Karácsonyi Zsolt és Balázs Imre József Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényét mutatta be
Fotó: Zoltán Ildikó
A 10. alkalommal megrendezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik programja Szilágyi István Messze túl a láthatáron című regényének bemutatása volt, a könyvről pénteken Balázs Imre József költő és irodalomtörténész, illetve Karácsonyi Zsolt író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke beszélgetett.
2021. június 05., 09:462021. június 05., 09:46
2021. június 05., 09:482021. június 05., 09:48
Szilágyi Istvánnak eddig négy regénye jelent meg (Üllő, dobszó, harang, Kő hull apadó kútba, Agancsbozót, Hollóidő), illetve a legújabb, ötödik regénye 2020-ban látott napvilágot, Messze túl a láthatáron címmel, az MMA Kiadó Nonprofit Kft. gondozásában.
„Szilágyi István összes írása kapcsolódik egymáshoz egy-egy motívum, problémafelvetés által. A Messze túl a láthatáron és a Kő hull apadó kútba kapcsolódnak a bűn fogalma alatt. Az előbbi esetében egy bírónak a problémájával szembesülünk, akinek döntenie kell arról, hogy ki bűnös és ki nem, illetve a megváltozott törvények és az új világ szabályrendszerei szerint, akik bűnösek, azok a régi rendszer szerint nem azok – mondta Balázs Imre József irodalomtörténész. – Egy nagyon komplex viszonyrendszerről van szó. Emellett az ítélkezés problémája, amely a boszorkány sorsa felett lehet döntő. Azt gondolom, a bűn fogalma az, ami az egyik központi magja ennek a regénynek.”
Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke szerint a büntetésosztó nyomora és magánya kiemelten részt vesz, amit a regényből kiemelt sorokkal bizonyít:
Ha abba a székbe beültél, többé ne kapkodj az Isten keze után, mert ezt arra véli, hogy kételkedsz benne, vagyis a saját Istenbe vetett hitedben. Innen a békételenséged.”
Egy másik motívum, ami összeköti a két regényt: Rákóczi Ferenc, aki Szilágyi István legújabb alkotásában személyesen jelenik meg. Karácsonyi Zsolt hozzátette, hogy
Jellemének megformálását a távolságtartás jellemzi és csak apró részleteket tud meg az olvasó róla.
Szilágyi ötödik regénye a szerkezetét tekintve különbözik az előző négytől. A Messze túl a láthatáron első része a főszereplő, Tompay Wajtha Mátyás emlékirata, a második egy érdekes párbeszéd, melynek ritmusa nagyon lassú, mivel itt az elme egy belső játéka zajlik. A regény a hatalom megfoghatatlanságát és láthatatlanságát is megidézi. A főszereplőnek nincs fogalma a hatalomról, holott ő is egy fajta hatalommal van felruházva.
„Szilágyi Istvánt megrázta az ügynökaktákkal való szembesülés. Több alkalommal emlegette, hogy olyan dolgok ismeretébe került, amikre nem számított. Az én olvasatomban létezik egy olyan mellékszála a regénynek, amely szerint a kiderült információk birtokába került rendszerváltás utáni elme megpróbálja megfejteni a kiderült részleteket” – mondta Balázs Imre József költő.
Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb.
Csaknem két évtizedes hagyományt követve, az Erdélyi Magyar Írók Ligája csütörtökön újra kiosztotta a Méhes György Irodalmi Díjakat a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül. Az idei év Méhes György-nagydíjasa Egyed Emese lett, akit Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus méltatott, a debütdíjat pedi
„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas” – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10. jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.&
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
szóljon hozzá!