Mónika
– mondta Csáki Levente. A megemlékezésen Nagy János, Siménfalva polgármestere azt mondta, a közösségnek tovább kell vinnie Farkas Árpád szellemi örökségét.
Pályatársak, nemzedéktársak, írók, költők is meghívottai voltak a rendezvénynek: Király László, Lőrincz György, Simó Márton, Lövétei Lázár László, Király Zoltán és Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője elevenítette fel a költő emlékét. Király László, aki Farkas Árpádnak nemzedéktársa és mint fogalmazott, „kiváló bajtársa” volt, azt mondta: együtt taposták a felfelé, az alkotó munka felé vezető ösvényt. Kolozsvári egyetemista korukban öt évig együtt laktak, abban a bizonyos „legendás” padlásszobában, ahol sok ifjú író, költő fordult meg, és amit a Szekuritáté is szemmel tartott a 60-as években.
A pályatársak: Lőrincz György, Király László és Simó Márton a megemlékezésen
Fotó: Jakab Mónika
Egyike volt azoknak, akik arra esküdtek föl, hogy ha már a Földnek ez a sarka küldött minket, hogy szót emelhessünk öröméről, bánatáról, nem szabad soha elfelejtenünk. Az íróember számára fontos, hogy nemcsak önmagára gondol, hanem a közösségre is, amit képvisel és így gondolta ezt ő – mondta Király László.
Lövétei Lázár László költő
Fotó: Jakab Mónika
„A lehallgató emberek már reggel 7-től estig köröztek, járkáltak az utcán a lakásunk körül. Az egyetemistatársaságokba is be voltak építve a szekusok, szinte úgy, ahogy az akkori viccben szerepelt, hogy ahol három ember összejön, onnan egyikük jelent” – idézte fel Király László.
Király László költő
Fotó: Jakab Mónika
A pályatársak azt is felidézték, hogy Farkas Árpád kimondott szavai is éppolyan szikárak, precízek, határozottak voltak, mint leírt szavai. Erről beszélt Király Zoltán és Lövétei Lázár László is, kiemelve, hogy a költőnek mennyire határozottan körvonalazott volt a véleménye, és mennyire hitelesen használta a kimondott szavakat. Lövétei arról beszélt, hogy mennyire ritka, ha valaki csak „válogatott” verseket ír, és Farkas Árpád ilyen volt. Király Zoltán kiemelte, nagyon tisztelte a költőt azért is, hogy akárcsak a verseiben, élőszóban is éppolyan röviden, lényegre törően, nyomdakészen fogalmazott.
A 22 lekes Székelyszentmiklós unitárius temploma
Fotó: Jakab Mónika
Szó esett arról is, hogy
Szó esett a Farkas Árpád életében megjelent legutolsó kötetről is, a Nem ilyen lovat akartam címűről, amely összegyűjtött publicisztikáit, jegyzeteit, riportjait tartalmazza. „A verseiben elmondott mindent, amit lényegesnek tartott közölni a világról” – mondta Lőrincz György udvarhelyi író.
Fotó: Jakab Mónika
A szervezők arról is szóltak, hogy szeretnének létrehozni Farkas Árpádról elnevezett egyesületet, és megemlékezéseken keresztül az irodalmat szerető gyerekeket szeretnék összefogni.
Fotó: Jakab Mónika
Pályatársai, tisztelői emlékeznek a 2021-ben elhunyt Farkas Árpádra a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte. Az eseményen írók, költők is jelen lesznek, akik Farkas Árpádról vallanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!